A Mátra-alji gyermekkor meghatározta Kovács Zsuzsa életét, egyúttal ki is jelölte a szép ívû pályát a számára. A mezőgazdaságban dolgozó nagyszülők állat- és növényszeretete vette körül gyermekkorában, amely a természet csodálatára is megtanította. Már kislányként tudta, hogy valami olyasmit szeretne felnőttként végezni, amiben ott van a helye az őt körülvevő élővilágnak, és a szabadságnak. Amikor a pályaválasztásra kerül sor, mindezen elképzelések kiegészültek azzal a racionális ideával, miszerint az élelmiszerre mindig is szükség lesz, vagyis annak előállítása egy örökké élő szakma.
Növénytermesztőként kezdte szakmai pályafutását, majd növényvédelmi szakmérnökként már a folyamatokat átlátva fogalmazódott meg benne, hogy nem elég csak termelni, de harmóniában is kell élni a természettel és a környezettel. Megszerezte hát a környezetgazdálkodási szakmérnöki diplomát is. Zsuzsa úgy véli, az ő szakmájáról igazán nem mondható el, hogy valaki arról már mindent tud – így vált a részévé a folyamatos tanulás. Ennek egyik módja a növényvédőszeres cégek rendezvényein való rendszeres részvétel, hogy első körben értesülhessen az új vegyszerekről, a legújabb technológiákról, és tapasztalatokat cserélhessen a kollégákkal az aktuális növényvédelmi problémákról illetve azok kezeléséről.
A sikeresen gazdálkodó asszony állítása szerint az elmúlt 24 év során megszerzett szaktudásában szerepet játszik a segítőkész idősebb kollégák rutinjaiból merített sokrétû információ mellett az a saját gyakorlati tapasztalat is, amely a több mint egy évtizedes szakmai irányítói munkából is merítkezik. A Füzesgyarmati Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezetben 5500 ha szántó terület tartozott a felügyelete alá, de ezen felül 5000 ha szántón növényvédő szakirányító tevékenységet is végzett. Ezt követően hét évig az Atkári Mezőgazdasági Szövetkezetben növénytermelési ágazatvezetőként dolgozott, ugyancsak sokirányú feladatok felelőseként. Mindezek mellett őstermelőként is kivette a részét a mezőgazdaság nehéz, de szép munkájából. Ezek a gyakorlati tapasztalatok kiváló alapul szolgáltak a 2003-ban indított önálló vállalkozáshoz, amelyet nyolc évig munka mellett végzett. Ezt váltotta fel 2011-ben a főállásban végzett gazdálkodás.
Zsuzsa igazi nőként vezeti a saját gazdaságát, s bár elismeri, hogy a férfiak racionalitására nagy szükség van, gyakran hagyatkozik a „női megérzésre” – ami persze mûködik is! Ahogy ő fogalmazza: „Szeretem „pátyolgatni” a növényeimet, inkább óvatos vagyok, mint kockáztató – szeretek elébe menni egy-egy növényvédelmi problémának, gombabetegségek elleni védekezésben is talán hamarabb permetezek, mint férfi kollégáim, mert úgy gondolom, hogy ha megkések, akkor duplán veszítek: a védekezés költségét és a termés csökkenését.” S ahogy az a mai gazdasági környezetben példaértékû, az asszony a pénzügyekben is az óvatosságra törekszik. Fontosnak tartja, hogy ne legyen tartozása, ezért mindig csak akkora beruházást vállal, amellyel pénzügyileg is boldogul. Teszi ezt még akkor is, ha tisztában van azzal, hogy nem mindig jó ez a megoldás, hiszen az ágazatban megjelenő pályázati lehetőségek konstrukciójában a támogatás mellé hitelt is fel kell venni. Kétségtelen, hogy könnyebben illetve gyorsabban valósítható meg hitellel egy beruházás, akár az álmok is.
A szakmai elismerések azonban más értékmérővel bírnak. Kovács Zsuzsa a BASF Agcelence díjas termelője cím birtokosa, 2009-ben megkapta a kiváló növényvédős kitüntetést és nyugodt szívvel állítja, hogy a kollégái inkább örülnek egymás szakmai sikereinek, mint hogy irigyelnék egymást. Ez ugyan a mai világban kevésbé jellemző, a növényvédős társadalom azonban igencsak összetartó. Örömöt is jelentett Zsuzsának, amikor annak idején bekerült a növényvédő szakmai kamarába – vallja, hogy igencsak szükség van egy szervezetre, ahol a szakmai érdekeiket érvényesíthetik. A Békés Megyei Növényvédős Kamara – jól ismerve a szakmai felkészültségét és tevékenységét – delegálta őt az országos kamarába. De a Hajdú-Bihar megyei és a Heves megyei Növényvédős Kamara vezetői is szinte minden rendezvényükre meghívják, ahol megoszthatja velük a véleményét, de a szakmai információkkal is segíthetik egymást.
