Általában elmondható, hogy fényigényük nagy, ennek ellenére jól hajtathatók a téli hónapokban is. Hőmérsékleti optimumok 16 0C körül van, de egyes fajták, amelyek átteleltetésre alkalmasak a –10,-15 0C-kot is károsodás nélkül elviselik.
Nem vízigényesek, közepesen csapadékos években öntözés nélkül is megtermeszthetők. Helyrevetés esetén erős karógyökeret fejlesztenek, ennek következtében a talaj vízkészletét jól tudják hasznosítani. A sóska párásabb klímát igényel, míg a spenót a szárazságot jobban tûri.
A talaj iránt kevésbé igényes növények, ami azt jelenti, hogy gyengébb minőségû, rosszabb szerkezetû, tápanyagban és szerves anyagban szegényebb, kötött és laza talajokon is eredményesen megtermeszthetők. Rövid tenyészidejüknél fogva, rövid idő alatt, könnyen felvehető tápanyagokat igényelnek.
Kifejezetten sóérzékeny növények, de a talajokban a gyomirtó szer maradványaira is érzékenyen reagálnak Szikesedésre hajlamos vagy túltrágyázott talajokon nem célszerû termesztésükkel próbálkozni. A talajok szerves anyag tartalma iránt kevésbé igényesek.
A tápanyagok közül a lombozat kifejlesztéséhez mindenek előtt nitrogént, továbbá más zöldségfajokhoz képest sok vasat és magnéziumot igényelnek. Azokon a talajokon fejlődnek jól, amelyek mésztartalma 1-5 % között van, alacsonyabb mésztartalom esetén a kalciumhiány betegségek fellépése várható (pl. levélszél száradás), az erősen meszes talajokon klorotikus tünetek alakulhatnak ki. Kálium igényük viszonylag kicsi, de a minőség (fejkeménység, szállíthatóság), betegség ellenállóság és hidegtûrő képesség miatt folyamatos ellátásuk fontos.
Monokultúrás vagy monokultúrás jellegû termesztésre nem kifejezetten érzékenyek. A spenótot az öntözött zöldséges vetésforgóban a szerves trágya igényes zöldségfajok utáni szakaszban helyezzük el, mint főnövényt. Azonban rövid tenyészideje miatt többnyire csak elő- vagy utónövényként termesztik. A sóskát, mint évelő növényt 4-5 éven keresztül termesztik a kertekben.
Átteleltetéses termesztésre csak a hideget jól tûrő fajták jöhetnek számításba:
Spenót:
San Verdo F1
Sötétzöld, enyhén hólyagos levelû. Rezisztens a peronoszpóra A,B,C,D rasszára. Tenyészidő: 52 nap
Spokane F1
Sötétzöld, enyhén hólyagos levélzet. Nagy termőképességû. Későn megy magszárba. Rezisztens a peronoszpóra A,B,C törzsére.
Matador
Sötétzöld, nagy levelû, tavaszi és őszi termesztésre javasolható. Át is teleltethető, későn hoz magszárat, a hideget jól bírja.
Matador Darko
Sötétzöld, hólyagos levelû, későn megy magszárba, középkorai, nyár kivételével egész évben termeszthető, gyors fejlődésû, őszi vetésben termőképessége jobb, mint tavasziban. Betegségekkel szemben közepesen fogékony.
Correnta F1
Gyors és erős növekedésû, sötétzöld, sima levelû fajta. Rezisztens a peronoszpóra A, B, C rasszára. Nyári, őszi és átteleltetéses termesztésre egyaránt alkalmas. Hosszú tenyészidejû. Friss piacra és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Nagy termőképességû. Nehezen megy magszárba.
Butterflay
Tavaszi, őszi termesztésre ajánlott, jó hidegtûrő képessége miatt átteleltetésre is alkalmas. Sötétzöld levelû. Rezisztens a peronoszpóra A, B rasszára. Nehezen magzik fel, gyors növekedésû, nagy termőképességû.
Lina F1
Rezisztens a peronoszpóra A, B, C rasszára. Korán vethető, tavaszi, őszi termesztésre és átteleltetésre is alkalmas. Középzöld színû, vastag levele van. Nehezen megy magszárba.
Sóska
Pallagi nagylevelû
Sok világoszöld levelet fejleszt. Nagy levélhozamú, erőteljes fejlődésû. Géppel szedhető. Évelő, de a 2.-3. évtől kezdődően levélhozama csökken. Nagyobb mennyiségû levél főleg kora tavasszal szedhető. Mélyhûtésre ill. friss fogyasztásra alkalmas. Átteleltetés mellett kora tavaszi és őszi termesztésre is alkalmas.
Három szaporítási időpontot különböztetünk meg, tavaszit, nyárit és őszit. A kora tavaszi vetésûeket tavasz végén és nyár elején kezdjük fogyasztani, a nyári vetésûeket ősszel, míg a szeptemberi vetést átteleltetjük, és kora tavasszal szedjük. Ennek a termesztési módnak nagy előnye, hogy nagyon korán ad szedhető termést, majdnem a hajtatott spenóttal és sóskával lehet egy időben szedni. A spenót esetében nagyüzemben és hajtatásban általános a gabona-sortávolságra, azaz a 12 cm-es távolságra történő vetés, de kisüzemben és házikertekben, az ápolási munkák miatt, a 25-30 cm-es sortávolság használatát javasoljuk. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 2-4 cm, a tőtávolság 3-5 cm. 1 000 szem mag súlya 8-10 gramm, 10 m2 felület bevetéséhez megközelítőleg 2 dkg magra van szükség. A sóska csak nagyon gondosan előkészített, kellően megülepedett magágyba vethető. Apró, olajos magja rendkívül nehezen csírázik, sokáig elfekszik. Jó kelésre csak sekély vetésből számíthatunk (2cm ), aminek nagy hátránya, hogy gyorsan kiszárad, ezért napjában többször - nem erős vízsugárral veretve - hanem óvatosan, szinte permetszerûen öntözzük! Érdemes széles sorba, 30 - 35 cm-re vetni, így jobban ápolható, könnyebben gyommentesen tartható. A kelésig a sorokat tanácsos pálcikával megjelölni, így a lényegesen gyorsabban kelő gyomokat a vetést követően is el tudjuk távolítani, a kapálással vagy a gyomlálással a sóskában nem teszünk kárt. 10 m2-re megközelítőleg 2 gramm vetőmagot számolhatunk.
Ha nagy tápanyagigényû, szerves trágyával is ellátott növényt termesztettünk a spenót vagy a sóska helyén, pl. paprika, paradicsom, uborka, korai káposztafélék, akkor nincs szükség a fejtrágyázásra, de ha nem, akkor valamilyen vízben jól oldódó, a növény számára könnyen felvehető komplex mûtrágyával szórjuk meg őket, miután az első lomblevelieket is kifejlesztették ( pl. Volldüngerrel vagy Buvifer 1-2 dkg/m2 ).
A spenótot és a sóskát ne késsel vágjuk (szedjük), hanem tépjük, így az újrahajtáshoz szükséges szívleveleket nem sértjük meg, ennek következtében többször is lehetőség nyílik a szedésre. A leszedett termést igyekezzünk minél előbb felhasználni vagy rakjuk hûtőszekrénybe, így az emberi egészségre is káros nitrit vegyületek nem alakulnak ki benne.
Bp. 2001. január 27.
Terbe István
Címlapkép: Getty Images
