„7.§ (2) növényvédő szeres kezelés 4 m/sec-nél - hideg és meleg ködképzés esetén 2 m/sec - nagyobb szélsebességnél, esőben és elsodródást okozó légmozgás esetén nem végezhető. A légmozgás irányától és erősségétől függően a növényvédő szeres kezelés során biztonsági sávot kell tartani.”
Az5/2001-es rendelet megerősíti, illetve kiterjeszti a mai napig is érvényben lévő 42.438 (1968.)-as MÉM Növényvédelmi Főosztály rendszabályát - Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő, 1968. 17.sz. május 16. - mely a gyomirtó permetezések során betartandó időjárási korlátozásokra vonatkozik.
„10. a gyomirtást legfeljebb gyenge szélben, a biztonsági sáv meghagyásával szabad végezni. Az érzékeny kultúrák károsodásának elkerülése érdekében ezek közelében vegyszeres gyomirtás csak nagyon indokolt esetben végezhető és ilyenkor legalább 10 m-es, szőlőnél legalább 50 m-es, légporlasztásos gép esetén mindenkor legalább 50 m-es védősávot kell biztosítani.”
A szél a levegő vízszintes irányú mozgása, melyet nagysága/sebessége és iránya együttesen jellemez. A levegő mozgása a talaj közelében általában mindig turbulens. A turbulencia egyrészt a felszín érdessége, másrészt a felszín egyenetlen felmelegedése következtében alakul ki (szabad talajfelszín, különböző architektúrájú növényállományok hatása).
A sodródás miatt kialakuló turbulenciát mechanikus turbulenciának, az egyenetlen felmelegedésből adódó turbulenciát termikus turbulenciának nevezzük. Általában a labilis állapotú levegőben jól fejlett, a stabilis állapotú levegőben gyenge turbulenciát találunk.
A gyakorlatban dolgozó kollégáinknak a szélsebesség mûszeres mérésére általában nincs lehetősége. Javasoljuk ezért, hogy a szél szemmel látható hatásainak megfigyelése alapján határozzák meg a szél sebességét.
A szélsebesség és a szélerősség között szoros kapcsolat áll fenn, de egymással össze nem tévesztendő fogalmak. A szélerősségben ugyanis a szélnek a különböző tárgyakon kifejtett erőmûvi hatását értjük, míg a szélsebesség az időegység alatt megtett szélutat jelenti.
A szélerősség vagy szélnyomás a mozgó levegő útjában álló akadályok szélfelőli oldalán nyomóerőt fejt ki - itt megjegyezzük, hogy ez a tény főleg szőlő- és gyümölcsvédelmi gépek beállításánál, az optimális géptípus kiválasztásánál és az üzemeltetési mód megválasztásánál az elsődleges paraméter, melynek hatásait a most induló két sorozatunk későbbi fejezeteiben, a növényállományokban végzett összehasonlító permetlerakódási vizsgálataink tükrében mutatunk be.
A szél erősségét a természetben kifejtett erőmûvi hatásából ítéljük meg. Az erre a célra szolgáló BEAUFORT - (ejtsd: bofór) féle erősségi skála a szélcsenden kívül 12 erősségi fokozatból áll:
táblázat
- permetezésre optimális szélsebesség a szélerősségi skála 1-2 foka:
- a táblázatban közölt m/sec-ból 3,6 szorzóval a km/óra értéket kapjuk;
a szélerősség skála első alakját BEAUFORT, F. (1774-1857) angol tengernagy készítette 1806-ban, azóta - róla elnevezve - az egész világon alkalmazzák.
A permetcseppek elméletileg lehetséges elsodródásának lehetőségét az alábbi táblázatban mutatjuk be:
- az 1 m magasból ejtett csepp elsodródása 1 m/sec szélsebességnél
táblázat
A cél felé haladó permetcseppel elpárolgásának nagysága - így a légnedvesség is - jelentős hatással van az elsodródás mértékére. A telítettséghez közel álló állapotú levegőben a párolgás lassú, a száraz levegőben pedig gyors. A telítettség százalékban kifejezett értéke a relatív légnedvesség vagy páratartalom. Ez a számérték azt fejezi ki, hogy a tényleges páratartalom hány százaléka a mért léghőmérsékleten lehetséges maximális páratartalomnak. A légnedvesség mérése - a gyakorlatban is - csak mûszerrel oldható meg.