A fagykárok mértéke A kérdés az, hogy a növényeket milyen fejlettségi állapotban milyen mértéku, milyen típusú és mennyi ideig tartó fagy éri ? A károkozás mértéke ugyanis ezektôl a tényezôktôl függ. Az összességében 50%-os fagykár nem tekinthetô súlyosnak, ezt még “egy jó termésritkításnak” is tekinthetjük. Az ennél nagyobb fagykár viszont már komoly gazdasági hátrányokkal járhat.
A gyümölcsfák fagyra legérzékenyebb részei a virágrügyek teljes virágzásban, illetve az éppen kötôdött gyümölcskezdemények a sziromhullást követô 2-3 héten belül. Virágzásban 50%-os fagykárra számíthatunk ha a levegô hômérséklete mínusz 3,3-6,7 oC között van. A virágzás végén -2,7-3,6 oC-os, a kötôdött gyümölcsöket pedig a -1-2 oC-os fagy is súlyosan károsíthatja. (1995-ben súlyos, országos fagykár volt. A fagyok március elejétôl május elejéig három hullámban pusztították a gyümölcsösöket. Volt olyan alföldi terület ahol ebben az idôszakban -12 oC léghômérsékletet is mértek).
A kora tavaszi fagyok típusai Szállított és úgynevezett kisugárzásos fagyot különböztetünk meg ebben az idôszakban. A szállított fagy nem más mint hideg légáramlat (fagyos szél), ami ellen sajnos szabadföldi körülmények között nem igen van lehetôségünk védekezni. Egyedül a szamóca védhetô meg fátyolfóliás vagy fóliaalagutas takarással.
A kisugárzásos fagy tulajdonképpen a talaj hômérséklete és az éjszakai hideg levegô viszonyából alakul ki, és bizonyos feltételek mellett hatásosan védekezhetünk ellene. A talaj a nappali napsugárzás hatására felmelegszik, éjjel viszont e hômennyiség egy részét kisugározza. Minél kisebb a nappali felmelegedés és minél hidegebb az éjszakai lehulés, annál gyorsabb a talaj hôvesztesége (gyors hôleadás = gyors lehulés), tehát nagyobb a fagyveszély. Ezek a feltételek csak szélmentes derül égbolt esetén valósulnak meg, a talaj hôelnyelését, és kisugárzását több tényezô módosítja (szél, köd, pára, felhôzöttség, növényzet, talajmuvelés....stb.).
A tavaszi fagyok elleni védekezés módszerei A védekezés passzív és aktív módszerekkel valósítható meg. A passzív módszereket már az ültetés elôtt ki kell használnunk, gyakorlatilag ezek megelôzô eljárások, így: - Ne ültessünk fagyzugos területre gyümölcsfát. - A síkvidéki területek fagyveszélyesebbek, mint a domboldalak.
- A déli oldallal szemben az D-keleti, É-i, É-nyugati oldalakon 1-2 héttel késôbb virágoznak a növények, ha “szerencsénk van” már a fagyok után. - Az egészséges jó erônlétu növények jobban ellenállnak a fagynak, mint a legyengült rosszul ápolt egyedek. - Fagyveszélyes helyeken részesítsük elônyben a fagyturôbb fajokat, illetve fajtákat.
Az aktív védekezési eljárásokat a meglévô növények megvédésére alkalmazhatjuk. A módszer kiválasztása a fagyok gyakoriságától, erôsségétôl és természetesen a ráfordítási költségektôl függ.
A talaj hôelnyelésének fokozása, a kisugárzás csökkentése A legjobb módszerek egyike a növények takarása, de mint errôl már szó volt, a gyümölcstermô növények közül csak a szamóca jöhet szóba. - A sötétebb talaj több hôenergiát tud felvenni és tárolni mint a világos, ezért a nappali talajöntözés ebbôl a szempontból is elônyös, a nedves talaj sötétebb. - A gyomos -és a füvesített is (!)- talaj erôteljesebben sugározza ki a hôt mint az ugaros. - A nedvesebb talajokban kevesebb a levegô, ennek következtében nagyobb a hôelnyelésük és a hôkapacitásuk, valamint a hôvezetô képességük is. - Az érdesebb (szántott, gereblyézett) felület több hôenergiát tud felvenni mint a sima.
