A nyár elején lekerülő gabonafélék után el kell végezni a tarlóhántást. A tarlóhántást elvégezhetjük sekélyen járatott ekével is, de előnyben kell részesítenünk a szántóföldi kultivátorokat, különösen a különböző kiegészítő munkaszerszámokkal szerelt változatokat. (2. ábra) Ugyancsak jól használhatók a lazítóból és tárcsából kialakított gépkombinációk, könnyû talajokon pedig ásóborona is javasolható. A tarlóhántás után minden esetben zárjuk gyûrûshengerrel a talajfelszínt.
Az őszi talajelőkészítés esetén tárcsával végezhetjük a szármaradványok szántás előtti aprítását és bedolgozását, de ezen esetben is jól használhatók a lazítóval szerelt változatok.
A mélyszántás elvégzésére különböző konstrukciójú hagyományos és réselt kormánylemezzel szerelt eke (4. ábra) áll rendelkezésre vontatott, függesztett és féligfüggesztett kialakításban. A rendelkezésre álló üzemeltető traktor motorteljesítményétől, kifejthető vonóerő nagyságától és a talajellenállástól, vagyis a talaj fizikai jellemzőitől függően választható meg a megfelelő munkaszélességgel dolgozó változat. Az üzemetető traktor mûszaki jellemzőinek, pl. hidraulikus rendszerének az automatikus erő- és szintszabályozás elterjedésének és az emelőképesség javulásának következtében a függesztett és féligfüggesztett ekék üzemeltetési paraméterei is jelentősen javulhatnak.
A pillangósok ugyan javítják a talaj nitrogén háztartását, de a nagy hozamok eléréséhez igénylik a jó tápanyag-visszapótlást, főleg foszfor és kálium vonatkozásában. Ezért a több évre szóló alapmûtrágyákat a szántás előtt ki kell juttatni. A nagyadagú alapmûtrágyák kijuttatása a nagy, 18-20 m szórásszélességgel dolgozó és 150-250 kg/ha mûtrágya adagok kiszórására alkalmas röpítőtárcsás mûtrágyaszórókkal végezhető el. Erre a célra a nagyobb tartálytérfogatú függesztett és vontatott gépeket érdemes használni.
A magágykészítéskor szintén a talaj fizikai jellemzőit figyelembe véve választhatunk az eszközök közül. (5. ábra) Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy a magágy mindig sima felületû legyen. Az őszi szántással előkészített talajokat simítózást követően kombinátorral mûveljük. Homoktalajokon tavaszi szántás után simahengert, majd azt követően gyûrûshengert alkalmazunk.
A pillangósok vetésére a legmegfelelőbbek az aprómagvető-gépek, pl. a hazai gyártású ASZV-3, de jól használhatók az aprómag-tartállyal rendelkező mechanikus vetőszerkezetû gabona sorvetőgépek.
A lucernatermesztés sikerét a megfelelően végzett gyomirtás meghatározhatja. A gyomirtás a technológiai előírások melletti végrehajtására a különböző nagyságrendû, tartálytérfogatú, függesztett vagy vontatott konstrukciójú szántóföldi permetezők alkalmasak. A gyomirtási feladatok ellátására a hagyományos réses és ütközőlapos fúvókákkal felszerelt változatok is jól megfelelnek.
A pillangósok rendrevágására a szársértővel szerelt alternáló vágószerkezetû kaszák magajáró, vontatott és függesztett kialakítású változatai egyaránt alkalmasak. (6. ábra) Az elmúlt évek gyártmányfejlesztési eredményeinek köszönhetően a rotációs vágószerkezetû kaszák forgó részeinek kerületi sebessége jelentősen emelkedett, így a pillangósok kaszálására kiválóan használhatók. A magajáró alapgépek rotációs vágószerkezettel is felszerelhetők, ezek közül a nagyobb változatok 8-10 m, a kisebbek 5-6 m munkaszélességgel, 10-12 km/h munkasebességgel is tudnak dolgozni. A vontatott rotációs kaszák munkaszélessége is növekedett, az 5 m-nél nagyobb munkaszélességû változatok két egymás mellett dolgozó vágószerkezettel készülnek, és szállítási helyzetben összecsukhatók. Magyarországon az üzemi méreteket figyelembe véve a 2,5-3,5 m munkaszélességû szársértős kaszák használhatók előnyösen. (7. ábra) Kisebb termőterület esetén pedig az 1,4-2,1 m munkaszélességû, 36-56 kW motorteljesítményû traktorokkal üzemeltethető függesztett gépek is megfelelően kihasználhatók. A pillangósok esetében a hengeres szársértővel szerelt kaszák használata előnyt jelent. A szársértők használatával csökken a száradás ideje, ezzel együtt az időjárástól függő kockázat, így megközelítőleg azonos nedvességleadást lehet a szár- és a levélzet részéről elérni, ami azt jelenti, hogy az anyag egyenletesen szárad, kiegyenlített nedvességtartalmú lesz. A gumihengeres szársértővel szerelt rotációs kasza után visszamaradt és rendrakóval összerakott anyag száradási diagramját a 8. ábra szemlélteti.
