Az aszály a nemesítõ szemével - A DEKALB aszálynemesítési programja

Agro Napló
A kukorica ökológiai igényérõl szóló irodalmi adatok alapján elmondhatjuk, hogy a kukorica ott termeszthetõ sikeresen, ahol 21–26ºC között van az átlaghõmérséklet, az éjszakai hõmérséklet 10–15ºC közötti és magas a relatív páratartalom.

Ezzel szemben Magyarországon 2012-ben a virágzási periódus csaknem teljes időszakában 26ºC felett volt az átlaghőmérséklet, a napi maximumok többször meghaladták a 35ºC-ot is és több esetben 20ºC feletti éjszakai hőmérsékletet mértünk, ami a kukorica éjszakai regenerálódásának ellehetetlenedését jelentette. Tudjuk, hogy a kukorica a legtöbb vizet a virágzás körüli időszakban igényli, címerhányás előtt 10–14 nappal, majd a virágzásban és az azt követő 2 hétben. A mellékelt ábrák jól szemléltetik, hogy a kukorica legérzékenyebb időszakában a 2012-es évben extrém magas hőmérsékletet és komoly csapadékhiányt kellett elviselniük növényeinknek.

 


 

 


 

 

Az idén a kukorica virágzásbiológiai hátterének ismeretében könnyen belátható volt, hogy már a virágzás végén több, mint 60%-os terméskieséssel lehetett számolni Magyarország legnagyobb részén. A hosszabb távú előrejelzéseket értékelve egyértelmûnek tûnik, hogy a hőmérséklet tendenciózusan nő, míg a csapadék folyamatosan csökken és a szélsőségek előfordulásának valószínûsége nő. A régiónkban az aszálykárok – erős évjárati ingadozásokkal – közel 70%-ban ronthatják a kialakuló termés mennyiségét.

 





A magyarországi kutatóállomás fontos része a globális aszálynemesítési programnak



A Monsanto magyarországi kutatóállomása több külföldi nemesítőprogram támogatásával, céltudatosan kialakított kísérleti hálózattal, koncepciózus adatfelvételezéssel, kiemelkedő tesztelési kapacitással (mely közel 7 000 000 adatpont rögzítését jelenti szezononként) mûködik. A kísérleti helyek aszályközpontú kiértékelése és szimulációs kísérletek további támogatást jelentenek a napjaink és a jövő kihívásaival szemben folytatott harchoz.



A kukoricára gyakorolt abiotikus stressz megértését az elsődleges és másodlagos tulajdonságok szántóföldi megfigyelésével és kiértékelésével érik el a nemesítők. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők: a termés mérése (elsődleges értékmérő); száraz, stresszes helyeken, a hím és nővirág szinkronjának felvételezése; a meddő tövek felmérése; a termékenyülési hiány különböző formáinak és mértékének felvételezése; a levélsodródás biológiai hátterének és jelentőségének a vizsgálata; a felégés szintjeinek és a növénymagasság redukciójának mérése; (mint másodlagos értékmérő tulajdonságok) valamint a termésképző tényezők részletes mérése a száraz évjáratokban. A vizsgálatokból kiderült például, hogy bizonyos tünetek, mint a levélfelégés vagy a levélsodródás nem mutatnak szoros statisztikai összefüggést a terméseredményekkel.

 





A kísérleti hely értékelő rendszer hatékonyan támogatja a nemesítők munkáját



A nemesítők munkáját hatékonyan támogatja egy kísérleti hely értékelő rendszer. Az értékelés eredményeként kapott abiotikus stresszpontszám megmutatja, hogy az adott helyen és időszakban mekkora stressz érte a kukoricát. A kísérleti helyek értékelését egy meteorológusokból álló csapat végzi. A rendszer megbízhatóságát és az adatgyûjtés eredményei alapján végzett előrejelzés pontosságát jól mutatja, hogy Magyarországon 60%-os termésveszteséget jeleztünk előre (abiotikus stresszpont 0.62, ami 62%-os termésveszteséggel számol), amit a betakarítási eredmények pontosan visszaigazoltak. A rendszerünk tehát jól mûködik, célját elérte, a hibridértékeléseinket és kiválogatásunkat, döntéseink alapját képező kísérleti hálózatunkat jól tudjuk használni a hő- és szárazságstressz mérésére és kiértékelésére.

 





A tudatos nemesítő munkának megvan az eredménye



Az elmúlt évek tudatos munkája meghozta az eredményt; a mellékelt ábra a FAO 400-as éréscsoport hibridjeinek terméseredményeit mutatja be olyan kísérleti körülmények között, ahol a virágzásban és a szemkitelítődés időpontjában is legalább közepes, vagy magas szintû aszálykár volt.

 

 


 

 



Összefoglalásként tekintsük át, hogy miért is képes a DEKALB minden éréscsoportban és évjáratban terméselőnyt biztosítani a gazdálkodóknak.

 



Az előnyt biztosító tényezők a következők:



- a legszélesebb genetikai bázis,

- a hatalmas tesztelési kapacitással rendelkező kísérleti hálózat,

- a tudatos adatfelvételezésen alapuló és szimulációs kísérletekkel

- támogatott, a globális összefogás eredményeit is felhasználó

- célorientált nemesítői munka.

 



A DEKALB előnye az idén is bizonyítást nyert, hiszen az összes független kísérleti hálózat eredményei azt mutatják, hogy 2012-ben is a DEKALB volt a legjobb választás.

 

 

Könczöl Péter

Nemesítési vezető

Monsanto Hungária Kft. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A kukoricaaratás még messze van

A kukoricaaratás még messze van

A kukoricaaratás még messze van, a napokban nőtte ki magát a kapálásból, így még a termésről nem sok mindent lehet mondani. A napokban olvasható, előr...

Újdonságok a Portfólió Farmokon

Újdonságok a Portfólió Farmokon

A hagyományokat nem megszakítva, a szigorú biztonsági előírásokat betartva idén Szarvason és Dombóváron tekinthették meg az érdeklődők a vetésidő- és...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. november 24. 14:02