Május végén a zalaegerszegi Kampfl Kft. volt a házigazdája a már hagyományosnak tekinthető KWIZDA Repce Show-nak. A szervezők, a Kwizda Agro Hungary, a BL Agrokem Kft., az Aranyrepce Termelői Csoport és a Kampfl Kft. meghívására sokan tartották fontosnak ellátogatni erre a szakmai programra. A Kampfl Kft. Zalaegerszeg környékén folytat szántóföldi növénytermesztést 1500 hektáron, melyből 110 hektár a repce vetésterülete. Emellett 500 hektárnyi területet integrálnak még, ill. egy 1000 darabos tejtermelő tehénállomány és egy 700 létszámú növendék telep jelenti a cég állattenyésztési tevékenységét. Pék Ferenc, a Kampfl Kft. növénytermesztési szakembere méltán szerzett magának hírnevet az általa alkalmazott KWIZDA repcetermesztési technológiával, tapasztalatai, technológiájának részletes bemutatása sokak érdeklődésére tartott számot. Negyven éve foglalkozik repcetermesztéssel és így vall erről a növényről: „A repce olyan, mint a szép női szem: mindent megtalálsz benne, ha szerencséd van”. Ez a megfogalmazás szemlélteti talán a legjobban, hogy a repce mennyi folyamatos odafigyelést igényel, továbbá, hogy minden talajhiba, tápanyaghiány, rovarkártevő és gombabetegség hatása erőteljesen megjelenik rajta. Újra és újra felmerül tehát a kérdés, hogy mire van szüksége a repceállománynak, milyen agro-technológiai beavatkozásokkal lehet elérni a lehető legjobb termést.
Pék Ferenc, Kampfl Kft.
Az idei év egyébként is különleges a repce szempontjából, sok helyen már a vetéskor megpecsételődött a sorsa és vagy ki sem kelt, vagy pedig az egyenetlen kelés és gyenge kezdeti fejlődés miatt ki kellett tárcsázni. Ahol még elfogadható volt a kelés, ott is többször felmerült a kérdés a csapadékszegény őszi és téli időjárás következményeként, hogy meg fog-e maradni a repce, ugyanakkor a jó piaci kilátások folyamatos biztatást is jelentettek és sok esetben indokolttá tették egy intenzívebb, nagyobb ráfordítási igényû technológia alkalmazását. Pék Ferenc is elmondta, hogy drága technológiát alkalmaz, a sok növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási beavatkozás 300 000 Ft/ha körüli termesztési költséget eredményez, azonban az így elérhető magas termésátlag miatt 140 000 Ft, vagy azt akár meg is haladó tonnánkénti értékesítési ár mellett megéri ez a ráfordítás. Repcéről lévén szó pedig mindig szívesen megy az ember Zala megyébe, abba a tájegységbe, amely Vas megyével és Veszprém megye határos részeivel a repce magyarországi hazájának tekinthető az itt uralkodó, a magyarországi átlagnál kicsit hûvösebb és csapadékosabb időjárás miatt.
Ezt Szabó Béla, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazgatója is kiemelte előadásában, amelyben részletesen áttekintette az időjárás alakulását 2011 őszétől mostanáig. Az ősz Zala megyében sem volt megfelelő a repce keléséhez, de az országos átalagnál szerencsésebben alakult, legalább kikelnie sikerült. Ezt követően egészen január végéig enyhe időjárás uralkodott, komoly problémát jelentett azonban a februárban beköszönő hideg, különösen a hótakaró nélküli időszakban. A száraz márciust áprilistól egy csapadékos időszak követte. Ebben a hónapban azonban nemcsak erőteljes lehûlés volt, hanem helyenként fagyok is előfordultak, rizikót jelentve a növények számára. A májusi eső viszont a szó szoros értelmében „aranyat ért”, nagyban hozzájárult a növények intenzív biomassza képzéséhez. Szabó Béla növényvédelmi kitekintést is tartott, melynek alapján megállapítható, hogy márciusban a repceszárormányos, áprilisban pedig a fénybogár megjelenése jelentett hangsúlyos problémát. Az előadás idején, május végén pedig nyitott volt még a kérdés, hogy milyen intenzitással fognak megjelenni a gombabetegségek a következő időszakban.
