Ameddig a malac eléri a 20-25kg-os súlyt, számtalan problémával kell megküzdenie ugyanúgy mint a tulajdonosának. Viszont a jó hír az, hogy mindkét félnek ugyanaz az érdeke - minnél gyorsabban, minnél egészségesebben minnél nagyobb súlyt elérni. A takarmányos ehhez a medikált malactápot adja (egy, kettő vagy három fázisú), amelyből a malacnak minnél előbb minnél többet el kell fogyasztania. „Sajnos” az első időszakban a koca alatt a prestarterek konkurenciája a kocatej, amit a malac érthetően preferál. A termelt tej mennyisége szorosan összefügg az alkalmazott fajtával. Azon telepeken ahol a kocaállomány genetikájában a nagy fehér génhányad magas, gyakran olyan problémával küszködnek, hogy a malacok csak későn állnak át a szilárd takarmány fogyasztására. Éppen ezen okok miatt kell a malactápoknak jó ízünek és kellemes illatúnak lennie.
A prestarterrel szemben az alábbi követelményeket támasztjuk:
Az állat igényeit egy magas szintről induló és aránylag gyorsan csökkenő görbével tudnánk jellemezni. Kérdés hogy a táp beltartalmi szintjét éppen mely életnap igényéhez alakítsák. Ezen elvből kiindulva célszerûbb lenne minnéltöbb fázist alkalmazni, aminek viszont gyakorlati hátrányai vannak. Egyrészt munkaszervezési és készletgazdálkodási, másrészt élettani gátjai (takarmányváltások) vannak a 2-3-nál több fázis alkalmazásának.
A malacok takarmányozása szempontjából az első hónapot 3 részre oszthatjuk.
0-10.nap közötti időszak: a malac ebben az időszakban nem vagy csak egészen minimális mennyiségû malactápszert fogyaszt, és ha az állatok elé is van téve a takarmány, a pazarlás nagy mértékû.
10-20.nap közötti időszak. az állatok előtt ebben az időszakban mindenképp legyen jelen szilárd takarmány, bár a fogyasztás csekély, és a szóródás nagy. Sokan ajánlják ebben az időszakban a kétfázisú prestarter első fázisát, amely magas ára miatt még a magas beltartalmi paraméterei és a jobb eredmények ellenére sem mindenhol használatosak (hiszen jogosan mondja a termelő hogy minek költsek annyit a malacaim testtömeg-gyarapodásának maximalizálására, amikor a későbbi fázisokban nem tudom biztosítani azokat a feltételeket hogy ezen tulajdonságát az állat végig maximálisan kihasználja).
20-28.nap közötti időszak: ekkor a malacok már mérhető mennyiséget fogyasztanak vagy az egyfázisú prestarterből, vagy a kétfázisú tápsor második fázisából. Szakmai berkekben úgy mondják hogy a malacot akkor lehet leválasztani, ha legalább annyi szilárd takarmányt fogyaszt, amely fedezi a létfenntartó takarmányhányadát.
A legújabb kutatások arra hajlanak, hogy a fiatal malac részére biztosított túlzott fehérjebevitel a gyors és rossz hatékonyságú bomlás miatt ugyanolyan káros lehet mint az alacsony szint. A jelenlegi korszerû egyfázisú prestarterek fehérjetartalma nem haladja meg a 20%-ot. A magas aminosav szinteket szintetikus aminosavakkal oldják meg, amellyel tökéletesen helyettesíthető az állati vagy növényi fehérje egy része.
A receptúrák készítőinek a következő feltételeknek kell megfelelniük amikor egyfázisú prestartert állítanak össze:
| Az egyfázisú prestarter készítményekkel szemben támasztott követelmények | ||||
| MEsertés | min. | 14,4 MJ/kg | ||
| Nyers fehérje: | min. | 19,0% | max. | 20,5% |
| Lizin: | min. | 1,40% | ||
| Metionin: | min. | 0,50% | ||
| Met+cisztin: | min. | 0,90% | ||
| Treonin: | min. | 1,00% | ||
| Triptofán: | min. | 0,25% | ||
| Nyers rost: | max. | 3,0% | ||
| Nyers zsír: | min. | 4,00% | max. | 10,0% |
Egy kiváló prestarter akár 60 különböző alapanyaggal is készülhet. Az alapanyagok kiválasztásánál a legfontosabb szempont a minőség, és csak másodlagos az ár. Egy ilyen készítményt nem az ára, hanem a haszna limitál. Az energia és a zsírtartalom szorosan összefügg, mivel az energia bevitel 50%-a zsírból származik. Ezt kétféle módon tudjuk megoldani, vagy növényi olajok használatával (leggyakrabban full fat szójababbal vagy más növényi zsiradékkal), vagy állati zsiradékokkal (zsírporok), vagy a kettő kombinációjával. Az energiatartalom növelésének másik lehetősége a szénhidrátokban rejlik, ezt legnagyobb mértékben a gabonákkal visszük be az állati szervezetbe. A másik kiváló szénhidrátforrás a cukor, amely növeli az energiatartalmat, és javítja az ízhatást, emiatt a prestarterekben előszeretettel alkalmazzák. A következő fontos alkotóelem a különböző tejkészítmények, amelyek lehetnek teljes tejporok, sovány illetve zsíros savóporok. Céljuk az ízhatás mellett a malac tökéletesebb emésztését elősegíteni mesterségesen bejuttatott tej alkotórészekkel, ezáltal téve zökkenőmentesebbé és gyorsabbá az átállást. A fehérjetartalmat kétféle alapanyagtörzsből tudjuk bevinni az állati szervezetbe, a növényi illetve az állati fehérjék révén. Mára az állati fehérje fogalma leegyszerûsödött a hallisztre, míg a növényi fehérjék kizárólag a szójadarára szorítkoznak. A szükséges aminosav szintek biztosítása miatt a receptúrák készítői szintetikus aminosavakat is használnak a fehérjehordozók mellett.
A prestarter készítmények még mindig egy kicsit misztikus, megfoghatatlan fogalmak, amely a takarmányos cégek „boszorkánykonyhájában készül”. Remélem hogy egy kicsit sikerült leomlasztanom a falakat, és sikerült érdekes dolgokat közölnöm az olvasókkal.
Muzsek András
Címlapkép: Getty Images
