A hazánkból organizált közép-európai kísérleti hálózat nem csak a magyar, hanem a környező országok termelőinek is fontos információbázisaként szolgál. Ezekben a kísérletekben a kereskedelmi forgalomban lévő saját hibrideket, a legnagyobb területen termesztett versenytársaik hibridjeit, valamint hibridjelöltjeik teljesítményét vizsgálják éréscsoportok szerint. A lokális kísérleti és tesztelési rendszerek célja, hogy hibridspecifikus ajánlást tudjanak biztosítani a termelők számára.

Szabó Szilárd fejlesztési vezető előadásából megtudhattuk, hogy a kísérleti csapat tovább bővíti az agrotechnológiai kísérleteik során vizsgálandó elemek körét. A meglévő vetésidő, tőszám, mûtrágyareakció, vízleadás, herbicidhatás és fattyasodási kísérleteken túl már a vetésmélység és -sebesség hatást vizsgáló, a csávázószer összehasonlítást végző és a hozamtérképes betakarítási kísérleteket is beiktatják a rendszerbe.

VETÉSIDŐ-KÍSÉRLETEK

Napjainkban az egyik legvitatottabb technológiai kérdés kukoricában a vetésidő kérdése. Az évek óta zajló vetésidő-kísérletek során a Monsanto arra keresi a választ, hogy az egyes hibridjeik milyen terméssel válaszolnak a korai, normál és késői vetés esetén.

A több évre visszanyúló kísérletek eredményei nélkülözhetetlen technológiai összefüggéseket tártak fel, viszont nem adtak egyértelmû választ arra, hogy mi az optimális vetésidő egy adott hibrid esetében, nem csak az eltérő évjárati hatás miatt, hanem például azért sem, mert ugyanannak a hibridnek lokációként is eltérő lehet az ideális vetésideje.

Ezért koncepciót váltottak a fejlesztők 2012-ben, elkezdték vizsgálni, hogy az egyes vetésidőkben még milyen tényezők játszhatnak szerepet és azok hogyan befolyásolják a termésképző tényezőket. Ehhez megnézték a vetés és kelés napját, a fejlődési fázisok pontos dátumát, a virágzás dátumát, újdonságként a vízleadási dinamikát elemezték és csőanalízist végeztek (szemek száma, ezermagsúly, sorok száma, csőhossz stb.), s ezen adatok feldolgozása rengeteg korrelációt eredményezett számukra. Minden egyes hibridre, minden egyes éréscsoportra ráillesztették az adott vetésidőt, ezáltal nyomon követhető volt például az, hogy egy adott éréscsoport pontosan mikor szaladt bele a legmagasabb hőmérsékleti értékekbe virágzás idején. Láthatóvá vált, hogy egy csapadékos periódus hogyan befolyásolta a végén a termést, vagy az, hogy a talajban eltöltött idő milyen negatív hatással volt a termésre.

KÖVETKEZTETÉSEK

A 2012-es év vetésidő-kísérletek elemzéseiből egyértelmûen kiderül, hogy a vetésidő és a betakarított termés között szoros összefüggés van. A vizsgálatok során megállapították a legfőbb termést befolyásoló tényezőket:

- hőmérséklet a virágzás időszakában,

- a csapadék mennyisége a virágzást megelőző 10 napon belül,

- a talajban töltött napok száma (vetés és kelés között),

- éjszakai hőmérséklet a virágzás időszakában,

- és számos egyéb tényező: TKW, CT, WT.

Szerintük nem helyes a berögzött dátum szerinti vetésidő alkalmazása, ehelyett a talajhőmérsékleti értékekhez kellene igazodni. Csökken a kockázat és terméstöbblet érhető el akkor, ha a vetés idején a talajhőmérséklet eléri és tartósan meghaladja a 100C-fokot. Ez az érték a kukorica fejlődési küszöbértéke! Hazánkban tartósan 100C feletti talajhőmérséklet sokéves tapasztalat alapján április 12. után várható.

Azok a korai vetésidők, amelyek során a vetőmag hosszú időt töltött a talajban a kelés előtt – a kelés egyenetlenségéből fakadóan –, a termést akár 10%-kal is befolyásolták negatív irányba.