A következőkben részletesen áttekintjük a Pék Ferenc által alkalmazott és a Repce Show keretében bemutatott KWIZDA növényvédő szerekre és mûtrágyákra alapozott repcetermesztési technológiát.
A repce előveteménye tavaszi búza volt, amely 2011. július 18-án került betakarításra. Ezt követően öt nappal, július 23-án végeztek tarlóhántást IH nehéztárcsa és gyûrûshenger gépkapcsolattal. A tarlóhántás elsőrendû szerepet játszik a talaj nedvességtartalmának megőrzésében és biológiai aktivitásának serkentésében. A felső talajrétegben összekeveredő szármaradványok és talajszemcsék egyrészt jó közeget biztosítanak a szervesanyag-képződésben (humifikáció), ill. a tápelemek ásványosításában (mineralizáció) fontos feladatot betöltő mikroorganizmusok felszaporodásához. Másrészt ez a talajállapot a nedvességmegtartást is hatékonyan szolgálja: jól felfogja a harmatot, ezzel is gazdagítva a talajnedvességet és szinten tartva a mikroorganizmusok számára kívánatos nedves fejtalajt, legfontosabb vonatkozásként azt kell azonban kiemelni, hogy a kapillárisok megtörésével megakadályozza a talaj mélyebb rétegeiben lévő nedvesség elpárolgását.
Különösen fontosnak tekinthető a tarlóhántás egy olyan csapadékszegény időszakban, mint amilyen a 2011. évi ősz volt, majd az azt követő tél is. Egyébként is, de ilyenkor különösen nagy veszteségnek számít a legkisebb nedvesség elvesztése is, ami egyébként megfelelő agro-technológiával megőrizhető lett volna. Következő mûveleti elemként a mûtrágyázás következett, 155 kg/ha 18-46-4S MAP és 150 kg/ha 60% kálisó kijuttatásával. Ezt követte a PEGORARO altalajlazítóval végzett alapmûvelés, amelyhez gyûrûshenger is csatlakozott. Pék Ferenc kiemelte, hogy egy augusztusi szántás után nem lehetett volna megfelelő aprómorzsás magágyat készíteni. Az altalajlazító alkalmazásával ez sokkal jobban kivitelezhető volt, továbbá az is fontos szempont, hogy a mélyre gyökerező repce egy jól lazult talajszerkezet esetében tudja igazán kibontakoztatni ezt a hajlamát. A mélyrehatoló gyökér pedig komoly előnyöket jelent a növényi kondíció szempontjából, hiszen a mélyebb talajszintekből is képes a tápanyagok és a víz felvételére.
A talajmûvelésre egyébként augusztus 22-23-án került sor, majd augusztus 31.–szeptember 1. között a vetésre. Ennek eszköze a Lemken Solitair 9 vetőgép volt kapcsolt forgóboronával. 450 000 hektáronkénti csíraszámmal 2-3 cm mélységben vetettek. Az egyenletes vetés megvalósítása hatalmas kihívást jelentett az akkori csapadékszegény időszakban, gyakorlatilag porba kellett vetni és nagyon hiányosan indult meg a kelés is. Egyáltalán nem voltak tehát ideálisak a tényezők a repce vetéséhez, a nedvességmegőrző talajmûvelés alkalmazása nélkül pedig minden bizonnyal még mostohább körülményekre lehetett volna számítani. Gyomirtást szeptember elsején preemergensen Devrinol 45 F és Command 48 EC szerekkel végeztek. A felhasznált szerekről röviden érdemes összefoglalni, hogy a Devrinol 45 F repcében a magról kelő egy- és kétszikûek ellen használható, csírázásgátló hatású készítmény, amely jól keverhető a Command 48 EC-vel. Ez szintén a magról kelő egy- és kétszikûek ellen hat a repcében, és bizonyos gyomok, például a galaj ellen speciálisan ható készítmény.
