Az EU-ban alkalmazott zóna rendszer egyik fontos alapelve az, hogy a tagállamok eltérő agro-ökológiai sajátosságaiból származó különbségeket kiegyenlítse, más oldalról az, hogy a minőségi termelés érdekében a kedvezőtlen adottságú területeket célszerû kizárni a szőlőtermesztésből , és azokat a természeti adottságoknak megfelelően más kultúrával okszerû hasznosítani.
A fenti elvek összehangolása érdekében célszerû a megfelelő szabályozás, ami fontos technológiai és gazdasági beavatkozást is szükségessé tesz.
Az egyes kategóriákat a geológiai, a talajtani és a domborzati viszonyok alapján alakították ki. A környezeti tényezőkön túlmenően további u.n. alkalmassági zónák is szerepelnek, ahol az éghajlati és a domborzati sajátosságokat is figyelembe veszik.
A beosztás egyik alapelve az, hogy a szőlőtermesztésre nagyon kedvezőtlen termőhelyek kizárásra kerüljenek, és azokat más mezőgazdasági tevékenységgel, mûvelési ággal hasznosítsák.
A hazai szőlőtermesztés ökológiai potenciálját a szőlő termőhelyi kataszter alapján tartják nyilván, ami mintegy 380.000 hektár terület adatait tartalmazza, amit a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet állított össze 1979-1982 évek között.
A termőhelyeket 16 ökológiai és két ökonómiai jellemző alapján értékelték.
A hazai szőlőtermesztés potenciáljának tényezőit négy csoportba lehet sorolni
A szőlő termeszthetőségének lehetőségeit az edafikus, a fiziografikus és a biotikus tényezők tehát együttesen határozzák meg.
Magyarország a szőlőtermesztés északi határa közelében helyezkedik el, éppen ezért a klímán kívül az időjárásnak is fontos szerepe van. Ez utóbbi kedvező vagy kedvezőtlen, , esetenként szélsőséges alakulása igen fontos szerepet játszik a szőlőültetvények életében.
Mivel a szőlő igen fagyérzékeny növény a vegetációs időben -1 , -2 C/fokon már károsodhatnak az ületvények , ez a fagyérzékenység fajtánként is igen eltérő.
Meghatározó a lehullott csapadék mennyisége és megoszlása, amely országosan 500-600 mm , ami elvileg kielégíti a szőlő vízigényét. A csapadék térbeli és időbeli eloszlása azonban számos gondot okoz, okozhat.Esetenként a nagy intenzitású csapadék erózió okozta kár- elsősorban a hegy és dombvidéki térségben - más esetben a vegetációs időben fellépő vízhiány pl a Duna- Tisza közi hátság területén lévő ültetvényekben
A SZŐLŐ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI KÖZÖTT MEGHATÁROZÓ SZEREPE VAN A TALAJTULAJDONSÁGOKNAK, TALAJ ADOTTSÁGOKNAK.
Általános megítélés szerint a szőlő a talajban nem válogatós. A szélsőséges talajtulajdonságok-
így a szikes, vagy a szikes altalajú , erősen savanyú kémhatású réti és láptalajok- kivételével,változatos talajadottságok mellett is termeszthető .
A szőlő hosszú élettartamú fás növény ,amely telepítése után 15-50 vagy több éven át ugyanazt a helyet foglalja el, sőt a borvidékeken ugyanazon a termőhelyen sokszor változtatás és pihentetés nélkül évszázadokon át újítják fel a korábbi ültetvényeket .
Magyarországon, mint az európai szőlő-termesztő országokban általában a szőlő telepítést szakmai irányelvek szabályozzák.E területen az állami beavatkozásnak számos feladata van , ezek közül az alábbiakat emeljük ki :
a telepítéseket a hagyományosan kialakult és az újabban létesített , a szőlőtermesztésre legmegfelelőbb borvidékekre, bortermőhelyekre korlátozzák.Mindez szoros kapcsolatban van az állami telepítési támogatások mértékével, és azok elnyerésének feltételeivel.
Az ültetvények - így a szőlőültetvények - telepítése és azok felújításának támogatása fontos szakmai feltételekhez kapcsolódik / 15/2001/III.3. FVM rendelet / , ezek közé tartozik a telepítést megelőző „ TALAJ ALKALMASSÁGI és TÁPANYAG FELTÖLTÉSI „ SZAKVÉLEMÉNY” amelyet a területileg illetékes NTSZ készít.
A TALAJTULAJDONSÁGOK KIALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK :
A talajtulajdonságokat FEKETE et. al., és STEFANOVITS szerint alapvetően öt tényező alakította illetve alakítja ki:
Mindez szükségessé teszi, hogy az igen költséges szőlőültetvény telepítést megelőzően részletes TALAJVIZSGÁLATOT végezzünk , és csupán a kedvezőnek ítélt talajtulajdonságok esetében javasolt az ültetvény/szőlő telepítése.
Telepítést megelőzően a terület általános jellemzőinek felvételezése után - domborzati viszonyok, hidrológiai viszonyok, eredeti növény társulás - alapján kiválasztjuk a térségre jellemző talajszelvényeket .Ezeknek az a feladata, hogy a vizsgált terület talajadottságait jellemezzük.