A pillangósok rendrevágásakor a kaszák rendterelő lemezeit a legnagyobb rendszélesség rakására a vágási, vagyis a tarlómagasságot 7-8 cm-re célszerû beállítani. Ennél a vágási magasságnál a levágatlansági veszteség elhanyagolható, ugyanakkor a következő növedék sarjadásához kedvezőek a feltételek.
A rendrevágott és szársértett anyagot a kaszálás után célszerû elteríteni a száradás meggyorsítása érdekében, erre a célra nagy, 6-10 m munkaszélességû egyszerû szerkezeti kialakítású rendterítők használhatók. Az elterített szálastakarmány száraz viszonyok között a 35-40 % nedvességtartalom eléréséig terített renden maradhat. Az említett nedvességtartalom elérésekor azonban az anyagot szûkített rendre össze kell rakni. Nedves időjárás, vagy a levegő nagy relatív páratartalma, vagyis az éjszakai harmatképződés esetén esténként szintén célszerû az anyagot rendrakóval összerakni és a következő reggel elteríteni. A rendterítők viszonylag nagy, a munkasebességtől függően 4,0-6,5 ha/h területteljesítménnyel és alacsony, 0,05-0,08 kg/t fajlagos hajtóanyag-felhasználással dolgoznak. Tehát az a kevés többletráfordítás a takarmány minőségében megtérül.
A rend összerakására lehetőség szerint függőleges tengelyû, vezérelt ujjas rendrakó gépeket használjunk. A kisebb, 3-6 m munkaszélességû változatok 2 forgórésszel, a nagyobb munkaszélességû változatok, 8-10 m pedig 4 forgórésszel készülnek. A vezérelt ujjas forgórésszel szerelt gépek kíméletesen emelik fel az anyagot a talajról és rakják át a szûkített rendre. A sodró rendszerû rendrakók a szálas anyagokból sodratokat készítenek, ami a következő munkamûvelet szempontjából nem a legkedvezőbb. A vezérelt ujjas rendrakókkal a renden lévő anyag átrakható, megforgatható, vagyis a terítést kivéve az összes rendkezelési munka elvégezhető. A vezérelt ujjas rendrakók használatával az összerakott rend 1000-1200 mm szélességû, 450-500 mm magas lehet. A megfelelő geometriai méretû és rendfolyóméter tömegû rend kialakítása a következő munkamûvelet szempontjából fontos. A bálázók esetében a kialakított rend geometriai méreteinek, elsősorban a rendszélességnek illeszkednie kell a bálázógép bálakamra szélességéhez. Ennek a feltételnek a megléte mellett lehet könnyen megfelelő tömörségû és egyenletes bálaátmérővel rendelkező bálákat készíteni. Ez a megjegyzés a hengeres- és szögletes nagybálakészítés esetén is érvényes. A rendrakó gépek nagy munkaszélességüknél fogva nagy területteljesítménnyel és részben ebből adódóan szintén alacsony, 0,17-0,21 kg/t fajlagos hajtóanyag-felhasználással dolgoznak. A rendkezelési munkák elvégzése a pillangósok esetében nem jelent túl nagy energiaráfordítást, költséget sem, de a takarmány minősége szempontjából nagyon fontos feladat.
A pillangósok betakarítása nagyobbrészt szénaként bálázással történik. Emellett azonban, különösen csapadékos időjárás esetén magasabb nedvességtartalommal szenázst is készítenek a pillangósokból.
A renden levő, ill. a korábban ismertetett módon összerakott anyagot szénakészítéshez 20-22 % nedvességtartalom elérésekor felszedjük és bebálázzuk. A bálázásos szénakészítés előnye a jó gépesíthetőség, a nagy teljesítmény, az alacsony fajlagos hajtóanyag-felhasználás. Ezen előnyök mellett viszont számolnunk kell a technológiai előírások, pl. nedvességtartalom szigorú betartásával.
