A tavaszi magágykészítés fõbb ismérvei<BR>

Agro Napló
"Nem elég ismételni, tudni kell" – mondhatnánk szabadon idézve bármelyik filozófus elõdünket. Fenti megállapítás hatványozottan és nem sematikusan igaz a tavaszi magágykészítés feladataira annak sokrétûsége, állandó fejlõdése, a szigorodó talajvédelmi elõírásokhoz való – adminisztratív oldalról is kötelezõ – igazítása, s nem utósorban az idõjárás bizonytalanságainak fokozott kihatásai miatt. Természetesen ezek mellett tudnunk kell, hogy a tavaszi munkák sikere nagymértékben függ az elõzõ évi nyárvégi, ill. õszi talajelõkészítések színvonalától is. A közvetlen vetés elõtti munkák tehát csak akkor lehetnek eredményesek, ha az azok során végzendõ feladatoknál fokozott figyelemmel vagyunk az alapozó mûvelés hatásosságára is, melyek nem ritkán szélsõségesen eltérõ színvonalúak. Ezen felismerés arra kényszerítette a kutatókat és fejlesztõket, hogy ma már a gépgyártásban nemcsak a különbözõ talajfizikai jellemzõk, hanem az alapmûvelés minõségének (rögméret, felszínegyenletesség stb.) kihatásai is "szerkesztési" tényezõként szerepeljenek. Úgy gondoljuk tehát, hogy – így télvíz idején – nem árt átismételni, bõvíteni eddigi ismereteinket.
A többségében jó termőértékû, középkötött talajaink kultúrállapota elsősorban szerkezetileg vált kritikussá az utóbbi időben, csökkentve ezzel a felső réteg jó vízbefogadását és az altalaj kapilláris vízemelő képességét egyaránt. E kedvezőtlen jelenségekhez a mezőgazdaságban még ma is zajló szerkezeti-tulajdonosi változások is hozzájárulnak, mivel az átalakulások a szántóföldi talajmunkák színvonalában is éreztetik hatásukat. Szerencsére a nagyüzemi termelés kialakult és jól bevált technológiai gyakorlatát, ill. táblaméreteit többségében megőrző gazdasági társulások felismerték azt a tényt, hogy sikeres termelést csak a táblák, termelő övezetek egybetartásával lehet folytatni.

A különböző módszerû vetőágykészítések során az alábbi főbb szempontokra kell tekintettel lennünk:

Þ csapadékmegőrzés, vízgazdálkodás, ill. kapilláris folyamatok;
Þ egységesen átmûvelt, jó talajszerkezetû és ezáltal gyors(abb) felmelegedést biztosító magágy elkészítése;
Þ a vetés előtt/vetéssel egymenetben kijuttatott kémiai szerek hatékony talajba dolgozása.

Fontos továbbá, hogy a mûveletek számát a feltétlen szükségszerûre csökkentsük, azaz a talajt csak okszerûen mûveljük. A munkamenetek száma többnyire a felső réteg kiszáradását és nem kívánatos méretû rögösödését okozhatja, nem is szólva a káros talajtömörödés növekedéséről. Ez utóbbival együtt az idei, az előrejelzések szerint várható túlzottan nedves talajállapot melletti magágykészítések esetén a talaj szerkezet rombolása is hatványozódhat. Mindezek figyelembevételével kell átgondolnunk tehát a magágykészítő gépek szereltségét, agrotechnikai jellemzőit.

A tavaszi talajelőkészítési munkák közé a talajegyengetést, vegyszerbemunkálást és vetőágykészítést sorolhatjuk. Mindezen mûveletek egy célt, a vetőmag számára optimális kelési feltételek biztosítását szolgálják. Az e feltételek kielégítésére rendelkezésre álló gépeknek az alábbi követelményeket – ezt sem árt átismételnünk – kell kielégíteniük:

Þ a talajt a vetési mélységnek megfelelően lazítsák, porhanyítsák;
Þ mûvelőtagjaik alkalmazkodjanak a talaj felszíni egyenetlenségeihez;
Þ egyenletes mélységû aprómorzsás réteggel borított, tömör alapú magágyat hozzanak létre;
Þ hatékonyan irtsák a kelőfélben lévő és még meg nem erősödött gyomokat;
Þ végezzenek megfelelő keverő munkát az indító mûtrágyák és a gyomirtószerek talajba munkálásához;
Þ a munkavégző egységek cseréjével biztosítsák a különböző növények igényeit kielégítő mélységû, jól porhanyított magágy létrehozását;
Þ munkavégző szerszámaik ne legyenek hajlamosak eltömődésre/berakódásra.

