Előnyök – címszavakban
Jól jár a gazda, mert kevesebb vegyszerrel jobb eredményt ér el. Ne feledjük, hogy a növényvédelem költségének 80%-át a vegyszer teszi ki. Ha ezt nem vagyunk képesek célirányosan, jó eloszlásban, egyenletesen kijuttatni, akkor nem csak a 20–30%-ot is elérő szerveszteség, hanem az elégtelen morfológiai hatás is komoly, pénzben kifejezett veszteség, főként az olyan, fertőzéses idényben, mint a mostani. Ezzel szembeállítható a javuló szerhatékonyságnak köszönhető magasabb hozam, a nyugodt, biztonságos munkavégzés.
Az élelmiszerbiztonsági hitelünk javul. Az összességében kevesebb szerfelhasználásnak köszönhetően kevesebb a terményben a szermaradvány, egészségesebb a termék. Egyre erősödik exportban is az a vevői igény, hogy a vegyszerfelhasználás és -kijuttatás módja, eszköze dokumentálva legyen.
Csekélyebb a környezetterhelés, a szomszédos kultúrák és a felszíni vizek nem károsodnak. A szerekkel szembeni rezisztencia veszélye csökken. A mezőgépipar több, korszerűbb gépet adhat el, az elégedettebb vevőkör részéről mérséklődik a garanciális igény. Gép- és alkatrész kereskedőink nagyobb alkatrészforgalomra, növekvő javítási igényre számíthatnak, vevőkapcsolatuk a vizsgálatok helyszínein közvetlenebb lesz.
Kézzelfogható lehetőség
Most a szántóföldi permetezőgépek ellenőrző bemérését mutatták be, mert első lépésben ezt tartják fontosnak, kivitelezhetőnek. A belga AAMS-Salvarani mérőműszereinek közös jellemzője, hogy az adatokat elektronikusan rögzítik és azok számítógépen tetszőleges szempontok szerint kiértékelhetők, grafikusan ábrázolhatók.
Az ültetvénypermetező gépek hasonló ellenőrzésére – a függőleges síkban mérhető permetléeloszlás meghatározására – a közeljövőben szintén szükség lesz. Erre eddig szinte semmiféle lehetőség nem kínálkozott, csak jótanácsok, ökölszabályok léteznek.
A Kamara az események előtt jár
Sok ezer növényvédelmi affinitású, igényes tagja egymás lehetőségeit, gépeit és igényeit első kézből ismerve sokat segíthet a kivonulással járó vizsgálati helyek kiválasztásában, a bemérések koordinálásában és lefolytatásában. Az ő – és a mintaszerű gazdálkodást folytató, a környékbeliek által példaképnek tartott gazdák – hívó szavára sokan fogják kérni önkéntesen permetezőgépük bemérését.
A kamara évente több tízezer „Zöld Könyves” gazdászt, gépészt képez 80 órás tanfolyamokon középszinten és továbbképzés keretében is. Az ő fantáziájukat kezdettől fogva megragadja majd a jól működő gépekből származó megannyi előny.
Közhasznú szervezetként ők nem a profitot hajhásszák, megelégszenek költségeik tisztes fedezetével is. Céljuk nem a jövedelemszerzés, hanem a feladat jó kivitelezése.
Az üzleti alapon létrejövő, vagy központilag létrehozott minden más megoldás hozzájuk képest csak drágább lehet. Ráadásul még nem is sejthető, hogy egy-egy gép bemérése ténylegesen mennyibe kerül. A munkát el kell kezdeni, tapasztalatokat kell gyűjteni. Ezek alapján 1–2 év múlva megalapozottan segíthetik a törvényalkotókat a végrehajtási utasítás kimunkálásában.
Huszár Jenő
A cikk szerzője: Huszár Jenő