Küszöbön az amerikai kukoricabogár kártétele

Agro Napló
Napjainkban csaknem minden növénytermesztõ elõtt ismert, hogy 1985 óta új, potenciális kártételi veszélyt jelentõ kártevõ telepedett meg a hazai kukoricásainkban. A számtalan hírközlési lehetõséget kihasználva a növényvédelmi szervezetek hetedik éve adnak információt az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) magyarországi terjedésérõl, - sajnos 1997 óta az elsõ bekövetkezett imágó lomb, bibe és csõkezdemény, valamint a lárvák gyökér kártételérõl is. A szexferomoncsapdás megfigyelések eredményeibõl megtudhattuk a faj Gyõr-Sopron-Moson, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék kivételével az ország területének közel 2/3-n (50.000 km2) megtalálható, északi irányban Szlovákiába tart (1.sz. táblázat). Igen közel az az idõ - talán 1-2 év, amikor valamennyi hazai kukoricatáblán - észlelési szinten megtalálható. Ezt követõen a jobb termõhelyi adottságú területeken bekövetkezik, akár a 3-ik évtõl is az elsõ jelentõsebb bogárrágás, a 6-7-ik évben - monokultúrákban a lárvák gyökérkártétele, a szárdõlés. Szembetûnõ kártétel az ország egészére vonatkoztatva 3-4 déli megyét kivéve (I. kukoricatermesztési zóna) fokozatosan következik be. A gazdasági kár (termékenyülési hiányosságból, szárdõlésbõl fakadó termésveszteség) több termesztési tényezõ együttes hatásának (monokultúra aránya, talajtípus, tápanyag ellátottság, tenyészidõ hossza, vetésidõ, csapadékviszonyok) függvényében változhat, melyet az adott növényvédelmi technológia (talajfertõtlenítés, imágó elleni védekezés) határol be.
Mit tegyen a termelő? Az ország északi, észak-nyugati részének kukoricatermesztői egyelőre fekvésüknél, termőhelyi adottságuknál fogva, 1-2 éven belül észlelési szinten találkozhatnak a vetésfehérítő bogár imágójára emlékeztető kártevővel a virágzás vagy azt követő időszakban (június utolsó harmada - augusztus első fele). Ha már szabad szemmel is látható a növényállományban, akkor előrehaladt, jelentékeny egyedszámú betelepedő imágóval van dolgunk. Mondhatjuk, a jövőbeni kártétel alapjait a rovar megteremtette.
Ajánlott, hogy a növényvédelmi szervezeten kívül a termelők is bekapcsolódjanak a kártevő előrejelzésébe szexferomon vagy sárga színcsapdákkal, és így maguk győződjenek meg a betelepedés (rajzás) erősségéről. A csapdák megbízhatóságáról egy példa: A vizuális észlelés a feromoncsapda fogásához képest 2 évet késett (Villány, 1998.).
Az ország középső kukoricatermő területén (2-s zóna) a kukoricabogár berepülésének már múltja van (2-3 év). A korábbi pozitív csapdázási helyeken, de azon túlmenően is erősödő imágó megjelenéssel kell számolni. Veszélyt jelent a csapdák heti több száz db-s fogása. Intő jel az imágó elleni védekezés elvégzésére, a következő évben a kukorica termesztés szüneteltetésére. Ezeken a táblákon, több helyen a címeren, bibén, levélen táplálkozó adultak szabad szemmel észlelhetők.
Az ország déli megyéiben (Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Baranya, Tolna) aligha van szükség a figyelmet felhívni a termelőknek, hiszen csak a 2000-s évben közel 11.000 ha-n védekeztek az intenzív érési táplálkozást végző imágók ellen, elejét véve a 2001-s lárvakártételnek (monokultúra esetén) is. Csak megjegyzésként említjük, a feromoncsapdák egyes helyeken több száz kártevőt fogtak ( 2.sz. táblázat). E régiókban nem elég hangsúlyozni a kukorica önmaga utáni termesztésének felhagyását, a megvalósítása gyakorta akadályba ütközik (öntözés, a terület csere megoldhatatlansága stb.). A védekezés lehetőségeként ismét az imágók elleni kezelést a talajlakó kártevők jelenléte miatt is aktuális talajfertőtlenítést kell elvégezni. Összegezett teendőink a kártevő már folyamatban lévő és előttünk álló terjedésének, felszaporodásának lassítására, ezáltal a gazdasági kár megelőzésére vagy minimálisra csökkentésére:
- Figyeljük a kártevő fertőzési ütemét az előző és a tárgyévi kukoricatáblákon feromon vagy színcsapdákkal, vizuálisan a címeren, bibén, lombozaton, levélhónaljakban egyaránt.
- A lárvák gyökérkártételének megelőzése céljából kövessünk el mindent a kukorica monokultúrából való kiváltásáért.
- Az önmaga után termesztett kultúrában, a nagy értékû csemege vagy hibrid kukoricában a kukoricamoly ellen alkalmazható készítmények valamelyikével (baktérium preparátumok kivételével) a megyei növényegészségügyi hatóság hozzájárulásával az imágók rajzáscsúcsában a bogarak ellen védekezzünk, mielőtt a veszélyes bibe visszarágási szint (1,5 cm) bekövetkezik.
- Monokultúrában nem elég a gyökérkártétel elhárítására - mérséklésére a korai vetés, az alacsony FAO számú fajták vetése, az öntözés, szükségszerû a talajfertőtlenítés elvégzése teljes terület, sorkezelés (granulátum szórás vagy magágy permetezés) formájában közvetlenül a vetés előtt vagy azzal egyidőben. További lehetőség az inszekticiddel csávázott vetőmag használata is. - A jövőben a transzgénikus módon előállított kukoricák is a védelmet szolgálhatják.
Tóth Béla
NTÁ, Pécs
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?