Ezzel egymenetben az Öko-NI WP biológiai termésnövelő készítmény is felhasználásra került, amely a Coniothyrium minitans hiperparazita gomba spóráit és micéliumait tartalmazza, s ezek elpusztítják a talajban lévő szkleróciumokat. Majd szeptember 14-én Route kijuttatására is sor került, amely egy cink- ammónium-acetát tartalmú lombtrágya. A növények fejlődésének kezdeti szakaszában fontos lehet egy ilyen nitrogén- és cinkforrás a gyökeresedés serkentésében és az általános növényi kondíció javításában, különösen egy a 2011-eshez hasonló száraz őszi időszakban. A gyomirtás tekintetében a fő kihívást az árvakelések – előveteménytől függően kalászos, kukorica, ill. repce – visszaszorítása jelentette, így az egyszikû gyomirtás semmiképpen sem lett volna elhagyható.
Ezeket a beavatkozásokat követte szeptember 27-én a Wuxal Boron levéltrágya kijuttatása. Ez a készítmény egy bórhangsúlyos levéltrágya, de emellett nitrogént, foszfort és további mikroelemeket, úgymint rezet, vasat, mangánt, molibdént és cinket is tartalmaz. A repce különösen igényli a megfelelő bórellátást. Ez a mikroelem alapvető szerepet játszik a növények tápelem-felvételében, a szénhidrátok és egyéb asszimilátumok szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. Egy, a Wuxal Boronhoz hasonló komplex levéltrágya alkalmazásának pedig előnye, hogy további mikroelemeket is tartalmaz, amelyeknek egyenként is fontos szerepe van a növények életfolyamatainak stimulálásában, továbbá nitrogén- és foszfortartalmából kifolyólag ennek a két, a növény számára jelentős mennyiségben szükséges makroelemnek az utánpótlásához is hozzájárul. Bár a növények levélfelületükön keresztül lényegesen kisebb mennyiségû tápelem felvételére képesek, mint a talajból, sokszor éppen egy kisebb mennyiségû, de azonnal felvehető tápelemmennyiség hat jelentékenyen a fejlődésre. A mikroelemekből igényelt kisebb mennyiség pedig számottevő mértékben pótolható levélen keresztüli trágyázással.
Mindeközben érdemes a csapadékviszonyok alakulását is áttekinteni (lásd a táblázatot). Ez alapján elmondható, hogy az augusztus végi repcevetés kelésének megindulásához csak szeptember második felében hullott számottevő mennyiségû csapadék, majd októberben kielégítő mennyiségû csapadék volt, ami sokat számított a növények őszi fejlődésében. Az ezt követő időszakban a december 4–17. közötti 50 mm csapadék kivételével némi februári és márciusi esőt leszámítva egészen áprilisig nem volt csapadék. Az áprilisi csapadék egyrészt számottevő mértékben hozzájárult a növény biomassza képzéséhez, másrészt komoly kihívásokat is jelentett. Ez alatt az értendő, hogy az addig úgymond „tuningolt”, intenzív tápanyagellátásban részesített repce miután megszívta magát nedvességgel, lágy szöveteket fejlesztett. Ezeket különösen érzékenyen érintették az ezt követő időszakban bekövetkezett áprilisi talajmenti fagyok, felhasadtak a szárak. Rossz képet mutatott az állomány, a gyógyulás bór levéltrágya formájában történő kijuttatásával volt előmozdítható. Régebben a gyümölcsültetvényekben elterjedt módszer volt a tavaszi fagykárok bór felhasználásával történő gyógyítása, mert felgyorsítja a károsodott edénynyalábok regenerációját. Ehhez az eljáráshoz nyúlt vissza Pék Ferenc is, sikeresen alkalmazva azt repcében is.
