A takarmányok és alapanyagaik különféle mikroorganizmusokkal mindig szennyezettek. A mikroflóra zömét baktériumok, élesztő és penészgombák alkotják. A penésszel való fertőződést egyrészt a szántóföldi penészek (nagyrészt ezek száma függ a növény fajtájától és ellenálló képességétől, a környezeti, éghajlati tényezőktől, az alkalmazott agrotechnikától), másrészt a raktári penészek (ezek növekedésére döntő hatással van a termény nedvességtartalma, hőmérséklete, tisztasága, kezelési módja) okozzák.
Normális körülmények között ezen mikroorganizmusok száma limitált, részükre kedvező körülmények mellett viszont jelentős mértékben elszaporodhatnak és komoly károkat okozhatnak.
A szemesterménytárolás alapvető feladata, hogy a betakarításkori termény minőségét megőrizze és a tartós tárolás alatti beltartalmi veszteség minimális legyen. A szárítás nélküli szemestermény tartósítási technológia ezeket a feltételeket igyekszik megbízhatóan megvalósítani. A technológia lényege abban áll, hogy a szemestermények betakarításkori nedvességtartalma mellett - általában 13-22 % nedvességtartalom mellett - a szemesterményeket a tárolóba jutásuk előtt folyékony tartósítószerrel kezelik. A szükséges folyékony tartósítószer mennyisége a termény nedvességtartalmának és a kívánt tárolási időnek függvénye.
A folyékony tartósítószer kifejezetten antimikrobiális hatású, ezért alkalmas a tartósításra. Az így tartósított gabonát nem kell a tárolás alatt mozgatni, vagy szellőztetni, tehát egyszerû tárolóknál is sikeresen alkalmazható, hosszúidejû tárolás esetén is. A szervessavas tartósítási technológia alapgépe a folyadékadagoló berendezés, amely biztosítja a megfelelően elhelyezett fúvókákhoz (általában szállítócsigákon) a szemestermény állapotának megfelelő mennyiségû adagolását.
Ma már többféle hazai és import tartósítószer és kiadagoló berendezés szerezhető be. Az FVM Mûszaki Intézet az elmúlt évben vizsgálta a szervessavas tartósítási technológiát, mind egyensúlyi nedvességtartalmú, mind 17-18 % nedves gabonafélék esetében.
A vizsgálatokhoz a BASF Hungária Kft. által forgalmazott Luprosil NC-64 és a LUPRO GRAIN folyékony tartósítószereket használtuk, az adagolás pedig az NTR Kft., Komló által gyártott J-1000, DJ-1000 és DJ-2000 típusú berendezésekkel került megvalósításra.
A vizsgálatok során nedves kukorica esetében a kezdeti penészszám a három hónapos tárolásnál, a hat hónapos tárolás után, illetve a kilenc hónapos tárolás után 1 x 102 CFU/g értéken stabilizálódott, ami messze alatta van a megengedett 5 x 104 CFU/g értéknek, ami bizonyította, hogy a 17-18 % nedvesség tartalmú kukorica ezzel a tartósítási technológiával kilenc hónapig is mikrobiológiai károsodás nélkül eltartható. Hasonló kedvező mikrobiológiai értékeket mértünk egyensúlyi nedvességtartalmú árpa tartósításánál is. A kezeletlen gabonáknál a mikrobiológiai fertőzöttség nagyságrenddel nagyobb volt és szemben a kezeltekével növekvő tendenciát mutatott.
A vizsgálatainkat az idén is folytatjuk további tartósítószerekkel, amelyek forgalmazói erre lehetőséget adnak, abból a célból, hogy a gazdaságok a hazai vizsgálatok eredményei alapján tudjanak dönteni, s ezáltal a saját állatállományuk által feletetett gabonaféléket a legjobb minőségben, s lehető legkedvezőbb ráfordítás mellett tudják tartósítani.
Komka Gyula
FVM Mûszaki Intézet
Címlapkép: Getty Images
