Műtrágya-technológiai kisparcellás kísérlet:
A kísérlet az egy tonna repcetermés N-hatóanyagigény (55 kg/ha) dózisainak tesztelésére irányult. A N-hatóanyagot egy kombinált hatóanyagú (rövid távon hasznosuló [nitrát alapú], és hosszú távon hasznosuló [amid alapú]) műtrágya egyszeri, kora tavaszi kijuttatásával teszteltük. A 0-s dózis a talaj feltöltöttségi szintjének ellenőrzése, utána pedig 60 kg hatóanyagonként növeltük a dózist, és vizsgáltuk a hibridek reakcióit az elágazásszám, növénymagasság és termésreakció összefüggéseiben.
Elágazásszám-reakció eltérő N-dózisok függvényében:
Az elágazások száma a télbe menetel előtt determinálódik. Az akkor beállt rügyek száma maximalizálja az elágazások számát. A rügyek kifejlődéséhez azonban szükséges, hogy a tavaszi fejlődés alatt a növény ideális körülmények közé kerüljön. Bár a kísérletet jó tápanyag-ellátottságú területen állítottuk be, így is látszik, hogy a magasabb N-dózisok segítették a növények elágazásszámának növelését, illetve, hogy a 11-12 elágazás között volt a termékek determinált rügyszáma, mely után a N-dózisok emelése nem okozott növekedést az elágazások számában.
Növénymagasság-reakció eltérő N-dózisok függvényében:
A növekvő N-dózisok szignifikánsan kimutatható eltérést okoznak a növények magasságában. Ez az eltérés a virágzás befejeztével realizálódik, ugyanis a szárba indulás időszakában a stresszes körülmények miatt az alacsony N-dózisú termékek előbb indulnak szárba, és ezért magasabbnak tűnnek. A legmagasabb N-dózisok hatására 10 cm-es magasságbeli különbség volt megfigyelhető az idei évben.
Termésreakció eltérő N-dózisok függvényében:
A kísérlet egy jó tápanyag-feltöltöttségű talajon lett beállítva. A 0-s N-dózis mellett is 4 t/ha körüli termésszintet sikerült elérni. A magas termésszint miatt az eredmények alapján nem tudunk statisztikailag kimutatható különbségeket igazolni. Ennek ellenére is jól mutatkozik a termékek pozitív tápanyag-reakciója, mely pozitívan reagál az emelkedő N-dózisokra. A 60 kg/ha-os dózisra mindkét termék átlagosan 300–350 kg/ha terméstöbblettel reagált, a 120 kg/ha-os dózisra 600–650 kg/ha volt a tápanyag-reakciójuk. A legmagasabb 180 kg/ha dózisra a DK Exstorm 850 kg/ha többlettel reagált.
Regulátor technológiai kisparcellás kísérlet:
A kísérlet célja az volt, hogy megfigyeljük az őszi kezelések hatását a tél előtti stádiumban, illetve az eltérő időzítések hatását a termésre. Az őszi kezelések esetében a tél előtti fejlettségnél vizsgáltuk a gyökérnyak vastagságot, a levélszámot és a téli kifagyást, amely a tavalyi évben nem volt megfigyelhető, illetve egyéb okozati hatásokat, mint az elágazások számát, és a növénymagasságot. A kezelések (I. őszi regulátor, II. tavaszi regulátor, III. őszi és tavaszi regulátor használata) összehasonlításánál csak a terméseredményeket vizsgáltuk.
Gyökérnyak vastagság:
Az átteleléshez ideális állapot a 3 x 8-as szabály szerint a 8 levél, 8 mm vastag gyökérnyak, és 8 cm hosszú gyökér. Bár ebben a kísérletben a gyökérnyak átmérő meghaladta a 8 mm-t, az eredmények szignifikánsan azt mutatják, hogy az őszi regulátorozás 10%-kal nagyobb gyökérátmérőt eredményez.
A levélszám esetében nincs szignifikáns eltérés, tehát arra nincs hatással az őszi kezelés, mivel a gyökér felé mozgósítja a növény áramlását, minimális levélszámcsökkenés előfordulhat.
Elágazások száma:
A repce növény elágazásaihoz szükséges rügyek száma az ősz folyamán determinálódik. Fontos, hogy a növényt tél előtt is jó állapotban tartsuk.
Jelen kísérletben az őszi állapot kimagasló volt (11 levél, 12 mm gyökérnyak…), ezért nem is tudtunk szignifikáns különbséget kimutatni a regulátor hatásra az elágazások számának növekedésében.
Az a tendencia azonban jól visszaigazolódik, hogy ha az elágazások számát szeretnénk növelni, arra csak az őszi regulátor van hatással. A tavaszi regulátorozás a kontroll szintjét mutatja az elágazások tekintetében.
Növénymagasság:
Nem szignifikánsan, de 4 vizsgált hibridből 3 esetében a növények magassága 5–10 cm-rel csökken bármely regulátor-kijuttatási időzítés mellett.
Terméseredmények eltérő kezelések hatására:
A tavaszi kezelés hatására minden hibrid esetében szignifikánsan jobb terméseredményt mértünk az idei évben.
Elmondható, hogy mindkét kezelési időnek megvan a maga haszna. Míg az őszi kezelés az áttelelést és a magasabb elágazásszám determinálódását segíti, a tavaszi kezelés az állomány gombafertőzések elleni védelmét biztosítja, és ezáltal segíti a növényt a nagyobb termés elérésében. Az idei kísérletben közel 10% terméstöbbletet nyújtott a tavaszi regulátor, melynek eredőjét a gombafertőzések elleni védelemben látjuk.
Tőszámkísérletek:
Az azonos időben, de különböző tőszámmal elvetett állományok érési ideje jelentősen eltért egymástól, azaz az alacsonyabb tőszám hosszabb tenyészidőt eredményezett.
A jelenség pont ellentétes a nyugat-európai tapasztalatokkal, ahol a magasabb tőszámok későbbi betakarítást eredményeznek. Az ellentétes reakció oka az időjárási különbségekben rejlik. Míg a nyugati részen a betakarítás időszakában sok a csapadék, addig hazánkban ez az időszak száraz és meleg. Ezért amíg Nyugat-Európa országaiban a nagyobb térállás segíti az állomány természetes száradását a sűrűvel szemben, addig itthon a nagy térállás nagyobb életteret, több tápanyagot és vizet jelent a növényeknek a magkitelítődés időszakában.
Hazánkban a magasabb tőszámmal vetett területeken az egy növényre jutó erőforrások mennyisége (víz, tápanyag) akár a tizedére is csökkenhet, ami a növényeket arra készteti, hogy mihamarabb befejezzék reprodukciós periódusukat. Ebből kifolyólag a magasabb tőszámmal vetett területeken a növény hamarabb feléli az erőforrásait, és előbb jut el a teljes érettség fázisába.
