A magyarországi viszonyok tekintetében az alternatív növények közül a cirok és a köles kiemelkedő szereppel bírhat, hiszen kedvező növénytermesztési sajátosságaik mellett olyan speciális felhasználási lehetőségeket rejtenek, amelyek indokolttá teszik a hosszú távú gondolkodást a cirok- és kölestermesztés tekintetében.

Közel 40 millió hektáros vetésterületével a cirok a világ ötödik legjelentősebb gabona-növénye. Az Európában talán kevésbé elterjedt növényfaj számos államilag elismert magyar, illetve külföldi nemesítésű fajtája szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, így a gazdák számára lehetőség nyílik az adott térség agroökológiai jellemzőihez leginkább illeszkedő fajta vagy hibrid megválasztására.

A cirok feltehetően Afrika közép-keleti részéről származik, ahonnan a későbbi évek során az egész világon elterjedt. Származási helyének klimatikus viszonyaiból adódóan melegigényes növény, ennek ellenére mindazokon a területeken termeszthető, ahol az átlagos nyári napi középhőmérséklet eléri a 20°C-ot és legalább 125 nap fagymentes időszak van a tenyészidőszak folyamán. Hő- és aszálytűrő képessége kiváló. Fejlett, mélyre hatoló gyökérzettel rendelkezik, levelei viaszosak, gázcserenyílásai kicsik, amely tulajdonságok a vízfelvétel és párolgás útján alapvetően meghatározzák a cirok vízháztartási tulajdonságait és ezáltal szárazságtűrő képességét. A cirok a talajjal szemben szerény igényekkel bír, míg az agrotechnika és a tápanyagellátás tekintetében az igények fokozottabbak, így 30–40 kg nitrogén hatóanyag kijuttatása mindenképp indokolt. Helyét a vetésforgóban meghatározza a hosszú tenyészidőszak. Kiváló előveteménye a tavaszi kalászosoknak, a napraforgónak, de akár a kukorica vetésváltásába is beilleszthető.

A magas terméshozamokkal kecsegtető gabonafélék térhódításával párhuzamosan a köles vetésterülete folyamatosan csökkent hazánkban. Ennek ellenére potenciális jelentősége ezen növénynek megkérdőjelezhetetlen, hiszen a cirokhoz hasonlóan számos felhasználási irányban lehet kiemelkedő szerepe.

Rövid tenyészidejének köszönhetően kiválóan alkalmas a kipusztult vetések pótlására, vagy a másodvetésben történő termesztésre. Részben ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően a köles egy igen kedvelt és elterjedt növény, ebből adódóan talán nem is meglepő, hogy az Ázsiából származó növény 30–37 millió hektáros vetésterülettel bír a világon. Hőigényes, továbbá érzékeny a fagyra, így május előtt nem célszerű vetni. Késő tavaszi vetési idejének köszönhetően az előveteményekre nem igényes. Apró magvú növény, így jó minőségű, tömörödött magágyat kíván. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon 5–12 ezer ha között alakult a vetésterülete, ami az utóbbi években jelentős növekedést mutatott.

Ezen növények hasznosításának egyik legígéretesebb irányát a funkcionális élelmiszerek előállítása jelenti. A kölest és a cirkot már régóta használják a humántáplálkozásban, de e növények fontossága sok esetben nem kellően hangsúlyozott.

A funkcionális élelmiszerek olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek élettanilag kedvező hatású komponenseket tartalmaznak, erősítik a szervezet védekező mechanizmusait, csökkentik a betegségek kialakulásának kockázatát, továbbá javítják a fizikai állapotot.

Az étkezési célú növénytermesztés egyik fontos értékmérő mutatója a nyersfehérje-tartalom. A napjainkban köztermesztésben lévő fajták esetében a nyersfehérje-tartalom a cirok esetében 11–13%, míg a köles esetében 11–12%. Az étkezési búza nyersfehérje-tartalma 12–14% körül alakul, de ebben az esetben fontos kiemelni annak összetételét is, ugyanis a nyersfehérjének átlagosan 26–30%-a a nedves sikér, vagyis a vízoldhatatlan fehérjeváz, ami gliadinokból és gluteninekből épül fel. A gliadinok mennyisége a búzalisztben meghatározó, ugyanis adott esetben komoly egészségügyi kockázatok hordozója lehet.

A megfelelően emésztett táplálék felszívódási zavarának egyik legjellemzőbb gyermekkori oka a cöliákia. A cöliákia a vékonybél felső szakaszán lévő nyálkahártya túlérzékenysége a gliadinnal szemben, amelynek következménye a bél transzportfolyamatainak zavara. Az allergiás betegség leggyakrabban gyermekkorban jelentkezik. Nem gyógyítható, de a megfelelő diétával kezelhető. A gluténmentes étrend kialakítása és betartása nem egyszerű feladat, hiszen a pékárukon túl még számos étel tartalmaz glutént (száraztészta, édességek, kolbászfélék stb.).

A humántáplálkozás ezen vonatkozásában, mint funkcionális élelmiszer, kiemelkedő szerepe lehet a szemes ciroknak és a kölesnek. Számos szakirodalomban találkozhatunk annak megállapításával, miszerint ezek a növények nem tartalmaznak glutént. Ezen ismeretek fényében a cirok és köles alapú élelmiszerek alapvető fontosságúak lehetnek a gyermekkori csökkentett gluténtartalmú étrend kialakításában. Orvosaink álláspontja szerint a gyermekkori étrend kialakításakor célszerű csökkentett gluténtartalmú étrend kialakítására törekedni.

Azon betegek esetében, ahol a cöliákia már kialakult, törekedni kell a teljesen gluténmentes étrend kialakítására és betartására, amelynek alapját képezik azok a gabonafélék, amelyeknek szemtermése nem tartalmaz gliadint.

A cirok- és köles alapú funkcionális élelmiszerek, illetve élelmiszer alapanyagok, amelyek esetében az adott termék és a megjelölt kórállapot közötti kölcsönhatást a gyártó megfelelő tudományos bizonyítékokkal alátámasztotta és az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztető Szakhatóság jóváhagyta, fontos részét képezhetik a cöliákiában szenvedő betegek mindennapjainak. Ezek a speciális, egészségvédő szerepet betöltő termékek és azok alapanyagai várhatóan egy hangsúlyozottabb szerepet fognak betölteni a táplálkozásban és az élelmiszer-előállításban.

Jóvér János, Dr. Czirák László, Bosnyák Imre

A cikk szerzője: Dr. Czirák László