Szénakészítéshez a lucerna kaszálását zöldbimbós állapotban kell megkezdeni, illetve elvégezni. A lekaszált, valamint rendrevágott lucerna esetében a levél vízleadása minden esetben gyorsabb, mint a szárrészek száradása, ezért ezen mûvelet alkalmával a lucerna rendrevágására minden esetben szársértővel felszerelt rotációs kaszákat, illetve rendrevágókat alkalmazzunk. Éppen az ezirányú felhasználói igényeket érzékelve, szinte valamennyi mezőgépgyártó cég különböző anyagú és konstrukciójú hengeres szársértővel kínálja rotációs kaszáit.
A kisebb állatállománnyal, illetve lucerna termőterülettel rendelkező vállalkozások a kisebb, 1,6-2,4 m munkaszélességû függesztett, gumihengeres szársértővel szerelt rotációs kaszákat használhatják előnyösen. A nagyobb területtel rendelkezők részére pedig a 2,8-3,0-5,0 m munkaszélességû változatokat javasoljuk. A kaszálás és rendrevágás megfelelő beállítás esetén (tarlómagasság, csúszótalpak talajterhelése) viszonylag magas, 8-10 km/h munkasebességgel végezhető. A tárcsás vágószerkezetû kaszák esetén a rendterelőt a legnagyobb munkaszélességre kell állítani, ez esetben a kaszálás utáni rendterítés munkamûveletét megspórolhatjuk. Azok után a kaszák után azonban, amelyek nem terített rendet hagynak vissza, a rendterítést már nem hagyhatjuk el. A mûveletre 7-10 m munkaszélességû, vontatott gépek használhatók. Mivel a rendterítő gépek nagy munkaszélességgel és sebességgel üzemeltethetők energiaigényük minimális.
Az elterített lucernát 35-40 % nedvességtartalom elérésekor rakjuk rendre, melyhez kis- és nagy munkaszélesség esetén egyaránt vezérelt ujjas rendrakókat használjunk. Ezen berendezések munkavégző elemei – melyek görgőkkel vezérelt villakarokon vannak rögzítve – az anyagot a talajról felemelik és átfordítják, majd a forgórész átmérőjének megfelelően rendre rakják. A rendrakást úgy végezzük el, hogy 800-1000 mm széles, 350-400 mm magas, laza szerkezetû, egyenletes keresztmetszetû rendet kapjunk. Erre egyrészt azért van szükség, mert a laza keresztmetszet segíti a renden lévő anyag további gyors száradását, másfelől pedig a megfelelő geometriai méretû és egyenletes keresztmetszetû rend a bálázógépek jó munkájának egyik fontos előfeltétele.
Annak ellenére, hogy a lucernarendek mozgatását mindig a minimumra kell szorítani, kedvezőtlen, csapadékos időjárás esetén azonban a rendkezelési munkákat több alkalommal is el kell végezni. Ebben az esetben különösen fontos, hogy a legkíméletesebb munkát végző, vezérelt ujjas rendkezelőket használjuk. A rendkezelési munkákat az 1. ábra szerint csoportosítjuk.
A bálázás mûveletét a renden lévő lucerna 20-22 % nedvességtartalomra történő száradásakor kell megkezdeni. A különböző konstrukciójú bálázó gépekkel – szögletes kisbálakészítők, hengeres- és szögletes nagybálázók – a bálázás a megfelelő mennyiségi és minőségi követelményrendszer betartása mellett egyaránt elvégezhető. Ezek közül a szögletes kisbálakészítők csúszódugattyús gépek, melyeknél a bálatömörség a bálakamrát összeszorító tekercsrugók előfeszítésével, a készített bálák hosszúsága pedig egy mechanizmus segítségével állítható be. A hengeres bálakészítők közül az állandó bálakamrás gépek állandó bálaátmérővel, a változó bálakamrás gépek pedig a beállított értéknek megfelelő bálaátmérővel dolgoznak. Ebben az esetben a bálatömörség vagy mechanikusan tekercsrugók előfeszítésével, vagy a hidraulikus rendszer nyomásával állítható be. A szögletes nagybálakészítő gépek szintén csúszódugattyús tömörítő szerkezettel mûködő berendezések, ahol a bálahosszúság és a bálatömörség a már említett követelményrendszer figyelembevételével szintén beállítható. Az egyenletes bálatömörség biztosításához egyes típusoknál elektromos érzékelő és jeladó vezérli az előtömörítés mértékét. Az FVMMI GM Kht. vizsgálatai alapján különböző konstrukciójú bálázógépek lucernaszéna bálázásban elérhető egyes paramétereit az 1. táblázatban foglaltuk össze.