A 2012-es évben az első agro-technológiai beavatkozást egyébként a nitrogén fejtrágyázás jelentette, amelyre február 22-én került sor Linzisó formájában 75,6 kg/ha hatóanyagot kijuttatva. Nem sokkal ezt követően, március 6-án rovarölőszeres kezelést végeztek Fury 10 EC kijuttatásával szárormányos, becőormányos és fénybogár ellen. Pék Ferenc rámutatott, hogy noha a növényállományban még nem volt észlelhető a rovarok jelenléte, a gyökérnyaknál ott voltak. Viszonylag hideg volt még a léghőmérséklet, így a rovarok nem jöttek fel, a gyökérnyaknál telepedtek meg. Ez azt is eredményezte, hogy egy egyszerû szemle során nem volt észrevehető rovarfertőzés, azonban hatalmas invázió „állt készenlétben”, amely csak a kellő időben elvégzett védekezéssel volt megfékezhető. A második rovarölőszeres kezelésre bő két héttel később, március 24-én került sor Dursban Delta kijuttatásával és ez a beavatkozás hozta meg az igazi sikert a rovarkártevők elleni védekezésben. Ez a Kwizda által forgalmazott készítmény a szárormányos, fénybogár, repcebolha és becőormányos ellen hat repce esetében.
Az első rovarölőszeres kezeléssel egy menetben levéltrágyázásra is sor került Jello, Borotek és Atonik felhasználásával. A Jello kénhangsúlyos komplex tápelemtartalmú levéltrágya, amely a kén mellett nitrogént, magnéziumot, bórt és molibdént is tartalmaz. A keresztesvirágú növények, így a repce kénigénye is kiemelkedőnek tekinthető, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy minthogy a kén kötőhidakat képez az összetett fehérje molekulákban, a megfelelő kénellátottság nagyban fokozza a nitrogén felhasználásának hatékonyságát a növényben. A másik két készítmény az Arysta Life Science terméke, ezek közül a Borotek egy bórtartalmú levéltrágya, amely egy további forrás volt ebből a repce számára igen fontos mikroelemből, az Atonik pedig egy gibberellinsavakat tartalmazó biostimulátor, amely a növényi kondíciót hivatott javítani. Március 24-én pedig Jello újbóli kijuttatására is sor került. Négy nappal ezután, március 28-án Azospeed levéltrágyával részesült nitrogén fejtrágyázásban az állomány, 10 l/ha dózisban kijuttatva ezt a 30% nitrogéntartalmú és emellett ként és magnéziumot is tartalmazó készítményt. Április 10-én újabb rovarölőszeres kezelésre került sor, Gazelle 20 SG alkalmazásával védekeztek a repcefénybogár, a nagy szárormányos és a repceszárormányos ellen. Ezzel egy menetben T-Rex készítménnyel gombabetegségek (alternária, fóma, fehérpenész) elleni védelemre is sor került, ill. levéltrágyázásként a már említett Wuxal Boront és Atonikot használtak fel. A vegetatív fejlődés intenzív szakaszában meghatározó a rendszeres és harmonikus tápanyagellátás, így viszonylag rövid idő, bő két hét elteltével, április 25-én újabb levéltrágyázásra került sor. 3 l/ha dózisban Wuxal Ascofol, 6 l/ha dózisban pedig Azospeed került felhasználásra.
A Wuxal Ascofol nitrogént, káliumot, növényi hormonokat, ként, kalciumot, ill. több mikroelemet (bór, réz, jód, vas, mangán, cink) tartalmaz, így komplexen egészíti ki a növények tápanyagellátását, ill. stimulatív hatást is kifejt. Május 15-én újbóli gombaölőszeres védekezést hajtottak végre T-Rex kijuttatásával és ezzel egy menetben 10 l/ha dózisban Azospeed levéltrágyát is az állományba juttattak. Ebben az évben egy új KWIZDA termék kipróbálását is tervezi Pék Ferenc, ez pedig az Iskay becőragasztó. A készítmény hatásmechanizmusa, hogy rugalmas térhálót biztosít a becő körül, így megvédve azokat a kipergéstől. Időjárásfüggő, hogy az aratás mennyire lesz elhúzódó, így mekkora rizikófaktort fog jelenteni a szemek kipergése, de terv szerint nem fog sor kerülni deszikkálásra, hanem a becőragasztó alkalmazásával lesz optimalizálható a betakarítás.