E feladatok ellátására a simítók/fogasok, az ásóboronák és a kombinált magágykészítő gépek (kombinátorok) különböző szélességû változatai készültek idehaza, és külföldről is hasonló mûvelőelem-szereltségû és mûködési elvû, de magasabb gyártástechnológiát képviselő gépek érkeztek az országba. Az előzőeket elsősorban felszínelmunkálásra, vegyszerbekeverésre az utóbbiakat pedig közvetlen vetés előtti talajelőkészítésre használják. A hazai gépek munkavégző elemei (simító lapok, késkeresztek, fogas-, vagy rugósboronák, hengerboronák stb.) ma már zömében elérik a nemzetközi színvonalat, üzemeltetési problémát csupán a gépek kezelése és esetenként beállítása, ill. néhány esetben a szerszámok élettartama, s típusválasztékának szûkössége okoz. Örvendetes viszont, hogy a magágykészítő gépek pontos beszabályozásához szükséges állítószerkezetek szinte minden gépcsaládnál megtalálhatók. Egyes típusoknál például a keresztirányú mélységegyen-letességet hidraulikus rendszerrel biztosították, míg a legegyszerûbb, s olcsóbb gépárképzésre törekvő, ill. teljes alternatívát kínáló gépcsaládnál a merev, a tekercsrugós és hidraulikus rendszer egyaránt megtalálható. Hazai alkalmazást tekintve a két utóbbi módszer igények szerinti párhuzamos gyártása célszerû azért, hogy a felhasználók anyagi lehetőségeik és üzemeltetési körülményeik függvényében választhassanak.

A precíziós magágykészítés térhódításának köszönhetően a sekély-, ill. mély vetőágyú növények talajelőkészítésére kombinált gépek tendenciájukban különváltak, szakosodtak, de főleg „pontosabbak” lettek: míg korábban egy gépvázon belül cserélhetők voltak a mûvelőegységek (betétek), addig ma már a két feladatra szívesebben vásárolnak a gazdálkodók un. célgépeket; elég, ha csak a cukorrépa és a kukorica (napraforgó) vonatkozásaiban megismert újabb típusokra gondolunk. Az eltérő szereltségû gépek mûvelőelemeinek geometriai kialakítása és különböző rugókarakterisztikájuk is igazolja, hogy adott feladatra és az adott termesztési (talaj) körülményekhez igazodóan kell a gazdálkodónak új gépet/szerszámot vásárolnia. Nagyon fontos üzemeltetési szempont továbbá, hogy agrotechnikailag jó minőségû munka – elsősorban a sekély magágykészítéshez – csak traktornyom lazítóval felszerelt gépekkel végezhető. Ma már egyre több gyártó/forgalmazó „kénytelen” opcióban kínálni ezeket a kiegészítő elemeket is. Sok helyen gondot okoz – a növényi maradványok kezelési és az alapmûvelés pontossági kihatásainak köszönhetően – a szerves anyagok felszíni/felszínközeli jelenléte, amely a kultivátor jellegû szerszámmal felszerelt magágykészítő gépek üzemeltetésénél technológiai problémákat (eltömődés, berakódás) jelent. Ilyen körülmények között a talajhajtású, általában ívelt fogakkal ellátott csillagkerekek, egyéb rotációs elemek nagy kerületi sebességû kései képesek a gyomnövények gyökereit is elmetszeni, s az erősebb szármaradványokon átgördülve csökkentik az eltömődés veszélyét. Az ilyen forgómozgású mûvelőelemek olyan talajnedvesség állapot mellett is megfelelően dolgoznak, ahol a merev, vagy rugósszárú kultivátorkapák (passzív elemek) már eltömődnek.

