A tömegtakarmányok elõkészítése

Agro Napló
A tömegtakarmányok elõkészítésével általában az alábbi célt kívánjuk elérni: • a táplálóanyagok emészthetõségének javítása, • a takarmányfelvétel növelése, az elõkészítés során keletkezett íz- és aromaanyagokkal, • a takarmány gépesített kiosztásának lehetõvé tétele, • a tömegtakarmány állati szervezetre mérgezõ anyagának hatástalanítása.
Előkészítési eljárások:

• szecskázás,

• szeletelés,

• roppantás,

• vegyszeres feltárás (egész, szemes takarmányok nátronlúgos kezelése keverő-kiosztó kocsiban), • őrlés.

Szecskázás:

A szecskázás célja a szálastakarmányok gépesített kiosztásának megkönnyítése, némely takarmánynál a takarmányfelvétel növelése. A szecskázás mind a zöldtakarmányok, mind a szénafélék, vagy a takarmányszalma esetében előfeltétele a keverő-kiosztó kocsival gépesített etetésnek. A szecskázás a takarmányfelvételt csak az elöregedett vagy durvább szárú zöldtakarmányoknál, a gyenge minőségû, levélszegény szénáknál, valamint a szalma esetében növeli azzal, hogy a szecskázott takarmány etetésekor az állatok nem tudnak válogatni a takarmányból, és a durvább, nyersrostban gazdag szárrészeket is elfogyasztják. A takarmányfelvétel ilyen módon való növelése azonban nem minden esetben (pl. nagy tejtermelésû teheneknél) lehet cél. A szecskázás csökkenti a szálastakarmányok strukturális hatékonyságát. Zöldetetéshez nem cél a zöldtakarmány apróra szecskázása. A szecskaméret felső határát a takarmánykiosztó kocsi (keverő-kiosztó kocsi) határozza meg. Egyes típusok csak akkor mûködnek zavartalanul, ha a kiadagolandó takarmány szecskahosszúsága nem több 20-30 mm-nél.

Szeletelés:

Szeleteléssel a gyökér- és gumós takarmányokat készítjük elő az etetésre. A szeletelés könnyíti a rágást, szarvasmarhánál megelőzhetjük vele a nyelőcső eltömődését. A szeletelés előfeltétele annak, hogy ezen takarmányokat más takarmányokkal összekeverve etessük. A szeletelés a szecskázáshoz hasonlóan nem javítja a táplálóanyagok emészthetőségét.

Roppantás:

A szecskázógépek el vannak látva ún. zúzóberendezésekkel, melynek egyik feladata a kukoricaszemek „roppantása”.

A zúzóberendezés lehet:

• törőléc + zúzóbetét,

• törőléc + zúzókosár,

• zúzóbetét + zúzókosár,

• zúzófésû + zúzófenék,

• roppantó hengerek (aktív zúzás).

A passzív zúzóelemek a ventilátor-házba beépített dörzsbetétek zúzófésûre kiegészítve eredményesen használhatók a tárcsás szecskázóknál. A zúzófenék részek és a törőlemezek elvileg minden dobos szecskázónál alkalmazhatók, de azok használata a rázás szempontjából csekély eredménnyel jár.

Zúzókosarak csak a külön ventilátoros gépekhez illeszthetők. Zúzás szempontjából ezek hatékonyak, de nagy az energiaigényük. Az aktív zúzóelemek – a szemroppantó hengerek és a zúzódob – a segéd-ventilátoros és a ventilátoros gépeken egyaránt jól használhatók. Zúzó munkájuk jó, teljesítményigényük elviselhető.

A dobólapátos ventilátorral ellátott dobos szecskázók munkaminősége helyes használat és megfelelő beállítás mellett kifogástalan. A szecskahossz egyöntetû, zúzó munkájuk a szem- és szárrészek vonatkozásában egyaránt megfelelő. Teljesítményük általánosságban nagy, fajlagos hajtóanyag-fogyasztásuk pedig kedvező. Teljes növényi zúzalék készítésében azonban a különböző zúzóberendezésekkel felszerelt egyes változatok teljesítmény és fajlagos hajtóanyag-felhasználás tekintetében nagy eltérést mutatnak. A régebbi kialakítású zúzókosaras gépek teljesítménye mérsékelt, fajlagos fogyasztásuk pedig nagy. Ezzel szemben a szemroppantó hengerekkel és a zúzódobbal felszerelt, ventilátorral egybeépített dobos szecskázók teljesítmény és fajlagos fogyasztás tekintetében is a legjobbak a mai szecskázók között.

Őrlés:

Az őrlés a szarvasmarhánál csökkenti a szálastakarmány bendőben tartózkodási idejét, és ezzel táplálóanyagainak (elsősorban nyersrost tartalmának) az emészthetőségét. Ebből következően a szálastakarmányok őrlése, a szarvasmarhánál csökkenti az egységnyi takarmány nettó energiatartalmát. Viszont az őrlés éppen a bendőben tartózkodás idejének csökkentésével növeli a takarmányfelvételt és lehetővé teszi, hogy az állatok több táplálóanyagot vegyenek fel.

Egy-egy tehén éves takarmányszükséglete a takarmányozási módtól és anyagoktól függően mintegy 10-20 t tömegû. A szarvasmarhatartó telepen ugyanakkor a takarmány tárolási, tartósítási, kitrágyázási, trágyamanipulálási, építési és egyéb munkálatok végzéséhez is szükség van rakodó- és szállítógépekre.

Dr. Bak János,

FVMMI GM Kht. Gödöllő melléklet
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?