A magyarországi mûtrágyázási gyakorlatra jellemző, hogy a 80-as években feltöltő jellegû volt, azonban az elmúlt 20 évben kizsákmányoltuk a földjeinket. Mára elfogadottá vált az a felfogásbeli változás, hogy a szokásos 70-120 kg hatóanyagú mûtrágya kijuttatás nem elég a korszerû, profitot hozó termés eléréséhez, és messze elmarad a nyugat európai felhasználási szintektől. Ebben a szemléletváltásban kíván a Genezis Partnerhálózat segítséget nyújtani a fejlődés és versenyképesség iránt elkötelezett gazdálkodóknak.

Nagyításhoz katt a képre

A kísérlet során egymás közvetlen szomszédságában található 2 x 5 hektáros táblákat, GPS készülékkel mértünk ki és jelzőkarókkal különítettük el „Üzemi” és „Genezis” táblákra. A program hiteles megvalósításának alapjaként minden kísérleti területről egységes talajmintát vettünk, amelyet bővített talajvizsgálati módszerrel elemeztünk. A talajok tápanyag-feltöltöttségének ismeretében a Pro Planta szaktanácsadási program segítségével termőhely-specifikus szaktanácsokat készítettünk az adott növénykultúrára, amely az általunk javasolt mennyiségû tápanyag-utánpótlás hozam- és profitnövelő hatásáról győzi meg a partnereinket. Az 500-ak Klubja résztvevők így saját tapasztalatukból, lényegében kockázatmentesen győződhetnek meg a Genezis termékportfólió kiváló minőségéről, termésnövelő és minőségjavító hatásáról, továbbá a Pro Planta programon nyugvó szaktanácsadás magas szintû szakmai színvonaláról.

A 2011/12-es gazdasági évben az 500-ak Klubja résztvevői körében a tavaszi vetésû növények közül a kukorica szerepel a legnagyobb arányban (75 %), ezt követi a napraforgó (20 %). Ezen kívül szerepel még burgonya, szója, olajtök, zab, borsó, csemegekukorica és egyéb haszonnövények a programba bevont növények listáján. Az őszi vetésû növények közül legnagyobb arányban az őszi búza (80 %) mellett a repcés (17 %) kísérletek kerültek beállításra, ezen kívül őszi árpa szerepel még a kísérletbe bevont növények között.

A projekt során a betakarítási eredményekből komplex összehasonlítást készítettünk, és gazdaságossági számítások segítségével megmutatjuk, hogy az adott terményárak mellett a többlet ráfordításként jelentkező mûtrágya termékek felhasználásával mekkora többletet tudnak realizálni partnereink.

Az alábbi összeállításban helyzetjelentést adunk az ország különböző területein beállított néhány kísérlet eredményéről.

A Somogy megyei Igal-Agro Kft. 500-ak Klubja kísérlet bemutatása

Az Igal-Agro Kft. Igal város szélén, külső Somogy határában folytat mezőgazdasági termelő tevékenységet. Az 1.300 hektáron gazdálkodó céget 2002-es alapítása óta jelenleg is a 67 éves Nagy György vezeti. Alkalmazottainak száma 16 fő.



Szokásos vetésszerkezetük: 400 ha kalászos, 100 ha cukorrépa, 100 ha napraforgó, 700 ha kukorica.

A társaság John Deere, Ferguson, Fiat és MTZ erőgépekkel, John Deere, Monosem vetőgépekkel, Sulky mûtrágyaszóróval, Hardy permetezővel és Claas Vario, Tucano kombájnokkal dolgozik.

Nagyításhoz katt a képre

A szóban forgó kukorica kísérletben az alábbi talajmûvelési sorrendet követték:

A betakarított kukorica elővetemény után őszi mélyszántást, majd tavasszal simítóval talajlezárást végeztek. A kiszórt mûtrágya bedolgozása ásóboronával történt.



Az üzemi táblára 600 kg/ha Genezis Pétisót és 300 kg/ha Genezis NPK 8:20:30-at szórtak.

A Genezis kísérleti táblára 700 kg/ha Genezis Pétisót és 280 kg/ha Genezis NPK 8:20:30 mûtrágyát juttattak ki.

Áprilisban összesen 26,6 mm csapadék volt az adott térségben, így a tavaszi talajelőkészítő munkák elvégzése zavartalanul történhetett, melynek eredményeképpen a vetést időben, április 20-án el tudták végezni.

A táblázatban foglaltakat tanulmányozva megállapítható, hogy az üzemi mûtrágyaszintet túllépve, 25 kg nitrogén-hatóanyaggal többet adtunk a gazda által kijuttatott mûtrágyánál. A foszfor- és kálium-hatóanyagból viszont 4 illetve 6 kg-mal kevesebbet juttattunk ki.

A gazda PR37Y12 hibridet 68.000 csíra/ha mennyiséggel vetette el a kísérleti táblán. A kelés egyöntetû, a tábla minden részén elfogadható volt.

A növény fenológiai vizsgálata során a Genezis kísérleti táblában nem volt számottevően nagyobb növénymagasság, de erőteljesebb növényt és magasabb termékenyülési arányt figyelhettünk meg a kétszeri lombtrágyázás hatására, mint az üzemi részen.

A címerhányás ideje alatti (június 29. és július 10. között) 33-40 °C hőmérséklet a termékenyülésre rendkívül negatív hatást gyakorolt. A rossz termékenyülés miatti terméskiesés (cső- és szemhiány) elérte a 30%-ot, illetve a tábla egyes részein meg is haladta azt.