A forgalomban lévő gépek/gépcsaládok mindegyike különböző munkaszélességû és szereltségû változatokkal rendelkezik. A teljesség igénye nélkül foglaljuk össze a különböző talajokon való alkalmazhatóságukat:

Þ igen kötött, nehezen elmunkálható kötött talajokon: Becker Optimator;
Þ kötött, nehezen elmunkálható/tömörödött középkötött talajokon: Amazone Europak, Lemken Kompaktor, KÜHNE-KMG 6 FF, Synchrogerm, PUMA 6,0;
Þ jó szerkezetû, középkötött és könnyû talajokon: Kongskilde Germinátor, RAU Terramax/Sterntiller, UNIMAT-6,6, GÜTTLER Földmester, OMIKRON OMKS-7,7.

Mint minden sorrend, önmagában ez sem mondhat ki végérvényes dolgokat (itt említjük meg, hogy fenti – zömében MGI vizsgálattal rendelkező – gépeken kívül természetesen számtalan más típus kapható különböző kereskedelmi csatornákon: Pöttinger, Kverneland, Väderstadt, Vogel-Noot, Regent, Farmet, stb.), hiszen az alkalmazási területet döntően az üzemeltetési körülmények összessége határozza meg. Ám utalhat a gépkiválasztásra, amely mögött termőhelyre koncentrált, szakmailag megalapozott döntéskészségnek kell állnia. Ezen modern eszközök nem jelentik a bevált tavaszi magágykészítési eljárások (simítózás, egy-, ill. kétmenetes magágykészítés, valamint a talajfertőtlenítő, a N-mûtrágya és a gyomirtó vegyszer különmenetes bedolgozása) teljes elvetését, azaz alkalmazásuknál a szakmai ésszerûség kell legyen a döntő érv.

A tavaszi magágykészítést is magukba foglaló feladatok egészének felelevenítése céljából, de nem azok részletezésével felhívjuk a gazdálkodók figyelmét az alábbi „11-parancsolatra”: a jó kelés szükségszerûségeinek átismétlésével remélhetőleg még időben felkészülhetnek a tavaszi munkákra:


Gödöllő, 2002. január 21.

/: Dr. Soós Sándor :/




A JÓ SZÁNTÓFÖLDI KELÉS 11 PARANCSOLATA
(KLEINWANZLEBEN –KWS alapján)

1. ÜGYELJ A SZÁNTÁS MINŐSÉGÉRE

2. TÖREKEDJ A BARÁZDAKÉPZÉS KÁROS HATÁSA-INAK CSÖKKENTÉSÉRE

3. KERÜLD A TALAJELŐKÉSZÍTÉS SORÁN ELKÖ-VETHETŐ NÉGY HIBÁT

4. ÜGYELJ A SÓKONCENTRÁCIÓRA

5. HATÁROZD MEG HELYESEN A VETÉS IDEJÉT

6. TÖREKEDJ AZ IDEÁLIS VETÉSRE

7. VÉGEZD EL MEGFELELŐEN A VETÉS ELŐTTI KARBANTARTÁST ÉS BEÁLLÍTÁST A VETŐ-GÉPEKEN

8. ELLENŐRIZD A KIVETÉST

9. ADAGOLD HELYESEN A GYOMIRTÓ SZEREKET

10. HATÁROZD MEG TERMŐHELY ÉS VETÉSFORGÓ SZERINT A ROVAROK ELLENI VÉDEKEZÉST

11. VÁLASZD A MEGFELELŐ FAJTÁT



1. A szántás minősége

Mindig ideális talajnedvességnél végezzük a szántást, ezzel megelőzzük a talajszerkezeti károkat, valamint a szántással járó tömörödést. „Holt” talajt ne szántsunk fel, mert ebben a rétegben a biológiai aktivitás csekély, rossz a víz és tápanyagszolgáltató képesség. Ez a kelési folyamatokat erősen akadályozza.

2. Barázdaképzést kerülni

A szántás során keletkezett barázda képződésnél fennáll a talajtömörödés veszélye, ami kelési gondokat és répa elágazódást okozhat. A vetőágy elkészítése során a talajmûvelést úgy végezzük el, hogy ezzel a barázdákat kiegyenlítsük.

3. A talajelőkészítés négy hibája

Þ túl korai: segíti a talajtömörödést és a répa elágazódását;
Þ túl mély: megnehezíti a talajzárást és megszakítja a talajban a kapilláris víz mozgását;
Þ túl gyakori:
Þ túl gyors: tönkreteszi a talaj morzsalékos szerkezetét, segíti a kérgesedést és az eróziót.
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?