A gyökérzöldségféléket csak olyan helyen érdemes vetni, ahol mélyen laza a talaj, ahol a termés szabályos kifejlődését nem akadályozza tömör, sekély talajréteg. Erre a legérzékenyebb a petrezselyem, ezt követi a sárgarépa, ugyanakkor más gyökérzöldségfélékhez képest viszonylag jól tûri a gyengébb talajminőséget a paszternák. Az apró magvú gyökérzöldségfélék meglehetősen hosszan csíráznak, és sokszor rosszul is kelnek, aminek az alábbi okai lehetnek:
- a mag már öreg, és ezért csírázóképessége gyengébb,
- túl mélyre vetettek,
- cserepes a talajfelszín,
- kiszáradt a talaj,
- nincs eléggé a magágy megülepedve, mert tavasszal ásták fel,
- helytelen gyomirtó szer vagy sok mûtrágya használat.
25-30 cm-es sortávolság esetén 100 m2 termőfelületen a következő magigénnyel számolhatunk:
sárgarépa: 1,0-2,0dkg/m2
petrezselyem: 2,5-3,5 dkg/m2
paszternák: 3,5-4,5 dkg/m2
Február végétől április közepéig vethető az egyéves vöröshagyma. Igaz a dughagymáról ültetett vöröshagymából valamivel jobb minőségû termés nevelhető (magasabb szárazanyag- és aromaanyag tartalom, jobb tárolhatóság), de a gyorsabb termeszthetősége miatt az utóbbi években egyre többen mégis az egyéves hagymatermesztést választják. Vannak jól tárolható és tárolásra kevésbé alkalmas, elsősorban friss fogyasztásra használható hagymafajták, ezt a vásárlásnál mindig vegyük figyelembe! Jól bevált az ágyásos termesztési mód, amelynek során 4-5 keskenyebb sor után (18 – 20 cm) egy ún. mûvelőútat hagyunk, amely legalább 30 – 35 cm széles. 1m2-en megközelítőleg 1 g vetőmag szükséglettel lehet számolni.
A spenót esetében három szaporítási időpontot különböztetünk meg, tavaszit, nyárit és őszit (áttelelő termesztés), a kora tavaszi vetésûeket tavasz végén és nyár elején kezdjük fogyasztani. Nagyüzemben és hajtatásban általános a gabona-sortávolságra, azaz 12 cm-es távolságra történő vetés, de kisüzemben és házikertekben, valamint erősen gyomos talajon az ápolási munkák miatt a 25-30 cm-es sortávolság használatát javasoljuk. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 2-4 cm, a tőtávolság 3-5 cm. 1 000 szem mag súlya 8-10 gramm, 10 m2 felület bevetéséhez megközelítőleg 2 dkg magra van szükség.
A sóska is vethető kora tavasszal, de csak gondosan előkészített, kellően megülepedett magágyba. Apró, olajos magja rendkívül nehezen csírázik, sokáig elfekszik. Jó kelésre csak sekély vetésből számíthatunk (max. 2 cm mélység), aminek nagy hátránya, hogy száraz, szeles tavaszi időjárás esetén gyorsan kiszárad. Érdemes széles sorba, 30-35 cm-re vetni, így jobban ápolható, könnyebben gyommentesen tartható. A kelésig a sorokat pálcikával jelöljük meg, hogy a gyorsabban kelő gyomokat addig is irtani tudjuk. 10 m2-re megközelítőleg 2 gramm vetőmagigénnyel számolhatunk. Házikertekben, kisebb felületen alkalmazzák még a tőosztást is, mint szaporítási módot, amelynek során a fejlett, idősebb töveket 4 - 5 részre kell szétszedni, és ezt követően ezeket a növényeket lehet szétültetni.