A kétnapos programra hazai gazdálkodók mellett érkeztek külföldről is érdeklődők, akik a martonvásári kalászos fajtákhoz kötődő kísérletekről hallgathattak előadásokat, és a szántóföldön is megtekinthették a már ismert fajtákat, illetve az innovatív újdonságokat.
Póser István Szabolcs, az Elitmag Kft. kereskedelmi igazgatójának közreműködésével mindazok végigjárhatták a bemutatótáblákat, akik az országosan aktuálisan közel ötven szántóföldi agrárrendezvény sorából a martonvásári rendezvényt választották – ahol a kalászos fajtákhoz kötődő kísérleteket tekinthették meg.
A szántóföldi bemutatók sorában kiemelkedő program iránti komoly érdeklődés igazolja, hogy a gazdák igénylik a kutatási eredmények, az új innovációk és az új fajták megismerését. A búza, mint az egyik legnagyobb területen termesztett növény fontos a gazdálkodók számára, s a bemutatón a martonvásári szortiment teljes egészét megtekinthették – a régi és az új fajták mellett az újdonságokat illetve a fajtajelölteket is.
A bemutatósoron a másutt még nem láthatott fajták is helyet kaptak: a prémium, illetve jó malmi minőségű, nagy sikértartalmú és speciális minőségű fajták. A speciális, puhaszemű fajták inkább a kekszipar számára fontosak, és a jelek szerint egyre intenzívebb érdeklődés van irántuk az ipar részéről, így a fajták szerepe is nőhet a köztermesztésben. Ezen csoport képviselői a Kokárda és a Lepény fajták. S míg korábban a piaci tendencia és a búzanemesítés is a búza minőségét helyezte előtérbe a mennyiséggel szemben, ma már – mivel a malmi és a takarmánybúza ára közötti különbség igen csekély – a termőképesség is igen hangsúlyos lett a minőség mellett.
A martonvásári szortimentben már vannak olyan bőtermő fajták, amelyek a nagy termés mellett keményszemű, stabil malmi minőségű termést adnak. Kiemelkedően ígéretesnek látszik ezek sorából a Nádor és Karéj, és a tavalyi aszályos évben is kiemelkedő produktivitást mutató Tallér valamint a Kolompos. A prémium minőség választékából a Kolo és a Suba a legnagyobb területen termesztett fajták közé tartozik belföldön, de kiváló minőségüknek köszönhetően külföldön is igen népszerűek. Az újdonságok sorában kapott helyet új tritikáléfajtaként a Sámán.
A program részeként egy agrotechnikai kísérletben lehetett látványosan megfigyelni a fajták reakcióját különböző vetésidő, vetőmagnorma és műtrágyaadagok függvényében.
Az őszi búza vetőmag-előállító területe a tavalyi szinten maradt: 29 ezer hektár van bejelentve szántóföldi szemlére. A termésátlagok jobbak lesznek az elmúlt évinél mindamellett, hogy a bemutató idején még nem lehetett kalkulálni a tíznapos extrém kánikulával, és az azt követő csapadékos időjárással. A forró periódus a nem megfelelő kondícióban lévő, és rossz tápanyag-ellátottságú búzák érését felgyorsította, így ezek mára nem mutatnak olyan jó képet, mint május végén. A terméskilátások tehát árnyaltabbakká váltak, de az eredmények mindenképpen meghaladják a 2012-es esztendeit. A kérdés persze a minőség, mert fennáll a fuzáriumfertőzöttség lehetősége. A csapadékos időszakok a növény teljes érésében rontják mind a malmi-, és a vetőmagok minőségét is.
Az őszi árpánál és a tritikálénál a vetésterület növekedése tapasztalható az elmúlt évhez képest, ezekből a fajokból az előző évinél több vetőmagtermés prognosztizálható.
A tavaszi vetésű növények helyzete kritikusabb, mert a márciusi tél lehetetlenné tette a megfelelő időben történő vetéseket, s a megkésett munkák miatt nem lesz meg a kellő hosszúságú tenyészidőszak: a növény gyengébb állományt fejleszt és a produktivitása is csökken.
Tavaszi zabból eleve feleannyi a vetőmagszaporító terület, mint amennyi az előző évben volt, és amit elvetettek, az is gyengébb eredményt fog produkálni. A tavaszi kalászosokból (búzából, árpából, zabból) kevesebb mennyiség állhat majd rendelkezésre, hiányhelyzet alakulhat ki.
A bemutatók idején sokszor kérdezik a gazdák, hogy milyen új fajták lesznek, melyekből lesz vetőmag, és hogyan tudják azt elérni. Ez is mutatja, hogy van érdeklődés az új fajták és az innováció iránt, ugyanakkor ez ősszel, a vetőmagvásárlás idején árnyaltabban jelenik meg. A fémzárolt vetőmaghasználat még mindig mindössze 25%-át teszi ki a teljes vetésterületnek. A többi vetésterületen nem fémzárolt, nem minősített, sokszor tisztázatlan eredetű, nagy kockázatot hordozó vetőmagokat vetik, vagy pedig az úgynevezett saját visszafogott magot, Farm Save Seed-et. A gazdák érdeklődésének meg kellene nyilvánulnia a vetőmagvásárlásban is, hiszen ezzel tudnák a vetőmag-nemesítők munkáját is segíteni annak érdekében, hogy még több újdonság, és új fajta vetőmagja lehessen elérhető.
Vancsura József GOSZ-elnök tájékoztatta a gazdákat, hogy véget értek a termésbecslések országszerte a gabonaföldeken. Ez alapján az őszi kalászosok esetében az árpatermések az előző esztendőnél 20%-kal magasabb, az őszi búzatermések 25%-kal jobb eredményeket mutatnak, 5 millió tonna terméseredményre lehet számítani. A gazdák felkészültek a betakarításra, és még arra is, hogy az utolsó érettségi szakaszban is felvegyék a harcot a gombabetegségekkel szemben, amely a jelentős mértékű esőzés miatt várható. Az elnök szerint minden növényvédő szer és növényvédő gép rendelkezésre áll, és ahol csak tudnak, permeteznek és védekeznek. A termés egy része még belvízben áll, de mindent el kell követni annak érdekében, hogy egészséges gabonát lehessen nagy mennyiségben betakarítani.
A világpiacon, de főleg Európában 10%-kal magasabb a termésátlag a becslések alapján a tavalyinál. A magyar gazdák számára viszont leginkább Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán terméseredménye lehet fontos, mert a mi piacainkon ők a versenytársaink. A magyar búzának 50%-át a világpiacon kell értékesítenünk, tehát azoknak a feltételeknek és követelményrendszereknek kell eleget tennünk. Oroszországban mintegy 15 M tonnával több búza várható, Ukrajnában 6 M, és a kazahsztáni búzatermés is 4 M tonna többletet jelent. Ez összességében nehezedik ránk, mert mi 2,5 millió tonnával szeretnénk ugyanazon a piacon megjelenni.
Riportok az : ÚMM 2013 06/22-ei adásában.
-Keresztes-