A tápanyagellátás hangsúlyos pontja a repce termesztéstechnológiájának, többszöri tápanyagadagokat és különböző tápelemeket igényel. Pék Ferenc ezt úgy foglalja össze, hogy a növény nagy nitrogénigényének a tervezett termés és a talaj tápanyag-szolgáltató képessége alapján történő kielégítése mellett ként és bórt mindenképpen adni kell. A repce mennyiségileg is jobban igényli az átlagosnál ezeket az elemeket, ráadásul ezek a növény megfelelő fejlődése szempontjából is fontos szerepet játszanak. A kén nélkülözhetetlen a nitrogén megfelelő hasznosításához, a bór pedig a fagytûrő képesség javításában és a terméskötődésben játszik elsőrendû szerepet. Emellett nem árt, ha magnézium utánpótlásra is sor kerül, ill. a harmonikus, kiegyenlített növénytáplálásra való törekvés szellemében mindenképpen előnyösnek tekinthető az olyan mûtrágyák, különösen levéltrágyák felhasználása, amelyek többféle mikroelemet tartalmaznak. A levéltrágyáknak további előnye lehet a makroelemek mennyiségileg bár csekély, de a növények intenzív fejlődési fázisaiban élettani szempontból igen jelentős utánpótlása.
Varga Ferenc, a szintén Zala megyei galamboki Egax Kft. növénytermesztési vezetője egyetértően csatlakozik a Pék Ferenc által elmondottakhoz.
A cég 1200 hektárnyi szántóterületen gazdálkodik, ebből 250 hektár repce, a többi pedig őszi búza, tavaszi árpa és kukorica. Valamikor a cukorrépa termesztés számított a növénytermesztés „nehéziparának”, manapság a repce tekinthető annak. Varga Ferenc kiemeli a növény magas tápanyagigényét és, hogy megfelelő mennyiségû, valamint megfelelő arányú tápanyagellátás esetén kiváló tápanyag-reakciókat mutat a növény. A bór fontos szerepére e helyről már csak visszautalunk, hiszen az előbbiekben részletesen foglalkoztunk vele, érdemes azonban kitérni az Egax Kft. termesztési gyakorlata során szerzett tapasztalatokra a kalcium és a magnézium tekintetében. A magnézium, mint a klorofill központi eleme hozzájárul a klorofillképzés aktivitásának növeléséhez, ezáltal a növények minél további zölden tartásához. Ez növénytermesztési szempontból azt jelenti, hogy a jó magnézium-ellátás hatására hosszabb az a vegetatív fejlődésbeli időszak (zöld, asszimiláló növények), amikor a növény beépíti a tápanyagokat, ill. a vizet és biomasszát, majd termést képez. A kalciumról napjainkban még viszonylag kevés szó esik, mint növényi tápelemről. Pedig még csak nem is mikroelem, a legújabb agrokémiai-növénytáplálási szakirodalmak már a makroelemek közé sorolják. Noha ennek az az oka, hogy a növények 0,5% körüli kalciumot tartalmaznak optimális esetben, talán arra is rávilágít, hogy a sejtmembránok áteresztőképességének szabályozásában betöltött szerepének köszönhetően fontos eleme a növények vízgazdálkodásának, ezen kívül a gyökérnövekedést is serkenti, és bár ennek a zöldség- és gyümölcskultúrák esetében van jelentősége, érdemes megemlíteni a termésminőség alakításában betöltött fontos szerepét is. Varga Ferenc repcetermesztési gyakorlatában repce előtt mindig végeznek meszezést az adott termőterületen. Noha a meszezés célja a talaj fizikai (szerkezetesség) és elsősorban kémiai (kémhatás) tulajdonságainak javítása, a talaj ilyenformán megnövelt kalcium-tartalma a növény kalcium-felvételét is javítja, megemeli. Egyébként a meszezéssel javított talaj is jelentősen a repce javára válik, hiszen mind a jobb talajszerkezet, mind pedig a tápelemek felvehetőségét is megnöveli a kevésbé savanyú kémhatás. Varga Ferenc egyébként 1989 óta foglalkozik repcetermesztéssel és nagyon sokat tanult kollegájától, Pék Ferenctől.
