A gyakorlatban mind a sorba-, mind a szemenkéntvető gépekkel végzett vetési munkamûveletnek termésmeghatározó hatása van. A vetés munkaminősége közvetlenül befolyásolja a kelést, a növények fejlődését, az állomány kiegyenlítettségét, valamint mindezeken keresztül a termés mennyiségét és minőségét is. Ennek megfelelően a vetőgépgyártók mûszaki fejlesztéseik során természetesen a gépek teljesítményének növelése mellett elsősorban a vetés munkaminőségének javítását helyezik előtérbe.
A vetőgépek munkaminősége szoros összefüggéseket mutat a vetés, a vetőgép kialakítása, illetve a különböző vetőmag frakciók kapcsolatában. A vetőmagvaktól függően jelentős mértékben mutathatók ki a növények közötti anatómiai, morfológiai és agronómiai különbségek, melyek befolyásolják a vetést és ezáltal a növényi fejlődést. A növények egyes tulajdonságainak variációs lehetőségei – mint pl. a tenyészidő, a növényi méretek, formák; ezermagtömeg – fontos adatokat szolgáltatnak a kiválasztható vetőgép konstrukciókhoz.
A vetőgépek esetén a fentebb említett, a vetőmag minőségét meghatározó tényezők is jelentős problémakört határoznak meg. Ezek elsősorban a vetőgép legfontosabb szerkezeti egységére – a vetőszerkezetre – gyakorolnak jelentős hatást. A vetőmagvak tulajdonságai közül a nagyság, az alak és az ezermagtömeg hat a vetőszerkezeti egységre, mivel a magvak térbeli kiterjedése és tömege a vetés pontosságának egyik fontos feltételét képezi.
A sorbavető – ún. normál sortávolságú növények (pl. őszi búza, borsó, stb.) vetésére alkalmas – gépek közül jelenleg legelterjedtebbek a hazai gyártású LAJTA gépcsalád és a KÜHNE-CASE-IH-6200 típusú gépek különböző változatai. Ezen gépek vetőszerkezeteinél a kivetendő mag méretének és tömegének jelentősége az egyes szerkezeti elemeknél (tolóhengerek hossza, tolóbütykök magassága, az adagolórés mérete, stb.) jelentkezik, illetve meghatározza a kivethető magmennyiséget, a keresztirányú adagolásegyenletességet, a variációs együtthatót, valamint a szórást. Ezen gépek laboratóriumi és szántóföldi mérővizsgálatait – különböző, normál sortávolságú növényi kultúrák esetében – az elmúlt években már elvégeztük. A vizsgálatok során kapott eredmények megfelelő támpontot nyújtanak a kivetendő magvak és a gépek vetőszerkezeteinek kölcsönhatására, illetve a megfelelő gépbeállításokra.
A szemenkéntvető gépek, vetőgép konstrukciók alapvetően kétféle rendszer szerint épülnek fel: mechanikus és pneumatikus kialakításúak lehetnek. A mechanikus vetőszerkezetû gépek általában növényspecifikusak (pl. elsősorban csak a cukorrépa, vagy az apróbb magvak vetésére készültek), míg a pneumatikus vetőszerkezetû gépek egy része – vetőtárcsák, vetőelem felszereltség cseréjével – több kapásnövény magvainak kivetésére is alkalmas. A mechanikus vetőszerkezetû gépeknél a cukorrépa vetésére elsősorban a belső cellatöltődésû vetőszerkezeteket részesítik előnyben, amelyek az „elgördülésmentes vetés” elvét tudják megvalósítani. Ennek jellegzetes képviselői az ACCORD, a KLEINE és a MONOSEM cégek különböző gépei. A cukorrépa vetésében a vetőmag és a vetőszerkezet „kölcsönhatását” könnyebb biztosítani, mivel az országban közel 100%-ban drazsírozott, 3,75-4,75 mm méretfrakcióra kalibrált (EU normatívák!) cukorrépa vetőmagot használnak és a gépek cellás-kerekeinek cellái is ezen méretfrakcióhoz vannak kialakítva. A vetés technológiájának fejlesztése céljából az újabb fejlesztésû MONOPILL S, UNICORN-3 és a MECA 2000 mechanikus vetőszerkezetû cukorrépa szemenkénti vetőgépek mérővizsgálata mellett a pneumatikus vetőszerkezetû MONOSEM NG vetőgép vizsgálatát is elvégeztük.
