A gazdasági növényeink tápanyagfelvételi igénye fejlődési szakaszonként eltérő és ún. kritikus időszakok ismertek. Aszályos időjárás alkalmával, amikor a növény éhezik, valamint a relatív és abszolút mikroelemhiány leküzdése érdekében világszerte egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a levéltrágyázási eljárásokat. A levéltrágyázással az idejében felismert hiánybetegségek gyorsan és eredményesen gyógyíthatók. Egyre szélesebb körben foglalkoznak olyan készítmények előállításával, amelyek a termelők egyre fokozódó igényeit elégítik ki. A levéltrágyázás alkalmas arra, hogy a termesztett növény életfolyamatait a legalkalmasabb időpontban is a szükségleteinek megfelelően megkísérelje irányítani. Aszályos időszakban a szárazságeredetû tápanyagfelvételi zavarok esetében a levéltrágyázás az egyetlen lehetséges mód a károk csökkentésére. A levéltrágyázás a tenyészidő kezdetétől a növények termésének kezdetéig kijuttathatók. A levéltrágyák termésnövelő hatása nem akkora, mint az alaptrágyázásé, de hatása nem lebecsülendő. A foliáris alkalmazásának alapvetően az alábbi hatások tulajdoníthatóak:
– hiányzó tápelemek (mezo-, mikroelemek) korrekciója
– tápelemek optimális szintjeit fenntartja
– kritikus fejlődési fázisokban többlet-tápanyagot biztosít.
Lombtrágyázás alkalmával a tápanyag alapvetően két úton kerül a növény anyagcseréjébe: a növények levelét két oldalon a kutikula borítja. Ezen elszórtan, a növényre jellemző eloszlásban sztómákat találunk. Nagyon jellemző a különböző növényekre a kutikulájuk áteresztő képessége, amit a kutikula pórusrendszere szab meg. A kutikula alatt elhelyezkedő epidermisz hidratáltsági foka nagymértékben befolyásolja a kutikula pórusainak nyílását, illetve zárását. Ez a pórusrendszer ad lehetőséget egyrészt a nedvesített formában levélre vitt tápanyagok bejutására a levél belső sejtjeibe, másrészt – de sokkal kisebb mértékben – a légzőnyílások is befogadják a tápelemeket.
A növények az egyes fenológiai stádiumokban más és más elemeket igényelnek nagyobb koncentrációban. A levélre juttatott tápanyagok közül elsősorban az anyagcsere-folyamatokhoz szükségesebb elemeket kötik meg. Ezek a biokémiai tényezők ily módon bizonyos szelektivitást eredményeznek. Célszerû tehát a növények igényeinek mindenkor megfelelő összetételû levéltrágyázást alkalmazni, hogy minden alkotó egyformán beépülhessen a növény szervezetébe.
A napraforgó fontosabb fejlődési szakaszai a következők: kelés (7. nap), levélképzés (20. nap), bimbózás (57. nap), megnyílás (78. nap), virágzás (93. nap), kaszatfejlődés (116. nap), kaszatérés (134. nap).
A napraforgót közvetlenül istállótrágyázott talajba nem célszerû vetni. A legfontosabb három makroelemet (N, P, K) alapmûtrágyázással és starterként juttassuk ki (N 41 kg/t, P2O5 30 kg/t, K2O 70 kg/t). Néhány fontos mikroelemet (B, Cu, Mn, Fe) a levéltrágyázással juttassuk ki. A makroelemek hatékonyabb felhasználását segítik elő a mikroelemek. Ezeket levéltrágyázás formájában kell adni, összekapcsolhatóak a növényvédelemmel is.
