A vetés óta eltelt pár hónapban nem lehetett panaszunk az időjárásra, kedvezett a kukorica számára. A téli feltöltő csapadék, a tavaszi esők megalapozták a kelést, korai fejlődést. Szépen fejlődtek a kukorica állományok. A nem megfelelően előkészített magágy, rosszul beállított vetőgép, az elkapkodott vetés hiányos, egyenetlen kelést és fejlődést eredményezett. Még június végén is lehetett olyan állományokkal találkozni, ahol egy táblán belül volt 2/4 és 6/8 leveles állapotban lévő kukoricanövény. Ez a különbség egészen a virágzásig megmaradt, a lemaradt növények később virágoztak/virágoznak.
Sajnos sok csapadékot már nem hozott a június vége, július eleje, így a növények a téli és tavaszi csapadékból vegetálnak. A gyengébb talajokon, az ország középső és keleti részén már 'furulyáznak' a kukoricák, stresszes időszakot 'élnek' az állományok.
Az időjárás előrejelzés nem túl kedvező az elkövetkező napokra: hőségnapok, csapadék nélküli periódust jelez.
Mit jelent ez a kukorica számára?
A későn vetett állományokban a virágzás csak ezekben a napokban kezdődött, ezeknél az állomáynoknál a hőség és vízhiány a termékenyülést befolyásolhatja, a hiányos kötés csökkenti a termés menniységét. Az elmúlt két évben is hasonló hőmérsékleti értékek és csapadékviszonyok voltak a virágzás, szemkitelítődés időszakában, így azok a termelők, akik figyelték az egyes hibridek reakcióját a hőstresszre, okszerűen válogathatták ki a portfólióból azokat a hibrideket, amelyek a száraz, meleg időszakokban is megfelelő termést biztosítanak (a Dekalb portólióban ezeket a hibrideket HD – Heat and Drought- logóval láttuk el).
Az idejében elvetett állományok már túl vannak a virágzáson és megtermékenyülésen, azonban még a szemkitelítődés időszaka hátra van.
Mekkora lehet a terméskiesés ebben az időszakban?
Amennyiben stressz éri a kukoricát (elsősorban hőstressz) a virágzást követően, ez 3-5%-os terméscsökkenést okozhat naponta! Amennyiben a hőmérséklet magas, a páratartalom alacsony a megporzást követő két héten belül, a cső végén található szemek könnyen abortálódnak. A táplálószöveten belül azoknak a sejteknek az osztódása, amelyek a kukorica szemekben a keményítőt tartalmazzák a megporzást követő 10 napban a legaktívabb.
Ha ebben az időszakban éri hőstressz a kukoricát, a sejtek száma csökken, amely az egyik tényezője az ezerszemsúlynak, így terméskiesését eredményezhet. A másik tényező, amely meghatározza az ezerszemsúlyt- a virágzástól eltelt 24-28 nappal történő keményítőbeáramlás a sejtekbe. Ebben az állapotban a szemek víztartalma kb. 70%, a szemek elérték száraz súlyuk 50%-át, a másik 50% viszont ebben az időszakban realizálódik. Bármilyen gátló tényező (asszimilációs felület hiánya, hőstressz, szárazság) az ezermagsúlyt csökkenti, ez akár 20-25%-es terméskiesést is jelenthet. Az egyes kukorica hibridek érzékenysége ebben az időszakban eltérő. Vannak olyan hibridek, amelyeknek betakarításkor látványosan ráncos, aszott szemük van, alacsony ezermagsúlyukkal limitálják a termést.
Az Iowa állami egyetem által végzett mérések azt mutatják, hogy mind a magas éjszakai, mind a magas nappali hőmérséklet terméscsökkenést okoz. A növény úgynevezett fénylégzést végez, amely eredményeként az asszimiláták (cukrok, keményítő) nem épülnek be a sejtekbe, hanem a növény felhasználja a működéséhez. A publikált adatok szerint -amennyiben egymást követő négy napig a hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 34 °C-ot, ez 1% terméscsökkenést okozhat. Amennyiben a magas hőmérsékleti érték öt egymást követő napon fennáll, ez még 2% terméscsökkenést eredményez, a hatodik napon ez még 4%-os csökkenést eredményez. Természetesen a csökkenés abban az esetben figyelhető meg, amikor a magas hőmérséklet vízhiánnyal jár együtt, a kukorica, hogy a párologtatását csökkentse leveleit besodorja, a külső viaszos kutikularéteg megvastagszik, a turgor a sejtekben csökken, az állomány hervad. A hat napnál hosszabb ideig tartó magas hőmérséklet gyakran az alsó levelek elszáradását eredményezi, különösen nagy problémát jelent ez a virágzás időszakában és a szemkitelítődéskor is.
Okszerű hibridválasztás, megfelelő talajelőkészítés, megfelelő időben és alapossággal elvégzett vetés, tápanyagutánpótlás, kultivátorozás- hozzájárulhat a veszteségek csökkentéséhez. Sajnos hazánk klímája kontinentális jellegű, kiszámíthatatlan, ugyanakkor a kockázati tényezők csökkenthetőek megfelelően felépített és kigondolt technológiával.
Szabó Szilárd
fejlesztési vezető, Magyarország
Monsanto