Varga Ferenc, Egax Kft.
Akárcsak Fábián András, a Pécsváradi Agrover Kft. növénytermesztési szakembere.
Cégük 5000 hektárnyi területen folytat szántóföldi növénytermesztést, amelyből általában 700–800 hektár szokott lenni a repce vetésterülete. Fábián András szerencsésnek vallja magát, hogy a repce hazájában, Zala, Vas és Veszprém megyék határán kezdte el szakmai pályafutását, hiszen az itteni repcetermesztési tapasztalatok sokat segítettek, amikor a kevés repcetermesztési tradícióval rendelkező Baranya megyében folytatta munkáját. Tizenhét éve termeszt repcét és úgy emlékszik vissza a Pék Ferenctől tanult szakmai fogásokra, hogy azelőtt maximum három tonna repcét tudtak hektáronként termelni, azóta viszont számottevő mértékben képesek ezt meghaladni. Fábián András eddig négyévnyi repcetermesztést folytatott Baranyában. Ebből két évben ki kellett tárcsázni a vetést, a másik két évben viszont extra jövedelmet jelentő jó termésátlagokat sikerült realizálni. Baranyában egyébként az egész 2011-es őszön nem volt csapadék, így a repcevetést nem is kellett kitárcsázni, mert nem lett volna mit, ki sem kelt. Kivételt képezett egy olyan területrész, ahol lehullott 22 mm eső, ez a 226 hektárnyi repce kelt ki és maradt meg az eredetileg 750 hektáros vetésterületből. Ez közepes fejlettséggel ment a télbe, majd gyenge kondícióval a szintén csapadékszegény tavaszba. Az esős időszak pedig későn jött, azt eredményezve, hogy kevés elágazást fejlesztettek a növények.
Fábián András, Pécsváradi Agrover Kft.
Ehhez képest jónak tekinthető a Zala megyei repceállományok fejlődése, bár ottani viszonylatban nem közelíti meg a jó éveket, sőt Pék Ferenc azt is felidézi, hogy januárban a kitárcsázás lehetősége is felmerült. Ezt úgy sikerült elkerülni, hogy sok tápanyag-utánpótlási kezelést végeztek a levélfelület fejlesztése céljából. Ezáltal fokozódott a növények asszimilációs felülete, felgyorsult fejlődésük. Ez is az oka annak, hogy anyagilag is komoly ráfordítást igényel a Pék Ferenc által alkalmazott repcetermesztési technológia. Varga Ferenc úgy fogalmaz, ahhoz képest, hogy május végéig mindösszesen 70 mm csapadék hullott a területeiken, közepes, 3,5 t/ha körüli termés várható.
Repceállomány májusban a Kampfl Kft. területén, Bagodon, Zalaegerszeg mellett
A növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási beavatkozások mellett a fajtaválasztás is nagyban meghatározza a termesztés sikerét. E tekintetben a repce esetében érdekes kérdést jelent, hogy fajtát, vagy hibridet termesztünk. Pék Ferenc tapasztalatai szerint a fajták extenzívebb termesztéshez valóak, szolidabb termésre képesek a hibridekhez képest, de szolidabb technológiát is igényelnek. A hibridek amellett, hogy intenzívebb technológiát igényelnek, megkívánják a fenológiai időpontok nagyon precíz betartását az egyes agro-technológiai beavatkozásokkor. Ezt erősíti meg Varga Ferenc is, amikor úgy fogalmaz, hogy a hibriddel nem lehet hibázni. Fábián András szerint azonban többet kibírnak a hibridek a fajtáknál, viszont ő is a professzionális, intenzív termesztéstechnológiát tartja szükségesnek ahhoz, hogy ki lehessen használni a hibrid repcék adottságait a jövedelmező termesztéshez.
Benedek Szilveszter
A cikk szerzője: Benedek Szilveszter