A bór (B)-hiány következtében a levelek kisebbek, a tányérok sárgulnak, deformálódnak, béka kaszatok fejlődnek. A bórhiány tüneteit az aszálykár fokozza. A réz (Cu)-hiány gátolja a növekedést és ez által terméscsökkenést idéz elő. A mangán (Mn) hiánya a leveleken pontszerûen jelentkező klorotikus tüneteket idéz elő. A hiányzó mikroelemeket a levéltrágyázással pótolhatjuk. Hatékonyságát növeli, ha a megjelenő szürkepenész és más gombabetegségekkel szembeni védekezéssel, a gombaölő szerekkel együtt alkalmazzuk. Az első kombinált permetezést a napraforgó bimbózásakor, a másodikat teljes virágzáskor végezzük. A felhasználható levéltrágya készítményekről és alkalmazástechnikai leírásukról nagyszámú szórólap és hirdetés gondoskodik a szaksajtóban.
A repce fejlődési szakaszai több vegetatív és generatív fázisra oszthatók. Vegetatív fázisok: csírázás, kelés, kétleveles állapot, négyleveles állapot, hatleveles állapot, nyolc-tízleveles állapot, rozetták kialakulása (az áttelelés feltétele), tavaszi regenerálódás.
Generatív fázisok: szárbaindulás, zöldbimbós állapot, bimbózás, virágzás kezdete, teljes virágzás, elvirágzás, zöldérés, első technikai érettség, második technikai érettség, teljes érés.
A repce gyorsan fejlődő növény, sok könnyen felvehető tápanyagra van szüksége. 100 kg magtermés és a hozzá tartozó melléktermés előállításához 5,5 kg N, 3,5 kg P2O5, 4,3 kg K2O hatóanyagot használ fel, kétszer annyi NPK-t, mint a búza. Ősszel a tápanyagoknak, könnyen felvehető állapotban, a talaj felső 5-15 cm-es rétegében kell lennie. A könnyen felvehető N-t elsősorban tavasszal igényli a növény. Ezt csak korán lekerülő előveteményekkel, istálló- és mûtrágyákkal, tavaszi fejtrágyázással biztosíthatjuk. A repce N-igényes növény. Az összes N 20%-át (max. 40 kg/ha) magágykészítés előtt, a többit kora tavasszal, majd virágzás előtt adjuk megosztva. Tavasszal az első adag N kiszórása szántóföldi géppel lehetőleg mûvelő úton történjék (tavaszi regenerálódás), másik felét zöldbimbós állapotban szilárd vagy folyékony formában földi vagy légi úton kell kijuttatni.
A mikroelemek közöl a kén (S), magnézium (Mg), és a bór (B) jelentősége emelendő ki a repce, de más olajos növények esetében is.
A kén nélkülözhetetlen a kéntartalmú aminosavak (cisztin, cisztein, metionén) és a fehérjék szintézisében. A repcefehérjék viszonylag sok S-tartalmú aminosavat tartalmaznak. A kén visszapótlására ritkán van szükség, mivel a szuperfoszfát, mint általánosan használt P-alapmûtrágya, megfelelő mennyiségben tartalmazza, mint kísérő anyag.
A Mg a S-nel együtt részt vesz a repcenövény olajszintézisében. A kén és magnézium-tápelemek esetleges hiányát a keserûsó levéltrágyaként való kétszeri alkalmazásával pótolhatjuk.
A mikroelemek közül a bór (B)-hiány a leggyakoribb a repcében. A B-hiány először a tenyészőcsúcs gátlásában és rendellenes fejlődésében nyilvánul meg. Bór hiányakor a repce gyökérzete gyengén fejlődik, a bimbók, becők elszáradnak vagy nem is képződnek.
A bórt a kora tavaszi N-trágyához keverhetjük. A repce bórszükséglete a virágzás idején a legnagyobb. A bórkészítmények adagja 2-5 kg/ha, amelyeket lombtrágyaként is kijuttathatunk a gombaölő szerekkel (Brotrac 3 l/ha, Solubor 2 kg/ha) együtt.
A különböző kiegészítő mikroelem-levéltrágyák alkalmazási módja, keverhetősége, alkalmazási időpontja a forgalmazók kiadványaiban, széles körû választékuk mind a nemzetközi, mind pedig a hazai piacon megtalálhatóak.
Dr. Kismányoky Tamás egyetemi tanár
Veszprémi Egyetem GMK Földmûveléstani Tanszék
Címlapkép: Getty Images
