Az első esztendőben 10-30 cm hosszú, és 5-6 cm széles karógyökeret fejleszt, alakja és mérete fajtánként változik. Levelei fordított tojás alakúak, szélük erősen fogazott, színük árnyalata fajtától függően változik, lehet lilás és vöröses is. Magszárat a második évben fejleszt, amelynek hosszúsága változó (20 – 150 cm), a rajta fejlődő fészkes virágok kékesfehér színûek. Termése sárgásbarna színû 2-3 mm hosszú kaszat, rajta 1 apró bóbitával. Ezermagtömege 1-2 gramm között változik, csírázóképességét 4-5 évig képes megtartani.
Gazdasági értelemben vett termése a gyökérből sötét körülmények között kifejlődő etiolált, 10-20 cm hosszú, tömör hajtás – ezt nevezzük halványított cikóriának. Alapszíne fehér, de fajtától függően lilás, sárgás vagy vöröses elszíneződése is lehet. Levele tejnedvet tartalmaz, amelyben fény hatására jelentős mennyiségû glükosid és alkaloid képződik, keserû ízét ez utóbbi okozza. Azokat a fajtákat zöldsalátának is használják, amelyek leveleinek keserûanyag tartalma alacsonyabb.
A hajtásképződés idején hőmérsékleti igénye (optimum) 16 °C körül van. A hideget és a nagy meleget egyaránt jól elviseli. Magja már néhány fokkal a fagypont felett csírázni kezd. Fényigényéről keveset tudunk, fejlődését a nappalok hosszúsága és a megvilágítás intenzitása nem akadályozza. Egyes tapasztalatok szerint a félárnyékot is elviseli. Vízigénye alacsony, mélyre nyúló, erős gyökérzete a talaj vízkészletét jól hasznosítja, így nálunk, a legszárazabb esztendőkben is öntözés nélkül megtermeszthető. A túl sok víz és a magas páratartalom a fejlődő levélrózsa rothadását idézheti elő. Azok közé a zöldségfajok közé soroljuk, amelyek tápanyagigénye alacsony. Sok nitrogén hatására nagy lombozatot és rosszul tárolható gyökereket fejleszt, ezért a nitrogénadagolásnál körültekintőnek kell lenni. Közepes talaj-tápanyagellátottság esetén nincs szükség trágyázásra. Talajok vonatkozásában a középkötött és a lazább, homok jellegû talajokat kell előnybe részesíteni, itt szabályosabb és nagyobb gyökerek fejlődnek.
Hajtatott cikória fajták:
• Takaróföld nélküli termesztésre javasolt fajták:
– Igen koraiak: Premiva, Primosa, Zoom F1, Plumato, Flash,
– Koraiak: Cerol, Mitiva, Prezo, Bea,
– Közép koraiak: Terosa, Normato, Videna, Liber M.O. Karveel F1,
– Késeiek: Tardivo, Faro, Liber L.O, Viproda, Kwarosa, Lubert.
• Takarófölddel termeszthetők:
– Igen koraiak: Primo, Ventiva,
– Koraiak: Cerol, Zoom F1
– Közép koraiak: Sekundo, Tertio, Tomiva.
Termesztése a szabadföldön történő gyökérnevelésből és zárt, sötét helyiségben a gyökerek hajtatásából áll. Május végi, júniusi vetéssel először a gyökereket neveljük meg. Nem érdemes május végénél, június elejénél korábban vetni, mert a túl korán felszedett gyökerek a téli felhasználásig a meleg tárolókban megfonnyadnak. 30 cm-es sortávolság mellett a kelés után 10 cm-es tőtávolságra ritkítsuk ki a növényeket. Októberben szedjük fel a kifejlett, 20-25 cm hosszú, 2-3 cm vastag gyökereket. A leveleket éles késsel eltávolítjuk úgy, hogy 2-3 cm-es levélcsonk megmaradjon. Az így előkészített gyökereket hajtatás kezdetéig hideg, párás pincében tároljuk. Ha a tároló léghőmérséklete 0-2 °C, és a páratartalom 95-98 % körüli, akkor akár hat hónapig is eltarthatjuk a gyökereket.
Három termesztési módszer szerint hajtatják a cikóriát:
– Talajban takarófölddel.
– Talajban takaróföld nélkül.
– Vízkultúrában.
Míg régen fûtés céljából bomló szerves trágyát használtak, addig napjainkban a talajos termesztésnél, a gyökérközeg fûtése céljából, a gyökerek alatt 10-15 cm mélyen fûtőcsöveket vezetnek (talajfûtés). 300-400 db/m² gyökeret 18-20 cm mély árkokba, végükkel lefelé, szorosan egymás mellé rakják, majd 15-20 cm vastagon finom, nedves talajjal betakarják.
Takaróföld nélküli hajtatás esetén a hajtató helyiségnek teljesen sötétnek kell lennie. Ez megoldható az üvegház tökéletes lefestésével, vagy fekete fóliával takart fóliasátorban.
A vízkultúrás termesztés esetén a gyökereket sötét, speciálisan erre a célra épített edényekbe (medencékbe helyezik), amelyekben 5 cm magasan azonos hőmérsékletû és oxigénnel dúsított vizet áramoltatnak.
A hajtatás kezdetét az értékesítéstől ill. a fogyasztástól függően a következő hőmérséklet és tenyészidő összefüggés alapján számíthatjuk ki:
Léghőmérséklet ill. Hajtatás időtartama:
talajhőmérséklet:
4 °C 60 nap
8 °C 45 nap
12 °C 35 nap
16 °C 30 nap
20 °C 28 nap
24 °C 25 nap
28 °C 20 nap
Hajtatás idején a legnagyobb figyelmet a léghőmérséklet tartására kell fordítani. A helytelenül megválasztott hőmérséklet esetén nemcsak a tenyészidő nyúlik el, de nagymértékben fennáll a minőségromlásnak a veszélye is. A levegőnek mindig 2-3 °C-kal hidegebbnek kell lenni, mint a gyökérközegnek, ellenkező esetben a hajtás szétnyílik. Magas léghőmérséklet esetén a hajtásvégek megsárgulhatnak és szétnyílnak.
Nagy figyelmet kell fordítani a közeg egyenletes nedvességtartalmára. 1 m² termőfelület a tenyészidő folyamán 40-60 liter vizet igényel.
Szedését akkor kezdjük el, ha a hajtások teljesen kifejlődtek, ill. takarásos termesztés esetén a takaróföld teteje púposodni kezd. Először a gyökereket megemeljük, majd kiszedjük a földből, és ládába rakjuk. Ezt követően a gyökerekről a hajtást levágjuk. Négyzetméterenként 160-200 db piacképes terméssel számolhatunk. Egy négyzetméter felületről 30-50 kg termést tudunk betakarítani, egy hajtás súlya 80-150 gramm. Átmeneti – 7-10 napos – tárolás 3-4 °C-on és 90-95 %-os páratartalom mellett, hosszabb idejû tárolás – (2-3 hét) –1°C-on és 80-90 %-os páratartalom mellett lehetséges.
Dr. Terbe István
Címlapkép: Getty Images
