2024. augusztus 15. csütörtök Mária

Idõszerû zöldségtermelési módok<BR>

Agro Napló
A borsó az ún. hidegtûrõ növények közé tarozik, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb hõmérsékleten is jól fejlõdik, a kisebb fagyokat károsodás nélkül elviseli. Fejlõdése számára az optimális hõmérséklet 16 0C, az ún. biológiai küszöbérték, amikor az élettevékenységek megindulnak a magban 4-5 0C között van. Hõigény tekintetében a fajtacsoportok között jelentõs különbség van, a sima magvú kifejtõ fajták jobban tûrik a hideget, így vetésük is valamivel korábban kezdhetõ, mint a ragyás, ráncos felületû, hidegre érzékenyebb velõ fajták esetében. Február végétõl április közepéig lehetséges vetni, az ennél késõbbi idõpontokban szaporított borsó megszorul, az érés belenyúlik a nyári forróságba, a nagy melegbe. Elõször a hidegre, a kedvezõtlen klimatikus viszonyokra kevésbé érzékeny kifejtõ fajtákat vessük, majd ha a talaj jobban felmelegedett, kezdhetjük az érzékenyebb velõ fajták szaporítását. A szakaszos vetés és a szakszerûen összeválogatott több fajta a folyamatos szedést, és ez által a jobb minõség betakarítását teszi lehetõvé. Kisüzemekben a 30 cm körüli sortávolság a legjobb, de van ahol ennél valamivel sûrûbbre 20 - 25 cm-re vetik. A korai érésû, kisebb lombtömegû fajtákat sûrûbbre, a magasabb növésû, hosszú tenyészidejûeket ritkábbra vessük. A vetés mélysége a talaj kötöttségétõl függõen 5 – 8 cm, homokon 7 – 8 cm, kötöttebb talajon 5 – 6 cm. A borsószem nagysága, ezermagtömege fajtától függõen nagyon változó, 150 grammtól 300 grammig terjed. Ennek megfelelõen a vetõmag mennyiségben is nagy különbségek vannak: 1,5 – 3,0 kg/100 m2.
A gyökérzöldségféléket csak olyan helyen érdemes vetni, ahol mélyen laza a talaj, ahol a termés szabályos kifejlődését nem akadályozza tömör, sekély talajréteg. Erre a legérzékenyebb a petrezselyem, ezt követi a sárgarépa, ugyanakkor más gyökérzöldségfélékhez képest viszonylag jól tûri a gyengébb talajminőséget a paszternák. Az apró magvú gyökérzöldségfélék meglehetősen hosszan csíráznak, és sokszor rosszul is kelnek, aminek az alábbi okai lehetnek:
- a mag már öreg, és ezért csírázóképessége gyengébb,
- túl mélyre vetettek,
- cserepes a talajfelszín,
- kiszáradt a talaj,
- nincs eléggé a magágy megülepedve, mert tavasszal ásták fel,
- helytelen gyomirtó szer vagy sok mûtrágya használat.
25-30 cm-es sortávolság esetén 100 m2 termőfelületen a következő magigénnyel számolhatunk:
sárgarépa: 1,0-2,0dkg/m2
petrezselyem: 2,5-3,5 dkg/m2
paszternák: 3,5-4,5 dkg/m2
Február végétől április közepéig vethető az egyéves vöröshagyma. Igaz a dughagymáról ültetett vöröshagymából valamivel jobb minőségû termés nevelhető (magasabb szárazanyag- és aromaanyag tartalom, jobb tárolhatóság), de a gyorsabb termeszthetősége miatt az utóbbi években egyre többen mégis az egyéves hagymatermesztést választják. Vannak jól tárolható és tárolásra kevésbé alkalmas, elsősorban friss fogyasztásra használható hagymafajták, ezt a vásárlásnál mindig vegyük figyelembe! Jól bevált az ágyásos termesztési mód, amelynek során 4-5 keskenyebb sor után (18 – 20 cm) egy ún. mûvelőútat hagyunk, amely legalább 30 – 35 cm széles. 1m2-en megközelítőleg 1 g vetőmag szükséglettel lehet számolni.
A spenót esetében három szaporítási időpontot különböztetünk meg, tavaszit, nyárit és őszit (áttelelő termesztés), a kora tavaszi vetésûeket tavasz végén és nyár elején kezdjük fogyasztani. Nagyüzemben és hajtatásban általános a gabona-sortávolságra, azaz 12 cm-es távolságra történő vetés, de kisüzemben és házikertekben, valamint erősen gyomos talajon az ápolási munkák miatt a 25-30 cm-es sortávolság használatát javasoljuk. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 2-4 cm, a tőtávolság 3-5 cm. 1 000 szem mag súlya 8-10 gramm, 10 m2 felület bevetéséhez megközelítőleg 2 dkg magra van szükség.
A sóska is vethető kora tavasszal, de csak gondosan előkészített, kellően megülepedett magágyba. Apró, olajos magja rendkívül nehezen csírázik, sokáig elfekszik. Jó kelésre csak sekély vetésből számíthatunk (max. 2 cm mélység), aminek nagy hátránya, hogy száraz, szeles tavaszi időjárás esetén gyorsan kiszárad. Érdemes széles sorba, 30-35 cm-re vetni, így jobban ápolható, könnyebben gyommentesen tartható. A kelésig a sorokat pálcikával jelöljük meg, hogy a gyorsabban kelő gyomokat addig is irtani tudjuk. 10 m2-re megközelítőleg 2 gramm vetőmagigénnyel számolhatunk. Házikertekben, kisebb felületen alkalmazzák még a tőosztást is, mint szaporítási módot, amelynek során a fejlett, idősebb töveket 4 - 5 részre kell szétszedni, és ezt követően ezeket a növényeket lehet szétültetni.
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?