A silókukorica szenázs készítéshez fontos a betakarítás időpontjának a megválasztása is. A silókukorica hagyományos betakarítása 70 % körüli, a teljes növényre vonatkozó nedvességtartalom mellett történik, ebben az esetben a szár és levélzet még zöld, a kukoricaszemek pedig a teljes érés állapotában vannak. A kukoricának ebben az állapotában történő szecskázásakor az aprítás mértéke 25-30 mm közötti. A jelenlegi korszerû keverő-kiosztó kocsik alkalmazása következtében az aprítás mértéke jelentősen csökkent a mai viszonyok között, mind a betárolás (pl. tömörítés), mind a kitárolás, illetve kiosztás körülményeit figyelembe véve a beállított, illetve elméleti szecskahosszúság értéke 10-11 mm körül alakul.
Ahhoz azonban, hogy homogén, egyenletes szecskahosszúságú anyagot kapjunk a szecskázógépek mûszaki állapotának kifogástalannak, a beállításának pedig az előírások szerintinek kell lennie.
A kívánt szecskahosszúság a kisebb teljesítményû, függesztett vagy vontatott gépek esetében az etetőszerkezetet meghajtó lánckerekek cseréjével állítható be. A nagyobb teljesítményû szecskázóknál pedig az etetőszerkezetet hajtó fogaskerék hajtás áttételének a változtatásával állítható a szecskahosszúság. Néhány típusnál az etetőszerkezet hajtása hidrosztatikusan történik, így a szecskahosszúság a mérettartományon belül folyamatosan szabályozható.
A kisebb teljesítményû tárcsás szecskázóknál és a nagy teljesítményû dobos aprító szerkezetû gépeknél az aprítókések állapota a szecska minősége mellett az energia-felhasználásra is kihat, ezért nagy gondot kell fordítani a kések élezésére. Az egyszerûbb szerkezetû gépek esetében a késélezés kézi fogásvételû és kézi vagy gépi mûködtetésû élező berendezéssel történik. A nagy teljesítményû gépeknél a késélezés automatikus fogásvétellel és mûködtetéssel történik. A nagy teljesítményû magajáró gépekkel a kés köszörülését áttelepüléskor, menetközben lehet elvégezni, ami csökkenti a kiesési időket.
A késélezés után a kés-hézagot be kell állítani, az egyszerû gépeknél ez mechanikusan, míg a bonyolultabb gépeknél elektromosan történik. A kés-hézagot minden esetben „0”-ra az aprítószerkezet visszafelé forgatása mellett kell elvégezni.
Kukorica szilázst készíthetünk kukorica teljes növényi zúzalékból is. Ugyanis a silókukorica szilázs tápértékét a kukoricaszemek érettsége határozza meg. A hagyományosan aprított szenázsban azonban az érett, magas tápanyagtartalmú kukoricaszemek egészben, sértetlenül kerülnek be. Ezzel pedig az a probléma, hogy az állatok nem tudják megemészteni, így a tápanyagtartamuk sem hasznosul. Éppen ezért az elmúlt időszakban a magasabb tápanyagtartalommal történő betakarítás iránti igény kielégítésére a teljes kukorica növényi zúzalék készítés terjedt el Ebben az esetben a betakarítás a kukorica magasabb érettségi foka, 60-65 % nedvességtartalom mellett történik, amikor is a szár és levélzet már kissé sárgul, a kukoricaszemek pedig teljes érési stádiumban vannak.
Az eddig ismertetett igények arra ösztönözték a silókukorica betakarítás alapgépeit, a szecskázó gépeket gyártó cégeket, hogy gyártmányaikat ez irányba fejlesszék. Ez azt jelenti, hogy a szecskázó gépeket gyártó cégek a teljesítmény növelése mellett a munkaminőségi követelmények minél jobb kielégítése irányába fejlesztették gyártmányaikat, a fajlagos energia-felhasználás csökkentése mellett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szecskázó gépeket a konstrukciójuknak megfelelő zúzóberendezésekkel látták el. A zúzóberendezések csoportosítását az 1. ábra szemlélteti.
A tárcsás szecskázók aprító szerkezete alá dobos betétes zúzók szerelhetők. A tárcsás szecskázóknál ezek a zúzóberendezések hatékonyan dolgoznak és nem növelik meg túlságosan az energia-felhasználást.
A dobos aprító szerkezetû gépek konstrukciója az aktív szemroppantó hengerek alkalmazásának kedvez. A megfelelően kialakított szemroppantó hengerek csak kis mértékben csökkentik a gépek áteresztőképességét, alkalmazásukkal a fajlagos fogyasztás sem emelkedik számottevően.
Mindezek azt jelentik, hogy kicsit nagyobb ráfordítással végzett 60 % nedvességtartalmú silókukoricából a jobb beltartalmi jellemzők, a magas tápanyagtartalom következtében gazdaságosan készíthető kukoricaszilázs.
Gödöllő, 2001. 07. 16.
Dr. Kelemen Zsolt
FVMMI GM Kht. – Gödöllő
Címlapkép: Getty Images
