A leginkább az inputanyagok árai, az anyag- és eszközárak, valamint az elszabaduló energiaárak növelik legnagyobb mértékben a termelői önköltséget. Mindemellett az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb júniusa volt 1901 óta Magyarországon.

Az idei év rendkívül szélsőséges volt és rámutatott arra, valójában mekkora jelentősége van annak, hogy komplex rendszerben gondolkodva képesek legyünk az egyes kockázati elemek kezelésére. A kukorica esetében is megalkothatjuk azt a rendszert, amellyel csökkenthetjük vagy tudatosan változtathatjuk azoknak a változóknak a számát, ami az év végi eredményességem képletében fognak szerepelni.

A kukorica termésátlagok alakulása

2000 évtől összegzett országos kukorica termésátlagok (23 év átlaga 6,14 t/ha volt), az átlag alatti évek száma 47%

(2016–2022) Országos kukorica termésátlag alatti évek száma 42%

Az ingadozó termésátlagok szintje is arra figyelmeztet, hogy a gazdasági környezet korlátozó hatásai mellett fokozott tekintettel kell lennünk a minket körülvevő biotikus tényezők negatív hatásaira is. A kockázatkezelés kulcsszerepet fog játszani a jövő szántóföldi gazdálkodásában. Ilyen lehetőség például magas terméspotenciállal és gyors vízleadással rendelkező hibrid választása a szárítási költségek kezelésére. Vagy érdemes eltérő éréscsoportú (FAO-szám) hibrideket választani, a portfólióm virágzási időszakának szétnyújtásával csökkenthetem a virágzáskori hőstressz okozta veszteségeimet. Akár agrotechnikai oldalról is támogathatom az eredményességemet, mert a hektáronkénti növény tőszám változtatásával egymáshoz képest nagyobb a térállás, így (az egységnyi növényre eső termőterületeten a csapadék és az inputok számának jobb hasznosulása) ennek eredményeként csökkenthető növényünk kitettsége. A hektáronkénti tőszámváltoztatásának több lehetősége közül a legelterjedteb mód a tőszám direkt változtatása fix sortávnál vagy egy másik eddigiektől eltérő vetésdizájn használata, pl.: ikersoros, vagy szűkített soros technológia.

Fókuszban a tőszám

A területre kivetett növény darabszám helyes meghatározásának érdekében a felsorolt kritériumok vizsgálata nélkülözhetetlen.

• A termőhelyi potenciál ismerete (idősoros területteljesítmény, termőkapacitás…)
• A genetikai potenciál ismerete (a hibrid tőszámreakciója minimum és maximum tartományon belül)
• A zsákpotenciál ismerete (a tisztaság, csíraszázalék, csávázás…)
• A technikai és technológiai potenciál ismerete (gépesítettség, digitális támogatási rendszerek, inputok használata…)

Egy-egy hibrid bevezetését megelőzően a genetikai potenciált és a hibridek tőszámreakciós képességét a nemesítőházak vizsgálják tőszámkísérletekben. A KWS Magyarország Kft. egy olyan idősoros és különböző terméspotenciállal bíró régiókból gyűjtött adatsorral rendelkezik, ami 2015-ig nyúlik vissza. Ez az adathalmaz állandó helyszínekről összesen 85 hibridről 5 tőszám beállításával és dupla ismétléssel ad részletes felvételezést 6530 parcella információival. A grafikon a 7 t/ha alatti, 7–10 t/ha közötti, valamint a 10–14 t/ha közötti és 14 t/ha feletti termőhelyekről tartalmazza az adatokat.

Az idei aszályos évben a tőszámkísérletek számos tanulsággal szolgáltak. Az alacsonytól (

A cikk szerzője: Pintér János