A bálázásra szögletes kisbála, hengeres- és szögletes nagybálakészítő gépek állnak rendelkezésre. A szögletes kisbálakészítő gépekkel a pillangósok széna formájában jó minőségben betakaríthatók. Ez az eljárás azonban csak kézi munkaerővel jól ellátott vállalkozásoknak ajánlható. A szögletes kisbálakészítő gépek is eltérő bálamérettel dolgoznak. Ez a készített bála keresztmetszetében mutatkozik meg. Kisebb méretû bálák keresztmetszete 300-400 mm, míg a nagyobbaké 400-500 mm, a bálák hosszúsága pedig 800-1600 mm tartományban szabályozható. A szabályos alakú és tömör kis szögletes bálák jól szállíthatóak és jól kazalozhatóak.
A kézi munkaerővel kevésbé ellátott gazdaságok a hengeres nagybálakészítő gépet alkalmazhatják a szénakészítésre. A hengeres bálakészítő gépek mûködési elvüket tekintve állandó- és változó bálakamrás gépek lehetnek. Az utóbbi időben a gépcsalád elven kialakított állandó bálakamrás hengeres bálakészítő gépek gyártása és terjedése a gyorsabb ütemû. Az állandó bálakamrás hengeres bálázógépek, mint említettük gépcsalád elven kerülnek kialakításra, ez azt jelenti, hogy az azonos konstrukciójú gépek különböző, rendszerint 1,2-1,6-1,8 m átmérőjû bálákat készítenek. (10. ábra) Az állandó bálakamrás hengeres nagybálakészítő gépek konstrukciós kialakítására jellemző, hogy a bálakamra mellső részén az adott bála átmérőnek megfelelően formázó görgők vannak elhelyezve, vagy láncos-rudas formázó berendezés van kialakítva. A bálakamra hátsó, nyitható részén is görgős vagy láncos-rudas formázó berendezést alkalmaznak. Az újabb fejlesztésû gépeken éppen a pergési veszteségek csökkentése miatt szinte teljesen egyeduralkodóvá vált a görgős-rudas formázó berendezés alkalmazása. Pillangósok szénakénti betakarításakor az állandó bálakamrás gépeken alkalmazott szeletelő berendezéseket mindig ki kell kapcsolni. Ez esetben elkerülhetjük a pergésre egyébként is hajlamos anyag nagyobb mérvû betakarítási veszteségeit.
A pillangósok szénaként történő betakarítása a változó bálakamrás, hevederes, ill. láncos-rudas tömörítő szerkezettel dolgozó hengeres bálázógépek is használhatók. Azonban mind az állandó, mind a változó bálakamrás hengeres bálázógépek esetében a betakarítási nedvességtartalmat 20-22 % közöttire kell választani. Ez azt is jelentheti, hogy nyáron a száraz időszakban a pillangósok, a lucerna bálázását csak a kora reggeli és késő délutáni, vagy esti órákban szabad végezni.
Az újabb fejlesztésû állandó bálakamrás gépek, mint említettük 1,2-1,6-1,8 m bálaátmérőjû és 1,2 m bálaszélességû bálákat tudnak készíteni, míg a változó bálakamrás gépek esetében a konstrukciós kialakítás lehetővé teszi a különböző, általában 0,8-1,8 m tartományban a készített bálák átmérőjének beállítását. A bálák szélessége a régebbi konstrukciójú gépek esetében 1,5 m, az újabb változatú gépek esetében 1,2 m.
A hengeres bálázógépek újabb fejlesztésû változatai szeletelő berendezéssel is rendelkeznek. A szeletelő berendezések elsősorban szenázskészítéskor, vagyis a pillangósok magasabb, 50-55 % nedvességtartalommal történő bálázása esetén használhatók előnyösen. A szeletelő berendezések egy tengelyre felfûzött csillagszerû kialakítású rotorból és a vele szemben elhelyezett álló késsorból áll. Az állókések általában egy tengelyen vannak felfûzve és az idegen test elleni védelem miatt rugós biztosításúak. A tengelyre felfûzött kések mûködő száma a tengely elfordításával szabályozható, vagyis az aprítás mértéke így állítható, általában 70 és 150 mm között.
Az állandó kamrás hengeres bálakészítők esetében a készített bála tömörsége bizonyos értékeken belül szabályozható. A bálatömörség beállítása történhet mechanikusan, amikor a bálakamrát rögzítő tekercsrugókat feszítjük elő, vagy hidraulikusan, amikor a bálakamra hátsó, nyitható részét mûködtető hidraulikus munkahengerek mûködési nyomását, vagyis a dugattyúerőt állítjuk be. A bálatömörség állítása a változó kamrás gépek esetében is hasonló módon történik. A hengeres bálák rakodására a teleszkópos rakodógépek mind a szántóföldön, mind a kazalozáskor jól használhatók.