Tény, hogy előre nem lehet megmondani azt, hogy az adott évjáratban mely vetésidő az ideális az adott éréscsoport számára, viszont a virágzási idők széthúzásával lehet a kockázatot csökkenteni, mindez a vetésidőn túl egy megfelelő portfólió felépítéssel és különböző éréscsoportok használatával érhető el.

A vetésidőre rávetített legvitatottabb jelző létjogosultsága a közönség hozzászólásaiból is kiderült. A felszólalók közül ugyan senki nem kérdőjelezte meg azt, hogy a vetésidő és a betakarított termés között összefüggés van, de a gyakorlatban alkalmazott technológiák igencsak eltérőek:

Soltész Gyula, a dél-dunántúli Naki Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a termesztési cél határozza meg a termesztéstechnológia megtervezését. A Naki Zrt.-ben a növénytermesztési főágazat által megtermelt árualapok egy részét az állattenyésztési ágazat feldogozza a sertésállomány takarmányozásának céljából. Éppen ezért fontos számukra az, hogy korán lehessen a nedves kukoricát betakarítani, ez viszont feltételezi a korai hibrid választását és a korai vetést, mellyel egy előszezoni, augusztus közepi 35-ös vízzel történő betakarítás bizton elérhető.

A másik fontos szempont, hogy nagy termést tudjanak realizálni árualapként, ehhez kell a megfelelő hibridet kiválasztani, s a hibridek tulajdonságainak ismeretében a megfelelő vetésidőzítéssel hozzájárulni a magas termésmennyiség eléréséhez.

A korai vetés híve Nyeső Tamás is, aki Jász-Nagykun Szolnok megyében, Kengyel határában gazdálkodik, jó minőségû talajokon, öntözött körülmények között. Az Ő termesztési célja a minél nagyobb termésmennyiség, minél alacsonyabb nedvességtartalommal történő elérése. A korai vetés híveként büszkén vállalta, hogy már 80C-os talajba elveti a kukoricát, ennek előnyeként említette a korábbi virágzást és az alacsonyabb betakarításkori szemnedvességet. Úgy véli – és az igazi célja ez –, hogy ilyenkor van még elég nedvesség a talajban a megfelelő, biztonságos keléshez. A következő évet figyelembe véve pedig a leglényegesebb szempont számára – amellyel a jövő év eredményessége megalapozható – a korai betakarítás utáni korai szántás lehetősége, hiszen több idő jut a talaj beérésére, ezáltal jobb magágy készíthető.

Szót kért a rendkívül nagy tapasztalattal rendelkező, martonvásári illetőségû Perczel Mihály, aki mintegy 50 éve foglalkozik növénytermesztéssel, napjainkban pedig családi vállalkozása mellett a Szent István Egyetem egyik kutató, fejlesztő cégének irányítását végzi.

Az Ő markáns véleménye szerint a vetésidő majdnem olyan fontos elem, mint a hibridválasztás. A vetésidő-kísérletek pedig nem azért fontosak, hogy előre lehessen determinálni az időpontot – hiszen az évjáratok különbözősége miatt szinte lehetetlen –, hanem a kevésbé ideális időpont megválasztásának következményeit kell figyelemmel kísérni és a tanulságokat levonni belőle.

Saját tapasztalatai és kísérletei alapján elmondta, hogy egy korai időpontban elvetett kukorica (sőt a napraforgó is) egyenetlen kelést, később heterogén állományt eredményezett, az utolérési mechanizmus akár a virágzásig, sőt a virágzás végéig is eltarthat. Itt visszautalt a Monsanto által végzett kutatásokra, amelyből egyértelmûen kiderül, hogy akár 10% terméskieséssel járhat egy heterogén állomány. Rámutatott, hogy a korai vetésû kukorica (és napraforgó) első napi kikelése nagyon ritkán esik a húsz napon belüli tartományba és gyakori a 25–28–30 napos utolsó kikelési nap. Ez nem csak induláskori széthúzást és heterogén állományt eredményez, hanem a magként talajban töltött minél több idő szintén negatív irányba befolyásolja a termést. Még egy szoros összefüggésre felhívta a figyelmet a kísérletei kapcsán, miszerint a leggyorsabb vízleadása azonos fajtán belül annak a csoportnak van, amelyik legkésőbb a 12. napon kikel, ebből az állományból lehetett a legnagyobb profitot realizálni.