A hazánkban használatos pneumatikus vetőgépek két nagy csoportra oszthatók: az ún. „amerikai” (pl. JOHN DEERE és KÜHNE- CASE- IH-CYCLO) és az un. „európai” (pl. ACCORD Optima, BECKER, stb.) rendszerû gépek találhatók meg nagyobb darabszámban. Az európai országok arra törekednek, hogy egyetlen vetőgéppel többféle mag (pl. kukorica, napraforgó, cukorrépa, stb.) megfelelő minőségû vetése legyen megoldható, ezzel szemben az USA- ban a kukorica (és a szója) szemenkéntvetése a meghatározó a gépek mûszaki fejlesztésében. A pneumatikus vetőszerkezeteknél a kivetendő mag mérete, alakja és ezermagtömege jelentősen befolyásolja a vetés munkaminőségét, illetve megkívánja az azoknak megfelelő gépbeállításokat. A gépek egyes szerkezeti elemeinél (vetőtárcsa/vetődob furata, a furatok száma, maglesodrók beállítása, a levegő nyomása, vagy a vákuum értéke, stb.) a különböző vetőmagvak morfológiai tulajdonságai és ezermagtömegük más-más gépbeállítást kíván meg, hogy a beállított tőtávolság és a hosszirányú vetésegyenletesség biztosítható legyen. Az árukukorica magjának vetésekor általában négy (nagyméretû lapos/gömbölyû, kisméretû lapos/gömbölyû) magfrakcióval számolhatunk, amelyek ~ 220-320 g ezermagtömeggel jellemezhetőek. Sokkal nagyobb jelentősége van az egyes gépbeállításoknak a napraforgómagvak vetésekor, mivel azok különböző morfológiai tulajdonságaik mellett lényegesen kisebb és eltérő – ~ 50-130 g – ezermagtömeggel rendelkeznek. Ennek megfelelően, szántóföldi mérővizsgálatainak során különböző mérettel (alakkal) és ezermagtömeggel jellemezhető kukorica és napraforgó vetőmag optimális kivetéséhez tartozó gépbeállításokat határoztunk meg a WHITE NEW IDEA 6106, a JOHN DEERE 1760 és a KÜHNE-CASE- IH- CYCLO-800 vetőgépek esetében.
Az egyes vetőgépek, vetőelemek kialakítására is a kivetendő magvak alakja, nagysága, térbeli kiterjedése, valamint azok ezermagtömege alapján került sor. Mind a mechanikus, mind a pneumatikus rendszerû vetőszerkezetek esetén ezek a jellemzők határozzák meg a pontos vetést, ezáltal megteremtik a termelés biztonságának egyik fontos feltételét. A gépfejlesztéseknél – természetesen – a sokoldalú alkalmazhatóság (különböző növények magvainak kivetése) is érvényesül, amely nem egy esetben magával hordozza a kompromisszumos megoldásokat is. Az Intézetünk Gépminősítő Kht.-ja által elvégzett laboratóriumi- és szántóföldi mérővizsgálatok, illetve üzemeltetési tapasztalatok eredményeiről munkatársaink előadások és konzultációk formájában részletesebb felvilágosítást is nyújtanak.
Dr. Soós Sándor – Dr. Fûzy József – Komlódi István
FVMMI GM Gépminősítő Közhasznú Társaság, Gödöllő
Címlapkép: Getty Images
