A vaddisznó éjszakai életmódjának köszönhetően nehéz közelükbe férkőznünk, szokásaikat kifürkésznünk. Az eddigi megfigyelések alapján azonban kimondhatom, hogy a vaddisznó szoros családi kötelékben élő társas lény. A konda feje rendszerint egy idősebb koca, amit vezérükké választanak éjszaka követik a táplálkozási helyeikre, majd a hajnal beköszöntével a vezérkoca vezetésével térnek nappali pihenőhelyükre.
A kanok csak a búgási időszakban csatlakoznak a kondához, majd a búgás befejeztével tovább élik magányos életüket.
Az idősebb kocák ivarzása már szeptemberben elkezdődik. Vemhességi idejük azonos a házidisznóéval:115 nap. Ezért sokszor már január derekán is hallhatjuk az apróságok vékonyka hangját és anyjuk mély röfögését, ahogy terelgeti őket, vagy éppen csecsre hívja a kicsiket.
A malacok túlélése nagymértékben függ az időjárástól, mivel az újszülött malacok hőháztartásának stabilitása még nem alakult ki. Komoly veszélyt jelent számukra a fagyos, csapadékos, szeles időjárás.
Az idős, tapasztalt kocák éppen ezért sûrû aljnövényzetû erdők szélvédett zugait választják fialási helyüknek. A vackot puha levelekkel bélelik ki.
A megszületett malacok száma függ:
az anyaállat korától (a fiatal kocák 2-3 malacot fialnak, az idősebb anyaállatok 5-6 malacot hoznak világra)
a táplálék mennyiségétől és minőségétől (bő magtermésû években megfigyelhető a malacszám gyarapodása)
A mesterségesen kijuttatott etetőanyag minősége szintén befolyásolja a malacszámot. Ugyanis a penészes, fuzáriumos kukorica etetése méhen belüli mortalitáshoz (elhaláshoz) vezet. Ilyen takarmnány etetése során többször megfigyelhetünk malacai nélkül járó kocákat, melyeket tévesen meddőnek titulálunk.
A malacok születésükkor 0,81,2 kg-ot nyomnak. Szőrzetük vékonyka, színe szürkés-vöröses, hosszanti fekete csíkokkal.
Az első héten mozgáskörzetük csak a vacok környékére korlátozódik, de a 2-3 héttől követik anyjukat, turkálgatva az avarban található férgek, giliszták után kutatva. Ettől kezdve fejlődésük rohamos. Mindig több szilárd táplálékot vesznek magukhoz. A 12-14. hetes korukban szőrzetük átalakul. elvesztik csíkjaikat, színük vöröses-barnára változik. Még mindig nagymértékben függnek az anyjuktól, önállóan a táplálék felkutatására még nem képesek.
Éppen ezért január 31-től június 30-ig
A kocák vadászatát FM-rendelet tiltja.
Minden nőivarú egyed, amely 50 kg-nál nagyobb, kocának számít. Ennek tudatában kell, hogy megóvjuk a májusi kukoricavetéseket és mérsékeljük a vadkárt a teljes érésnek indult búzatábláinkban. A testtömeg elbírálása sokéves gyakorlatot igényel. Emellett oda kell figyelnünk a kisebb termetû kocákra is, hiszen 40-45 kg-os koca is vezethet malacot.
A vadászat során ki kell, hogy várjuk míg a konda valamennyi tagja kivált a vetésre és akkor kell, hogy kiválasszuk azt az egyedet, amely mellett nincs malac és kisebb, mint 50 kg. Az egyedüljáró disznók általában kanok, de mindenképp mielőtt fegyvert emelünk rá, győződjünk meg róla. A kan és a koca habitusában nagymértékben különbözik egymástól. A kant felismerhetjük csapott faráról, mély mellkasáról, felhúzott hasáról, erős marjáról. A koca teste hengeres, háta egyenes, hasa mélyebben lóg.
A kansüldők külön járnak a kondától, kis csapatokba verődve dézsmálják a vetéseket.
A tejesedő búzában történő vadászatukkor még körültekintőbben kell eljárni, hiszen ebből a kultúrából a malacok nem látszanak ki. Így csak a növényzet fodrozódásából következtethetünk jelenlétükre.
Testsúlyuk elbírálása, ha lehet itt még nehezebb. A testméret meghatározásában segít, ha előzőleg megbizonyosodunk a terepadottságokról, a búza magasságáról és attól függően, hogy a disznó mennyire látszik ki belőle, következtethetünk a testtömegére. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor a konda riasztására kell, hogy törekedjünk.
Kelemen Tibor
Címlapkép: Getty Images