Meghatározó, hogy a vizsgálandó területet hány talajszelvénnyel tudjuk jellemezni. Ez nagy mértékben függ a terület domborzati illetve hidrológiai sajátosságaitól, azaz , hogy a lejtőviszonyok hogyan alakulnak, illetve a talajvíz szintje , mélysége ingadozása hogyan és milyen mértékben hat a talajtulajdonságok kialakulására, ami egyben az ültetvény telepítését is döntő mértékben meghatározza.
A hazai előírások szerint telepítést megelőzően 3 hektáronként szükséges talajszelvényt kialakítani, és annak, fizikai és kémiai jellemzői alapján lehet eldönteni, hogy a terület alkalmas-e szőlő ültetvények létesítésére.
Amennyiben kisebb tábláról van szó , úgy a területet jellemző helyen célszerû talajszelvényt kialakítani , és a vizsgálatokat elvégeztetni, 150-160 cm mélységig, mert a szőlő gyökérzete a mélyebb talajszinteket is felkeresi, és amennyiben talajhiba van úgy az a növény pusztulásához vezet.
A talajszelvény szintenkénti kialakulása, az egyes rétegek fizikai és kémiai jellemzői - megfelelő talajvizsgálat után - lehetőséget adnak arra, hogy a talajok kémiai és fizikai tulajdonságait megismerjük, és ennek alapján választ adhatunk arra, hogy az adott termőhely, tábla alkalmas- e a szőlő ültetvény telepítésére.
A termőhely kiválasztása során meghatározó a TERMŐRÉTEG vastagsága , amely szőlő esetében minimálisan 100 cm . A termőréteg az a talajréteg amely a gyökerek lehatolását, víz és tápanyag felvételét biztosítja. Egyes térségekben a gyökerek a tömör, vagy tömörnek hitt talajrétegeket is átszövik / törmelékes mészkő, dolomit, törmelékes bazalt, bazalttufa / és ezekben az esetekben az eredetileg meghatározott termőréteg lényegesen mélyebb, amit a gyökérzet elhelyezkedése is bizonyít.
A telepítésre kiválasztott területeken meghatározó a TALAJVÍZ szintje, és annak ingadozása. Szőlő ültetvények esetében legalább 150 cm mélységben legyen a talajvíz. Ez különösen olyan vonatkozásban fontos - elsősorban a Duna-Tisza közi hátság területén telepített, illetve telepítendő ültetvények esetében - mert a talajvíz szint emelkedésével redukciós folyamatok alakulnak ki, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyökér zónában oxigén hiány lép fel. Ez igen súlyos gyökér pusztulást, tápanyag felvételi zavarokat idézhet elő .
A termőhely megválasztása során fontos tényező a TALAJ KÖTÖTTSÉGE , gyakorlati szempontból azt mondhatjuk hogy a homokos-vályogtól, a vályog illetve az agyagos vályog fizikai talajféleség a kedvező. Kivételt jelent tehát az igen laza, szerves anyag mentes homok és az igen erősen kötött agyag talaj.
A talaj HUMUSZÁLLAPOTA - a humuszréteg vastagsága és humusztartalma- döntő módon befolyásolja a telepítés sikerét és az ültetvény kondicióját.Amennyiben a humusztartalom 0,3 -1,0 % között van, úgy megfelelő talajjavítás, szerves anyag adagolás mellett / 80-100 tonna / hektár / sikeres lesz, lehet a telepítés.
A talajok KÉMHATÁSA szempontjából a szőlő viszonylag nagy toleranciát mutat / 5,5-8,3 pH / , kedvezőnek ítéljük meg a közel semleges vagy gyengén lúgos kémhatást / 6,5 - 7,8 pH érték / . Sem a savanyú, sem az erősen lúgos kémhatás nem kedvező. A savanyú kémhatás elsősorban a talajok vízgazdálkodása és egyes mikroelemek felvétele szempontjából káros, a
lúgos, sőt az erősen lúgos kémhatás már különösen káros talajtulajdonságokhoz kapcsolódik.
Így a telepítést megelőző vizsgálatoknál amennyiben a talaj ÖSSZES SÓTARTALMA / 0,15 % / és SZÓDATARTALMA /0,05 % / értéket a termőrétegen belül meghaladja , úgy a terület telepítésre nem alkalmas.
Az adatok közül különösen fontos a szóda lúgosság értékére felhívni a figyelmet, ami valójában minden kultúra , de a szőlő telepítése esetében is kizáró talajtulajdonság.
Való igaz, hogy a telepítésnél 100 cm tulajdonságait kell értékelni, de a fenti két talajtulajdonság - az összes sótartalom és főleg a szóda lúgosság- esetében sok esetben nem elégséges, mert amennyiben a mélyebb talaj szintek összes só és szódatartalma növekszik , úgy az ültetvény a későbbiek során - 5-8 év múlva - pusztul illetve vegetatív és generatív teljesítménye csökken.
Igen fontos talajtani és élettani szempontból a talajok mésztartalmának ismerete , ennek részletes értékelésére a következő fejezetekben még kitérünk.
A szőlő ültetvények telepítése során az ökológiai tényezőkön belül a talajtulajdonságoknak különösen nagy szerepe van. Éppen ezért a telepítést megelőző TALAJVIZSGÁLAT nem csupán az állami támogatás elnyeréséhez szükséges, hanem a sikeres telepítés alapvető feltétele.
Tóthné dr. Surányi Klára a mez.gazd. tud. kandidátusa, c. egyetemi docens.
SZIE Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszék
Címlapkép: Getty Images
