Az eltelt tizenkét év a hazai KWS kukoricanemesítési program számára és a lokális tesztelési hálózat számára meghatározta és egyértelmûsítette azt a nemesítési irányt, amely mára már nem csak a magasabbnál-magasabb termésátlagok elérését vagy az alacsonyabb betakarításkori víztartalmat célozza meg elsődlegesen, hanem a termőhelyi és évjárat stabilitást is. Emellett a termesztéstechnológiai kutatások terén olyan innovatív lépéseket tesz meg és javasol, amely a fenntarthatóság nélkülözhetetlen alapjait teszi a következő generációk számára elérhetővé.
Az időjárásunkat jelenleg egy felmelegedési ciklus jellemzi, hiszen egy kis jégkorszak végéhez közeledünk. Az 1960–1990-es évek között csupán 2–6 olyan napot számoltunk az év 365 napjából, melynek paraméterei éjszaka a 20°C feletti vagy nappal a 35°C-ot meghaladó napokat mutatta (1. kép).
1. kép
A 2021–2050 közötti időszakra vetítve már 22–25 napra is felszaporodhat az interpolált adatok szerint (2. kép).
2. kép
Feltehetőleg ez a tendencia tartósan folytatódik és egyre kiszámíthatatlanabb eseményekkel találkozhatunk, ami súlyosan érintheti a gazdaság ezen szektorát.
A KWS már több éven keresztül vizsgálja, teszteli kukoricafajtáinak tőszámreakciós érzékenységét. A 2012-es évi tőszámkísérleteinek eredményeit összehasonlítva korábbi így a 2011-es jó évjárati tőszámreakciós eredményekkel elmondható, hogy 2012-ben az alacsony 65–67 000 tőszámon tartott, a korai éréscsoportban szereplő fajtáknál, míg a késői éréscsoportban 62–64 000 növény/ha-on volt legkedvezőbb a termés mennyisége. Ezzel ellenben a 2011-es eredményeket ha vizsgáljuk, akkor átlagosan 6–8 ezer növény/ha-ral magasabb növényszámon volt magasabb a termésszint.
Az ár és a piaci kínálat oldalról ha vizsgáljuk a kérdést azt tapasztalhatjuk, amikor kedvezőek az abiotikus tényezők, a piacon túlkínálat várható. A nagy mennyiségû kínálat mellett az árak alacsonyak lesznek. Viszont a kedvezőtlen körülmények hatására a piacon fellépő hiány árfelhajtó hatással reagál. A kedvezőtlen körülmények ellen, így a lehetséges aszály ellen is tudunk védekezni az alacsonyan tartott tőszámokkal.
- Az elmúlt aszályos évek (2000, 2001, 2003, 2007, 2009, 2012) bebizonyították, hogy a hektikus időjárásnak köszönhetően az alacsonyabb tőszámmal vetett állományok stresszérzékenysége alacsonyabb volt. Emellett számos előny is származik, ugyanis:
* intenzívebb a korai fejlődés,
* duplacsövûsség megjelenése,
* jobb szár és gyökér-stabilitás (nagyobb tenyészterület az egységnyi növényre számítva),
* fattyasodás a karbantartott talajokon (mikrobiális élet, talajmûvelés, gyommentesség…);
- Ha a termelői önköltség és egyéb járulékos kltsg.-ek összessége nagymértékben nem változnak az egymást követő években, nagyobb profitot lehet elérni alacsony tőszámon tartott állománnyal az aszálysúlytott esztendőben.
- A felmelegedési tendenciának köszönhetően egyes KWS-es siló fajták alacsonyabb tőszámmal „szemesként” vetett területegységéről nagyobb mennyiségû bevétel volt realizálható, mint a most piacon lévő FAO 350-440-es konkurens anyagokéról. (kb. 13–15 tonna/ha 2012-ben);
- Hosszú távon a fenntartható gazdálkodást is tudjuk segíteni az alacsony tőszámok használatával, hiszen a területeinken az eddig jellemzően alulmért inputok az alacsonyabb növényegységre nézve jobban hasznosulhatnak.
A KWS nem csak jó minőségû vetőmagot állít elő és ad el Európa 2. legnagyobb vetőmag-forgalmazójaként, hanem ezzel együtt magas szintû hozzáadott szakmai értéket is nyújt partnerei számára. Ha összegezzük azokat a stratégiai célokat, melyet a KWS globális szinten is megfogalmazott és sikeresen adaptáljuk, lesz az az út, melynek segítségével a növekedés lehetőségét közösen megteremthetjük minden egyes régióban.