A Dél-Alföldről származó Lajos Mihály a nyugat-dunántúli székhelyû (Püski) Agrofil Szaktanácsadó Mérnöki Iroda Kft. tulajdonosa és irányítója visszaemlékezett arra, amikor a Kőrös és a Tisza mentét gyakran jellemző perc talajokon mindig a víz utáni „rohanás” határozta meg – és ez ma sincs másképp – a vetés idejét.

Ha a tavaszi csapadékot követően már rá lehetett menni a földekre, a gazdák azonnal elkezdenek vetni, mert az általában hirtelen érkező meleg, rövid idő alatt az optimális vetésmélység alá szárítja a magágyat, amelyet nagyobb kockázatnak tartanak, mint a biológiailag is optimális talajhőmérséklet megvárását. A szaktanácsadó cégük által 2012-ben végzett nyugatdunántúli vetésidő-kísérleteik viszont azt mutatták, hogy a március végén, és az április elején elvetett kukorica kelési ideje megegyezik az április közepén elvetett kukoricáéval. A később elvetett kukorica szebben kel, egyenletesebben fejlődik, és több termést produkál, mint a korábban elvetett. Ehhez azonban kellenek azok a körülmények, amelyek lehetővé teszik az optimális talajhőmérséklet kivárását (jó talajadottságok, kedvezőbb csapadékeloszlás, és kínálati gépkapacitás).

Dr. Kiss Erzsébet növénygenetikus szakmérnök hibridszempontból közelítette meg a vetésidő fontosságát. Utalt arra, hogy a többéves kísérletek eredményei egyébiránt alkalmasak arra is, hogy ki lehessen szûrni azt, hogy melyek azok a hibridek, amelyek eltérő körülmények között (csapadék, páratartalom, hőmérséklet) nagyon nagy változásokat mutatnak a termésükben, ezek alapján következtethetünk arra, hogy mennyire érzékeny, vagy netán toleráns hibriddel van dolgunk. A nemesítő intézetek céljai között fontos szempont az agronómiai tulajdonságok, így többek között a vetésidő-tolerancia javítása is.

Az alkalmazott vetésidőt a kialakult gyakorlat determinálja – szögezte le Temesvári Mihály a békés megyei nagyszénási Öt+Egy Kft. tulajdonosa. A kiváló repcetermesztési eredményeiről ismert szakember 160 hektáron termeszt kukoricát. A vetésidő-kísérletekből – véleménye szerint – sokat lehet tanulni, hiszen a technológiai összefüggések felismerésére kiválóan alkalmasak, viszont az évek alatt berögzült vetésidő kapcsán csak némi finomítás érhető el a gazdáknál.

Régiójukban sokkal hamarabb kezdődik a tavasz, mint az ország többi részén. A virágzás megindulását követően – Mihály szavaival élve – elkezdenek a nedvességre „vigyázni”, hisz csapadék szempontjából lényegesen szerényebben vannak ellátva, mint például a nyugati régió.

Amikor megpirkad és megérzik a föld „tavaszi szagát”, rögtön elkezdenek dolgozni, mert nem tudják, hogy mi fog következni. Az extremitásoktól tartva nem kockáztatnak, nem várnak az „optimális” vetésidőre, hiszen lehet, hogy a jelenleginél optimálisabb lesz egy későbbi vetési időpont, de lehet, hogy utólag nézve optimálisabb lett volna a legelső időpont.

Láthatjuk, hogy még a gyakorlott, profi termelők körében is megoszlanak a vélemények az alkalmazott vetésidőt illetően. Viszont, ha figyelemmel kísérjük nem csak a vetésidő, hanem az egyéb agrotechnikai kísérletek eredményeit is, illetve a feltárt összefüggéseket a saját gazdaságunkra rá tudjuk vetíteni, kétségtelen, hogy a szerzett információkat az előrevetített termelési célunk szolgálatába tudjuk állítani.

-ga-