A fák méretéből adódóan ez igaz a növényegyedekre nézve, de területegységre vagy az egységnyi fogyasztható termésre nézve más a helyzet. Összehasonlításként nézzünk néhány gyümölcs- és zöldségfélét, melyek a terménnyel, azaz a terméssel, illetve a fogyasztott növényi résszel az 1-es táblázatbeli hatóanyagokat vonják ki a talajból.

A példának okáért hektáronként 20 tonna alma vagy 20 tonna paradicsom előállítása hasonló termelési intenzitást feltételez. Átlagos beltartalom szerint ennyi almában 21 kg nitrogén, 1,22 kg foszfor és 23,25 kg kálium, illetve paradicsomban 48 kg nitrogén, 4,37 kg foszfor és 53,13 kg kálium található.

A zöldségfélék esetében általában elegendő a fogyasztott növényrésszel elvitt tápelemek pótlása. Az egyéb részekben lévő ásványi tápanyagokat a talaj tápanyagkészletének szintentartása szempontjából nem szükséges figyelembe venni, mert a tenyészidő végén bemûvelik a talajba. A gyümölcsösben más növényi részek kivonását is pótolni kell. Az egyéves növénykultúráknál a növényváltás miatt és egyéb okok miatt is a gyümölcsösétől eltérő tápanyag gazdálkodási rendszer szükséges.

A trágyázás szempontjából különbséget teszünk a fák teljes tápanyag kivonása és az ún. végleges kivonás között. Az utóbbin elsősorban a terméssel a területről elvitt és másodsorban a fás részek növekedése révén (a termés kinevelésével arányosan) a talajból tartósan kivont és a fatömeg (ágak, törzs, gyökér) gyarapodással beépült tápelemek mennyiségét értjük.

A gyümölcsfák esetében több kutató végzett részletes vizsgálatokat az egyes növényi részek tápelem tartalmának tisztázására. Ezekből néhányat bemutatunk az arányok érzékeltetésére.

Terts István (Stewart és Steglich adatainak felhasználásával) az almafákra nézve tömegarányokat számított ki. Ezek szerint 1 tonna alma kineveléséhez 140 kg-nyi fatömeg gyarapodás és hasonló mennyiségû lombtömeg járul. Így szerinte egy termőkorú almaültetvény tápelemkivonásához a 4. táblázat szerinti értékek vehetők alapul.

A hazai és külföldi vizsgálati eredményeket figyelembe véve a fenntartó trágyázáshoz kivonási alapadatként az egyes gyümölcsfajok tápelemigényét az 5. táblázatban szereplő értékekkel határoztuk meg. Ezen átlagszámok használatát megfelelőnek tartjuk a helyi termesztési és fajta különbségekre való tekintet nélkül, mert az esetleges eltéréseket a rendszeres levélanalízissel kontrollálni tudjuk.

Dr. Szûcs Endre

Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.

Budapest

1. tablázat

45 t/ha hozamú alma ültetvény tápelem kivonása

8,3 t/ha hozamú málna ültetvény tápelem kivonása

Alma ultetvény ásványi tápanyag kivonása

Az 1 tonna gyumolcs ...