Ennyi feladat mellé jól jön a női szervezői képesség is: a termelői munka után a szabadidőből és az esti órákból jut a kamarai élettel való foglalkozásra. Zsuzsa mindig szakít időt a kamarai tisztsége ellátásához, és a küldöttgyûléseken, vezetőségi üléseken illetve rendezvényeken is rendszeresen részt vesz. Rendkívül fontosnak tartja az országos kamarai jelenlétet, hiszen a kisebb régiók és megyék képviseletére egyaránt szükség van – a növényvédős szakma egyébként nem is létezne képviselet nélkül. Döntés előkészítésekben a kormányzat minden esetben ki is kéri a kamara véleményét.
Növénytermelésben és növényvédelemben egyaránt rendszeresen ad tanácsot Zsuzsa szántóföldi illetve szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságokban Békés és Heves megyében. A szakmai tanácsok többnyire egyszeri gyors megoldást igényelnek, pedig a termelési folyamat végig kísérése (szaktanácsolása) sokkal hatékonyabb lenne – állítja. Ennek oka azonban, hogy a gazdálkodók még mindig nem tartják elég fontosnak ezt a szakmunkát, pedig a jó időben történő, akár preventív beavatkozás elmulasztása jóvátehetetlen károkat okozhat.
Gazdálkodni csak hosszútávon lehet – vallja beszélgetőtársunk. A növénytermesztés folyamatos munkát igényel, a földet pedig a legjobb tudásunk szerint kell mûvelni. A legtöbb kudarc az időjárással való küzdelem során éri a gazdálkodót, még a legkorszerûbb technológiák mellett is. Manapság az aszálykár miatti terméskiesés okozza a legnagyobb veszteséget, de muszáj talpra állni, keményen dolgozni és reménykedni, hogy a jövő év jobb lesz.
Kovács Zsuzsa vállalkozásában a gazdálkodás két helyen – Füzesgyarmaton réti agyagtalajon, ill. Atkáron barna erdőtalajon – folyik mintegy 143 hektárnyi területen. A vetésszerkezet őszi káposztarepcéből, őszi árpából, őszi búzából és napraforgóból áll. Csapadékosabb évben pedig takarmány kukoricát is termelnek. Hosszú évek tapasztalatai alapján Zsuzsa a napraforgót tartja a legjövedelmezőbb kultúrának. A búza sosem tud kiemelkedő termést produkálni, de a vetésváltás miatt fontos. A repce pedig fokozott tápanyag-, ill. vízigénye miatt csak túl nagy kockázat mellett termeszthető. Betakarítás idején mindig komoly rizikót jelent a szemek kipergése a becőből, hiszen ezen a környéken júniusban különösen nagy viharok szoktak lenni jégesővel és sajnos már előfordult, hogy a betakarítás előtti napon verte el a jég a repcét. Nagy volt a kudarc, de hibrid kukorica termesztésekor is előfordult már hasonló eset. Egyre szélsőségesebb időjárásra kell számítani, ami mind az agrotechnika, mind pedig a fajtaválasztás tekintetében nagyobb odafigyelést, komolyabb felkészülést tesz szükségessé. „Megtanultam, hogy a növénybiztosítás fontos dolog, nem tehetem ki a gazdálkodást annak, hogy egy váratlan káresemény teljesen ellehetetlenítse” – összegzi Kovács Zsuzsa az időjárási tényezők okozta rizikók mérséklésének fontosságát.