Az elkészített bálák rakodása és szállítása a fenti munkák mellett szintén nem kis feladatot jelent. A szögletes kisbálák anyagmozgatása, kazalozása ezentúl jelentős kézierőt is igényel, amit a bálázókra épített bálacsúszdák és bálakidobók alkalmazásával, illetve a kazalozáskor különböző felhordók alkalmazásával csökkenthetünk. A hengeres- és szögletes nagybálázó gépek alkalmazásának egyik előnye az anyagmozgatás gépesíthetőségében jelentkezik, mivel ezek szántóföldi rakodására praktikusan használhatók a bálák tömegéhez igazodó emelőképességû, traktorra szerelt homlokrakodó gépek. Az újabb fejlesztésû univerzális, illetve nehéz univerzális traktorok erőátviteli rendszere könnyû irányváltást biztosít, ami szintén a rakodási munkák megkönnyítését segíti elő. Kazalozás alkalmával a hidrosztatikus járószerkezet-hajtású a rakodási feladatoknak megfelelő 7-10 m-es emelőmagasságú, teleszkópgémes homlokrakodók használhatók a leggazdaságosabban.
A magas táplálóanyag-tartalommal jellemezhető lucerna minőségi szénaként, szénapajtában történő előállításának több változata is lehetséges. Mindegyiknek közös jellemzője a lehetőség szerinti mind szántóföldi, mind pedig technológiai veszteségek csökkentésére irányuló törekvés. Szálas szénára alapozott szárítás esetén a rendfelszedő kocsikkal beszállított, szársértett rend, romlási folyamatokat gátló kezelés nélkül, vagy kezeléssel, az egyensúlyi nedvességtartalomnál lényegesen alacsonyabb, a levélpergés határát megközelítő szárazanyag-tartalommal kerül betárolásra. A szárítást nagyteljesítményû radiál vagy axiál ventilátorokkal, az első esetben stabil szellőztető padozaton, a másodikban telepíthető szellőztető rácsozaton környezeti, vagy nem megfelelő légállapot jellemzők esetén és a káros kondenzációs kicsapódások figyelembevételével, előmelegített levegővel végezzük. Adalékanyagos kezelésre a szellőztetéses rendszerû szárítással egyidőben is lehetőség nyílik. Bálázott széna szárítása alkalmával az átszellőztetés nehézségeiből adódóan az alacsonyabb nedvességtartalmú szögletes és hengeres egyedeket hasonló technológiával tartósíthatjuk, azzal a megjegyzéssel, hogy a belül lazább szerkezetû bálák stabil és mobil szárítólétesítményekben egyedileg és csoportosan, előmelegített levegővel, recirkulációs rendszerben is kezelhetők. Ezek a jelenleg legkorszerûbbnek mondható szénaszárítási technológiák – melyeknek megvalósítása a betárolt széna anyagjellemzőinek és a környezeti, valamint az előmelegített levegő állapotjellemzőinek figyelembevételével történik – teljes automatizációra épül.
A fent említett szellőztetéses szárításra alapozott, szálas és bálázott anyagot befogadó szénapajták a nagyüzemek, az előmelegített levegővel dolgozó stabil, csoportos rendszerû bálaszárításra alapozott tárolók a minőségi és kereskedelmi árút előállító középüzemek, az egyedi szárítást végző és mobil berendezések a kis- és bérvállalkozások technológiáinak létesítményei.
A különböző konstrukciójú bálázógépek fontosabb paraméterei lucernaszéna készítésben
1. táblázat
Gödöllő, 2001. június 25.
Dr. Kelemen Zsolt
FVMMI GM Kht., Gödöllő
Dr. Bellus Zoltán
FVM Mûszaki Intézet, Gödöllő
Címlapkép: Getty Images
