Ezt a helyzetet tovább módosítják a különböző talajokon, különböző időszakban indítható termelési folyamatok (vetés), amelyek a károsítóhelyzetet befolyásoló tényezők közül a fertőzésre, kártételre fogékony fenológiai állapotok időbeni heterogenitását eredményezik.
Az így kialakuló, nagyon változatos szituációkat tovább színesíti a fertőzésre, kártételre különböző méretekben fogékony fajták kavalkádja.
Mindez összességében azt eredményezi, hogy pl.: megyénk legdélebbre található (Becsehely) és legészakibb fekvésû (Zalaszentgrót), hagyományos almaültetvényeiben az aszkospróra-szóródás kezdetében rendszeresen 2 hét különbség mutatkozik.
De ugyanígy, szinte minden kórokozónak és kártevőnek megtalálható a vegetációs időszakban legelső előfordulási helye. A hajlamosító tényezők együttes hatásának ismeretében a várhatóan legerősebb fertőzés, kártétel körzete is behatárolható, ill. ennek ellenkezője vagy az általános veszélyhelyzet kialakulása is valószínûsíthető.
A hatékony növényvédelem egy következő fontos eleme a védekezés optimális időzítése, vagyis akkor kell sort keríteni a védekezésre, ha a károsítók olyan tömegben fordulnak elő a legsebezhetőbb fejlettségi állapotukban, amikor a kezeléssel a gazdasági kár bekövetkezése megelőzhető.
Ez pedig a korábban már ismertetett, termőhelyi befolyásoló tényezők változatossága következtében jó esetben is csak hasonló időpontokban következik be, ezért a termőhelyi (táblaszintû, üzemi) előrejelzési eszközök alkalmazása nélkülözhetetlen a védekezések optimális időzítése céljából.
Zala megyében a legszervezettebb növényvédelmi tevékenység az alma és szőlő kultúrákban kezd kialakulni. Önálló, mûszeres előrejelző hálózat került kiépítésre szőlőben és külön az almás gazdaságokban (sajnos közel sem teljes, vagy legalábbis ökonómiailag szükséges számú készülék felszerelésével.
A mûszerek (1 db Lufft HP-100-as, 5 db Metos, 4 db Metos Compact) 15 percenkénti gyakorisággal mérik a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a lehulló csapadékot, a nedves-levél állapotát, ezeket naponta átlagolják ill. összegzik. A Metos Compact ezenkívül méri a megvilágítás mértékét, a talajhőmérsékletet és a talaj víztelítettségét.
A mûszerek egy része (Lufft-HP-100-as, Metos) hálózati telefon modemes összeköttetésû a központi számítógéppel, míg a Metos Compact mikrohullámú (mobiltelefon rendszerû), összeköttetésû a számítógéppel.
A mûszerekben beépített szoftver van, amely a HP-100-as készülék esetében az almástermésûek tûzelhalása, az almafavarasodás; a Metos készülékek almafavarasodás, almamoly, fagyveszély; míg a Metos-Compact készülékek almafavarasodás, almafalisztharmat, szőlőperonoszpóra, szőlőlisztharmat, szürkepenész, feketerothadás, burgonyavész, szőlőmolyok fertőzési veszélyével kapcsolatos információkat (fertőzési veszély bekövetkezése, a fertőzési veszély erőssége, az inkubációs idő fogyása, sporuláció, primér és szekunder fertőzések, javaslatok, pl.: kuratív, megelőző, kontakt vagy szisztemikus technológia alkalmazása) biztosít mérőhelyenként. (1., 2. ábra).
A Lufft HP-100-as, és a Metos Compact készülék a Zala Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat tulajdonában van.
Az „almás” mûszerek hálózatát a holland kormány támogatásával létrehozott modellültetvény szaktanácsadója hasznosítja a szaktanácsolt gazdaságokban.
A „szőlős” mûszerek a Balaton-melléke Hegyközségi Tanács tulajdonában és a megyei Szolgálat szakmai kezelésében vannak. Ezeknek a mûszereknek a mérési adatai úgy jutnak vissza a szőlősgazdák tömegeihez, hogy a naponta „lekérdezett” adatok elemzése után a megyei sajtóban (Zalai Hírlap) előzetes megállapodás alapján – soronkívüliséget kapva - jelennek meg a szőlő növény-védelmét szolgáló információk.
A megjelentetés költségeit a Hegyközségi Tanács különböző forrásokból fedezi. A kórokozók mûszeres előrejelzésén kívül a jelentősebb ültetvényekben mindenütt használnak a gyümölcsmolyok, aknázómolyok, szőlőmolyok rajzásdinamikai vizsgálatára szintetikus feromon-csapdákat.
Az adott termőhelyen kialakult károsítóhelyzetből azonban nem lehet egy nagyobb termőtájra (pl.: borvidékre) érvényes következtetést levonni. Ennek legjobb bizonyítékát az idén a szőlőkárosítók mûszeres előrejelzésével kapcsolatos adatok igazolják. A kihelyezett (Csáford, Aranyod, Dötk, Zalaszabar) négy mûszer közül kettő körzetében szőlőperonoszpóra veszély augusztus 20-ig nem alakult ki, egy mûszer körzetében pedig csak szőlőlisztharmat veszély volt jellemző. Egy mûszer térségében szőlőperonoszpóra, lisztharmat, botritisz fertőzésveszély rendszeresen előfordult. A szőlőlisztharmat tartósan, erős fokozatú fertőzési veszélye pedig két mûszer térségében volt jellemző.
A védekezési stratégiában a „készültségi szint” szükséges mértékû emeléséhez azonban tisztában kell lenni azon általánosan ható tényezők befolyásoló hatásával, amelyek szerint járvány (gradáció)- veszély várható-e, vagy már éppen annak része az adott termőhelyen tapasztalt károsítóhelyzet.
Ez a minél több termőtájra kiterjedő károsító megfigyelési (károsító megjelenési, egyedsûrûség felmérési és időjárási) adatok széleskörû elemzésével lehetséges (tájegységi, megyei, országos előrejelzés).
A jelenlegi mûszerhálózatok mûködtetése során kapott információk hasznosításával sikerült elérni, hogy az idén nem következett be jelentős szőlőlisztharmat fertőzés (a tartósan erős fertőzési nyomás ellenére) és 3 év óta az almaültetvényeket is elkerülik a varasodás, lisztharmat fertőzések, az almamoly és aknázómolyok jelentősebb kártétele.
Dr.Hertelendy Lajos
előrejelző
Zala Megyei NTSZ
Címlapkép: Getty Images