A szaktanácsolt területek szintén a két településen találhatók, azzal a különbséggel, hogy míg Füzesgyarmaton a szántóterület és a meggy, addig Atkáron a szántóterület és a szőlő tanácsadása legfontosabb. A szántóföldi kultúrák megegyeznek a saját gazdaságban is termesztettekkel. Bár elcsépelt téma a parlagfû, de a tavalyi évben ez okozta a legtöbb nehézséget – dacára az új technológiáknak alig lehetett kiirtani, nagyon szívós gyom. Az idei évben kórtani probléma kevés adódott, a kártevők okozták inkább a gondot. A búzában a vetésfehérítő poloska és szipoly ellen kellett védekezni. A gombabetegségek ellen kielégítőnek bizonyult a kétszeri megelőző permetezés. Először a gyomirtással egy menetben, majd a búza virágzásakor Tango Star és Opera New felhasználásával. A napraforgóban csillagbimbós állapotban Pictor SC-vel történő permetezésre került sor. Ezek az anyagok hozzá tudnak tenni a termés mennyiségekhez is, még akkor is, ha aszályban nem annyira indokolt a permetezés. Mivel a növényt fiatalon tartja, így tovább tud asszimilálni, több tápanyagot tud felvenni és beépíteni, így a termés mennyisége, olajtartalma is magasabb lesz. Az idei évben a szőlőn is mutatkoznak az aszály jelei. Hiába mélyen gyökerező, már a mélyebb talajrétegben sincs nedvesség. Ennek következményeként a bogyóméret jelentősen alulmarad a normálistól. Szélsőségektől mentes időjárás esetén a tarka szőlőmoly jelenti a legnagyobb problémát, ez évben az aszály miatt a peték beszáradtak, nem kellett permetezni. A meggyesben a monília jelenti a legnagyobb veszélyt. Alapvetően 6–7 alkalommal szükséges permetezni ellene, ebből két alkalommal virágzásban. A Signum WG és Folicur Solo szerek bizonyultak a leghatékonyabbaknak, így ezeket használják. Ez évben a fagykár miatt alig lehetett meggyet betakarítani. A hirtelen jött meleg miatt pedig a termés a fán megaszalódott. Természetesen a permetezéseket ugyanúgy el kellett végezni, így a kiadás megvolt, csak a bevétel hiányzott…
Fontos rávilágítani arra is, hogy a tápanyaggal jól ellátott növény mindig ellenállóbb a gombabetegségekkel szemben, és ez igaz az aszállyal szembeni ellenállóságra is. A mûtrágya sem úgy hasznosult az aszályban, ahogy kellene – sok esetben annyi csapadék sem volt, hogy elolvadjon a mûtrágya szemcse, a talajon maradt változatlanul. A mûtrágyavásárlás legtöbb esetben egyébként pénzügyi és nem szakmai kérdés a mindennapokban. A szükséges mennyiségtől mindig kevesebb az a hányad, amit még be lehet szerezni. A mûtrágyát kalászosoknál vetés előtt talajfelületre szórva és bedolgozva, a napraforgónál sorba adva, a vetéssel egymenetben juttatják ki. A legközelebb a Linzer Agro Trade Kft. telepe található, így innen szerzik be a mûtrágyákat. „Mindig érdemes a minőségre figyelni, mert megtérül” – hangsúlyozza Kovács Zsuzsa. Idén fontos szerepe volt a lombtrágyának, hisz a nedvességhiány miatt ezen keresztül kellett a tápanyagot biztosítani a növényeknek. Éhesek és szomjasak a növények… A víz a minimumban van, ezért mindig a nedvességmegőrző talajmûvelés tekinthető az agrotechnika egyik legjelentősebb elemének. Kovács Zsuzsa elkötelezett az iránt, hogy minden talajmunka után lezárja a talajt a nedvesség megőrzése érdekében. Az előző évben vásárolt egy Vaderstadt típusú rögtörő hengert a meglévő eszközök mellé, amellyel nagyon jó minőségû munkát lehet végezni a tárcsázások után. Vágyak azért vannak e téren is: szeretne egy grubbert és egy rövid tárcsát a tökéletesebb talajmunka érdekében.
Sajnos idén soha nem látott aszálykárral kellett illetve kell számolni, amit jól szemléltetnek az alábbi táblázatban összefoglalt csapadékadatok is.
Az őszi káposztarepcét a 2011. évi aszály és fagykár is érte. Az őszi búzát már betakarították, döbbenetes eredménnyel: a minőség jó volt, de a mennyiség átlagon aluli. A termés tárolóban van, bízva abban, hogy a minőség miatt jobb áron lehet majd értékesíteni, különösen, hogy a kukoricát is jelentősen érinti az aszálykár. A napraforgó még ad egy kis reményt, a mélyebb fekvésû helyeken csodálatosan díszlik. Az idén a vadkár mellett azonban a madarak által okozott kár is jelentős. Ha marad az augusztus eleji időjárás, akkor már a hónap végén elkezdődhet a napraforgó betakarítása. A szőlőnél is előbb elkezdődik a szüret, a meleg miatt a bogyók előbb beérnek – méretük és kisebb súlyuk alapján mintegy 30%-os terméscsökkenés várható.
Keresztes Júlia – Benedek Szilveszter
A cikk szerzője: Keresztes Júlia