A levegô hômérsékletének emelése - Az egyik legrégebben ismert eljárás a füst, illetve a ködképzés. Ezzel a módszerrel nem csak a levegô hômérsékletét tudjuk emelni 1-2 oC-al hanem gátoljuk a kisugárzást is. Füstölésre általában nedves szalmát vagy más szerves anyagot használhatunk, a környezetszennyezô anyagok (gázolajos vizes nyesedék, gumi-abroncs) égetését kerüljük. Ködképzésre a drágább, de kényelmesebben kezelhetô ködgyertyák alkalmasak. A füstölés csak szélcsendes idôben jár eredménnyel, és akkor ha már 0 oC-on megkezdôdik, a füst vagy a köd az egész védendô területet vastagon beborítja. - Légkeverés szélgépekkel. Nálunk eddig csak kísérleti céllal alkalmazták ezt a módszert. A védekezés azon alapul, hogy az áramfejlesztô szélerômuvekhez hasonló gépekkel összekeverik a melegebb felsô légrétegeket az alsóbb hideg rétegekkel. Ezzel az eljárással mínusz 5-6 oC-ig lehet eredményesen védekezni.
- Meleg levegô képzése futéssel. Nálunk szintén csak kísérletekben kipróbált eljárás. A meleget az ültetvényekbe kihelyezett olaj vagy koksztüzelésu kályhákkal állítják elô. Nagyon drága módszer. -4 oC-ig hatásos, ha 100 kg gázolajat égetnek el hektáronként ! - Fagy elleni öntözés. A legelterjedtebb védekezési módszer a tavaszi fagyok ellen, ott ahol a tavaszi fagyok évente rendszeresen károsítanak (Dél-Tirol). Az eljárás azon a fizikai törvényen alapszik, hogy 1g (1cm3) víz megfagyásakor 80 cal hô szabadul fel, az öntözött felület hômérséklete emiatt nem csökken 0 oC alá. A módszer alkalmazásához az alábbi követelményeket kell kielégíteni:
- Az egész védendô területet finom porlasztású esôztetô berendezéssel kell öntözni, kis intenzitású szórófejekkel (2-3 mm/óra = 20-30m3/ha/óra). -Az öntözés nem szakadhat meg mindaddig amíg a keletkezett jégréteg le nem olvad a növényekrôl. Ebbôl adódóan elôfordulhat, hogy olyan sok jég rakódik a fákra, hogy a jég súlya alatt lehasadnak gallyak, ágak.
egyéb védekezési lehetôségek - Virágzáskésleltetés öntözéssel. A kísérletek eredményei szerint, ha tél végén, amikor a nappali hômérséklet eléri a 7oC-ot és 10-20 percenként 2-3 percig muködtetjük az esôztetô berendezést, 1-2 héttel is késleltethetô az ôszibarack és az alma virágzása. Sajnos az öntözést akár februárban is el kell kezdeni, és ekkor még számíthatunk erôsebb éjszakai fagyokra is, tehát a berendezést is védeni kell az esetleges szétfagyástól. Az is elôfordulhat, hogy olyan sok vizet kell kiöntöznünk, hogy a talajmunkák idejére járhatatlan lesz a terület.
- Fagyott szövetek regenerálása. A tavaszi fagy hatására leggyakrabban a szállító szövetek károsodhatnak kisebb-nagyobb mértékben, emiatt -annak ellenére, hogy a virágszervek épek (!)- nem kötôdnek megfelelô számban a gyümölcsök. A fagyott szövetek “újraélesztését” segíti elô hatékonyan a FRIGOCUR kondíció-javító és termésnövelô készítmény 0,3dl/100 liter víz töménységben kipermetezve a sziromhullást követô 2-3 héten.
Címlapkép: Getty Images