Az üzemi- és a kísérleti tábla terméseredménye közötti 1,61 tonna különbség 104.650 Ft/ha többletet jelent a jelenlegi értékesítési árak (65.000 Ft) figyelembe vétele mellett. Amennyiben a Genezis kísérletben felhasznált többletmûtrágyák aktuális árát vesszük figyelembe, a felhasznált 100 kg/ha Genezis Pétisó többlet 7.500 Ft-ba, a két lombtrágya kezelés 5.900 Ft-ba került.

A kísérletbe bevont táblarész 5 hektáros volt, amin a gazda összesen 456.250 Ft többletet ért el.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Orosz Sándor 500-ak Klubja kísérletének bemutatása





Orosz Sándor 57 éves gazdálkodó, társasági formában 300 hektáros gazdaságot vezet Tomor illetve Lak határában (Mezőlak Kft). A gazdálkodással 1976-ban került kapcsolatba, előbb a helyi szövetkezetben, majd saját vállalkozását építve dolgozott a növény- és állattenyésztés területén.



Szokásos vetésszerkezete kb. 100 ha őszi és 130 ha tavaszi növényből áll. Az őszi vetésben 100 ha őszi búzát, a tavasziban 30 ha kukoricát, 60 ha napraforgót valamint 40 ha tavaszi árpát vet. Mindezek mellett még 45 ha gyümölcsös (szilva, sárgabarack, meggy) ültetvény mûvelését látja el Orosz Sándor 7 alkalmazottal.

A gazdaságában az alábbi erő- és munkagépek munkájára alapoz: John Deere 6830, 2 db MTZ 892.2, 2 db MTZ 82, IH 6,2 m tárcsa, RAU 5,6m kombinátor, IH6200 gabonavetőgép, BERTU 18m széles szántóföldi permetező, valamint egy SPC vetőgép.

Nagyításhoz katt a képre

A szóban forgó kukorica kísérletben az alábbi talajmûvelési sorrendet követte: betakarított kalászos utáni tarlóhántás, őszi mélyszántás, tárcsázás, tavasszal magágykészítés kombinátorral. A kombinátorozást megelőzően történt a mûtrágyák kiszórása. Az üzemi táblára került Genezis NPK 10:15:15 mûtrágya 200 kg/ha-os, Ammónium-nitrát 150 kg/ha-os adagban, valamint a Genezis kísérleti táblára 420 kg Genezis Pétisó és 520 kg Genezis NP 20:15 típusú mûtrágya 400 kg/ha-os adagban.

A vetést megelőző csapadékban szegény tél illetve tavasz lehetőséget nyújtott ugyan a tavaszi talaj előkészítésre, melynek hatására a vetést is időben el lehetett végezni, ugyanakkor a talaj vízkészletei nagyon csekély mértékûre zsugorodtak. 2011. novemberben 0 mm, decemberben 64 mm, 2012. januárban 27mm, februárban 18 mm, márciusban 0 mm csapadék esett.

A táblázatban foglaltakat tanulmányozva megállapítható, hogy az üzemi mûtrágyaszintet a Genezis kísérletünkkel lényegesen túlléptük, jelen esetben 122 kg nitrogén és 30 kg foszfor hatóanyaggal többet adtunk a gazda által kijuttatott mûtrágya mennyiségnél.

A növény fenológiai vizsgálata során mindvégig megállapítható volt, hogy a Genezis kísérleti táblában a teljes időszak alatt nagyobb növénymagasság volt, mint az üzemi táblában. Ezen kívül a növény habitusa is jobb volt a Genezis kísérleti kezelésben.



A kukoricavetés során a gazda jelen esetben Dekalb DK 391 (FAO310) hibridet használt, hektáronként 70.000 csírát vetett. A kelés egyöntetû volt.

A vegetáció korai szakaszában hulló havi 30-40 mm csapadék, a folyamatos szeles idő, illetve magas hőmérséklet hatására a kukorica júliusra sajnos megsínylette a kedvezőtlen körülményeket, a levelek sárgulni, száradni kezdtek. Öröm az ürömben, hogy a Genezis szaktanácsolt terület harmonikus foszfor- és káliumellátásának köszönhetően a kukorica stressztûrése jobbnak bizonyult az üzemi táblarésszel szemben. A Genezis Kukorica Levéltrágya kijuttatása szintén közrejátszott a nagyobb terméseredmény eléréséhez a Genezis kezelésben. A júliusban érkező 169 mm csapadék hatására a kukoricás kezdett helyrerázódni, és ismét intenzív növekedésnek indult. Az utolsó pillanatban érkezett nagyobb mennyiségû csapadék hatására a csövek szépen teltek.

Az üzemi- és a kísérleti tábla terméseredménye közötti 2,2 tonna különbözet, árbevétel tekintetében kb. 142.000 Ft/ha többletet jelent a jelenlegi értékesítési árak figyelembe vétele mellett. Amennyiben a Genezis kísérletben felhasznált többletmûtrágyák aktuális árát vesszük figyelembe, az üzemi területen 36.450 Ft-ot használtunk fel mûtrágyázásra hektáronként, míg a Genezis szaktanács által javasolt területre 84.540 Ft-ot fordítottunk. A kettő különbsége 48.090 Ft/ha.

Fentiek szerint megállapítható, hogy a Genezis kísérletbe bevont 5 hektáros táblarészen a gazda többlete hozzávetőlegesen 470.000 Ft.