A nagy állatállománnyal, vagyis ebből következően nagy pillangós, lucerna termőterülettel rendelkező gazdaságok a szénakészítésre jól használhatják a szögletes nagybálakészítő gépeket. A szögletes nagybálakészítő gépek robusztus, nagyteljesítményû berendezések, alkalmazásukkal azonban a szálastakarmányok jó minőségben nagy teljesítménnyel takaríthatók be. A szögletes nagybálakészítő gépek konstrukciója ma már kialakult, szinte valamennyi gép csúszódugattyús változatban készül. A konstrukcióra jellemző, hogy a nagy munkaszélességû (1800x2000 mm) rendfelszedő berendezés, mely általában vezérelt rugós ujjas kialakítású a rendről felvett anyagot egy előtömörítő csatornába juttatja. Az előtömörítő csatornában lévő anyagot a meghatározott mennyiség, vagy egyes gépek esetében, mint pl. az NH 960-950-940-es gépeknél elektromosan érzékelt tömörség után az anyagtovábbító mechanizmus a forgattyús hajtómûvel meghajtott dugattyú elé adja fel. A feladott anyagot a dugattyú a bálakamrába tömöríti. A bálakamra oldalait felső lapját egy mechanizmus hidraulikus munkahengerek segítségével nyomja össze, vagyis a készített bálák tömörsége a hidraulikus rendszer nyomásának beállításával szabályozható. A szögletes nagybálakészítő gépek eltérő bálakamra-mérettel készülnek, a leggyakoribb bálakeresztmetszetek a 880x800 mm az 1200x800 mm és az 1200x1200 mm, ugyanis ezen méretek alkalmazása biztosítja a szállítóeszközök raktérfogatának kihasználását, ill. ezen méretek mellett lehetséges a biztonságos kazalozhatóság. A szögletes nagybálakészítő gépek 4-5-6 zsineges kötözőszerkezettel készülnek. A kötözésre propipropilén alapanyagú zsineget használunk. A készített bála tömörségét tehát ezen kötözőanyag szakítószilárdsága határozza meg.
A pillangósok betakarítása, bálázása 50-55 % nedvességtartalom mellett is megtörténhet. Ez esetben rövidebb a száradási idő, alacsonyabb betakarítási, elsősorban karotin veszteségek fordulnak elő, vagyis jobb beltartalmi jellemzőkkel végezhető el a bálázás. Mind hengeres, mind szögletes bálák esetében az 50-55 % nedvességtartalmú bálázott anyagot a bálakészítéstől számítva 6 órán belül el kell zárni a levegőtől, ezért a bálákat fóliába csomagoljuk. A bálacsomagolás történhet egyedileg vagy csoportosan. Erre a célra különböző elven mûködő bálacsomagoló gépek kerültek kialakításra. Az egyedi bálacsomagoló gépek többsége hengeres bálák csomagolására alkalmas. Az egyedi bálacsomagoló gépek függesztett vagy vontatott kivitelûek. Ezek a berendezések a bálát fel tudják a csomagolóasztalra venni. A fólia bálához történő csatlakoztatása után a bálát a csomagolóasztalon a vízszintes és függőleges tengelye körül forgatva tekerik körbe a fóliát. A csomagolás befejeztével a bálákat a talajra helyezi. A becsomagolt hengeres bálákat egyedileg a legcélszerûbb tárolni.
A csoportos bálacsomagoló gépeket általában szúrótüskével felszerelt rakodógéppel kell kiszolgálni, vagyis a bálákat a csomagolóasztalra fel kell rakni. Ebben az esetben a bálák vízszintes tengelye körül a tekercselőkeret vezeti a fóliát körbe, mialatt a bálát a csomagolóasztal lehordó szerkezete viszi hátra, így egy-egy csoportba tetszőleges bála csomagolható be. A szögletes nagybálák megfelelő méretû kazalba rakva kézi erővel is becsomagolhatóak. Ez esetben azonban olyan méretû kazlakat kell kialakítani, melyek 1-2 hét alatt feletethetőek.
Összefoglalva megállapítható, hogy a pillangósok, köztük a lucerna termesztése bonyolult technológiai folyamat. A technológia minden egyes munkamûveletének a pontos és jó minőségû elvégzése szavatolja a megfelelő terméshozamok elérését. A betakarítási munkákat szintén az agrotechnikai előírások betartásával kell elvégezni. A betakarítási munkák gondos elvégzése pedig a betakarított takarmány minőségét garantálja. A pillangósok termesztéstechnológiai előírásainak betartása, ill. jó minőségû takarmány készítése azonban csak az ismertetett korszerû mûszaki berendezések, gépek alkalmazásával lehet.
Gödöllő, 2002. február 25.
Dr. Kelemen Zsolt
főosztályvezető
FVMMI GM Kht. – Gödöllő
Címlapkép: Getty Images
