Kezdjük itt, és számoljunk! Becsült növényvédő szer felhasználási adatok alapján arra következtethetünk, hogy hazánkban mintegy 150 – 180 ezer ha terület kap rendszeresen talajfertőtlenítést. Amit csaknem 100 %-ban kezelnek a következők: cukorrépa, hibridkukorica -és napraforgó, csemegekukorica, egyéb szántóföldi-kertészeti kultúrák. Az 1,5 millió hektárt kitevő árukukorica és árunapraforgó területeink szinte egyáltalán nem részesülnek hasonló védelemben. Szinte bizonyos, hogy a kb. 1,5 millió hektárt kitevő gabonaterületek sem nagyon kapnak ilyen irányú, és célzott pattanóbogár elleni kezeléseket. Azaz a 3 millió hektárnak csak az 5 - 7 %-a van évente „védve”. A számok tükrében semmiképpen sem tetszeleghetünk majd a meglepetés álarca mögé bújva, ha hirtelen gradációszerû talajlakó kártétel jelentkezik kapásainkban. Van még ezen kívül probléma?
Sajnos van. A pattanóbogarak lárvái 5 - 6 éves fejlődésen mennek keresztül. A talaj felső szelvényébe először május közepére jönnek fel. Ekkor vannak a legtámadhatóbb állapotban a növényeink. Ráadásul ebben az időszakban a legnagyobb az esélye a cserepesedésnek. Ekkor már kint vannak a preemergens gyomirtó szerek is. Mi lehet a következménye a védelem elhagyásának? 10-40-70 %-os tő-, vagy árbevételpusztulás. Ez is egy kár. Ha a gyomirtott napraforgóra gondolunk, akkor még az is kérdés, hogy egyáltalán mit lehet utána vetni? Szinte semmit. Van még ezen kívül is probléma?
Persze. A Jugoszláviával határos részeken, sőt északabbra is egyre nagyobb gondot jelent az amerikai kukoricabogár megjelenése és kártétele. Nem beszélve a gyenge telek után jelentkező bolha és barkó kártételekről. Miért alakulhatott ki ez a helyzet? Úgy gondoljuk erről már felesleges beszélni.
Inkább gondolkozzunk a lehetséges, és pénzügyileg is mûködtethető megoldásokról együtt!
Az egyszerûbben kezelhető megoldás: ha a területünkön elsősorban drótféreg kártételre lehet számítani, akkor a szükséges, de elégséges megoldás a Semafor® 20 FS. Miért? A termék hatóanyaga a bifentrin, fotostabil (!) piretroid származék. Rovarölő és rovarriasztó (!) hatását 3 hónapon túl is megőrzi a talajban, miközben nem szívódik fel a növényben, ezáltal biztosan nem fogja zavarni, pl. a napraforgót porzó méheket. A termék bármely más csávázó szerrel keverhető, vizes bázisú, oldószergőzök nélküli, azaz biztonsággal kezelhető még betonkeverős csávázás esetén is. 2,5 l/tonnás dózisa a termesztőnek napraforgó esetében 700 Ft/ha, kukorica esetében 1900 Ft/ha „kiadást” jelent, ami messze elmarad a talajfertőtlenítés költségétől, sőt messze-messze elmarad egy 10 %-os tőpusztulás okozta termésveszteség értékétől. A legnagyobb gond itt a kényelem. Újra csávázni a magot. Pedig 1000 ha kukorica vetőmagszükségletét egy 5 t/órás gép egy nap alatt lecsávázza.
Számoljunk tovább? Ha a termelő eleve Semaforral kezelt GKI, MV, Advanta és LG hibrideket rendel és vet, ennek ellenére mégis drótféregkártételt tapasztal, úgy a Magyar Kwizda Kft. 100 % vetőmag árgaranciát vállal.
A nehezebben kezelhető megoldás: ha többszöri utánvetés miatt a drótférgeken túl számíthatunk pajor, mocskospajor, bolha, barkó, sőt kukoricabogár kártételre, akkor komolyabb fegyverhez kell nyúlni. Bontsuk ketté az ügyet! A kukoricabogár kivételével, jó eséllyel védekezhetünk a többi kártevő ellen a vetéskori talajfertőtlenítéssel, a leghosszabb bomlási időt mutató talajfertőtlenítő szerrel, a Marshal® 25 EC-vel. A zárt technológiával (Marshal pumpa), azaz a kijuttatókat legkevésbé szennyező, mérgező eljárással a szer 2 l/ha-os dózisa a legmagasabb fokú védelmet biztosítja az elérhető megoldások közül ezek ellen a kártevők ellen.
De mi a helyzet a kukoricabogárral? Az igazi kárt a lárva okozza, június közepétől olyan területeken, ahol kukorica kukoricát követ. Mert ott telel át, és csak kb. 1,5 m-t mozog ebben az állapotban. Csakhogy erre az időpontra az április végén, május elején vetett kukoricában a Marshal is elbomlik. Elbomlik, és nem feleződik, hiszen szerves, nem pedig radioaktív anyagról van szó. Mindegy, hogy mennyit rakunk ki belőle. A talajfertőtlenítők dózisának emelésével ugyanis nem lineálisan nő a hatástartam. Egy molekula is ua. idő alatt bomlik, mint sokszor 1023-on molekula. A hektáronkénti adagok növelését tehát mi téves elgondolásnak tartjuk. Ezzel csak a mérgezőség és a költség nő, a hatástartam nem. Erről szólnak 2001/4 Agrofórumban közzétett írások eredményei. A védekezés lényegét a jugoszláviai tapasztalatok adják meg. Ott az a jól bevált gyakorlat, hogy akkor, amikor még traktorral be lehet menni az állományba (pl. kultivátorozáskor) csak a sort permetezik 500 l/ha permetlé mennyiséggel (= 3500 l/ha teljes felületre számítva). Ekkor olyan szereket használnak, melyek nem zárják ki pl. szulfonil-karbamid tipusú herbicidek (Titus ATG) használatát, és hatástartammal is rendelkeznek. Ott a bifentrin hatóanyagú Talstar 10 EC -t találták a legeredményesebbnek. Hogy miért? A választ talán Önök is kiolvasták az eddig leírtakból. Nálunk viszont a Marshal® 25 EC felhasználható a vetés után 4 héttel, állománykezelésre talajlakó kártevők (pl. a lárva) és kukorica barkó ellen 1,5 l/ha-os adagban.

Kormányos Ferenc
Magyar Kwizda Kft.