A kulcsszó az „ÜZEMELTETÉS”, hiszen ez sok esetben nem azonos a gép egyszerûen csak „használatával”. A jó gazda figyeli, a gondos naplózza a betakarítás során előforduló hibákat, és a napi karbantartások kapcsán odafigyel ezek változásaira. Az őszi betakarítás végeztével a gépet egy alapos tisztítás után szemrevételezi az udvaron. Ő már akkor tudja, hogy mik azok a pontok, ahol a karbantartásokon túl javítást, alkatrészcserét kell elvégezni. Már akkor kiválóan látszik, hogy hány kalászemelő válik majd a talajmûvelő gépek ellenségévé, és hány elkopott mozgó alkatrész kerül majd a hulladékfelvásárlók karmai közé. A legjobb gazda pedig a gépét tisztán, tökéletes állapotban teszi el a jól megérdemelt téli pihenőre.
Szerencsére egyre nő a legjobb gazdák csapata. Ők azok, akik tudatosan elvégzik, vagy szakszervizzel elvégeztetik leálláskor gépeik állapotának felmérését. Ők már felismerték az ebben rejlő gazdasági előnyt is, miszerint a szezon előtti holtidőben elvégeztetett javítási munkák megkönnyítik, és kedvező fizetési konstrukciójuk révén gazdaságosabbá teszik az üzemeltetést. Ezekben az úgynevezett holtidőkben akár egy megbontással járó részletes hibafeltárás sem okoz különösebb időbeni veszteséget, hiszen éppen az idő az, amivel bőségesen rendelkeznek a tél folyamán. Sok szolgáltató is felismerte már ezt a szükségletet és különböző téli akciókkal segít a költségek megtakarításában.
Ki ne futott volna bele például olyan kombájn meghibásodásba, melynek következtében a szárítóberendezések és a szállító jármûvek hosszasan várakoztak, amíg a hibák orvoslásra kerültek? Úgy gondolom, mindenki elismeri, hogy ezek a költségek sokszor eléggé nagyra rúgnak, és akkor még nem is említettük a betakarítás időjárástól való függőségét, hiszen sokszor láthattuk, ahogyan pár óra leforgása alatt a legjobb minőségû kenyérgabonából állati takarmánynak való eledel válik.
Minőségi takarmányt minőségi gépekkel lehet előállítani, melyek munkabiztonságához nem minden esetben megfelelő megoldás az utolsó pillanatban a raktár végi szegletben talált, vagy a pult alól előugró kicsi-olcsó alkatrész…a legjobb megoldás minden esetben csakis az lehet, ha megfelelő minőségû alkatrészt tudjuk produkálni. Erre azonban az „ad hoc” jellegû hibaelhárításoknál nem minden esetben van lehetőség. Sokan vannak, és egyre többen lesznek, akik nem vállalják fel egy kulcsfontosságú alkatrész cseréjekor, hogy helyettesítik egy olyannal, ami árában csak egyharmada egy original, vagy egy kiemelt, világszinten ismert gyártmányoknak. Egy ilyen ajánlat az adott pillanatban mindig gazdaságosnak tûnik, de ne felejtsük, az adott helyre beépülő, például egy speciális variátorszíj ma már nem helyettesíthető egy a kesztyûtartóból előkapott jól megcsomózott harisnyanadrággal… Ez már nem a jó öreg ezerkettes széria.
Az alkatrész- és szervizszolgáltatások minősége például a kombájnok tekintetében ma már olyan szintû, hogy egy igazán előrelátó üzemeltető tökéletesen megbízik a szervizében, és elsősorban azokat az alkatrészeket és segédanyagokat használja fel, melyeket ezek a szakemberek ajánlanak. Hiszen tudja, hogy ők folyamatosan képzik magukat, így ők ismerik legjobban a gépek legjobb, leggazdaságosabb kihasználtságának lehetőségeit.
Igenis elő kell, hogy kerüljön az emlékekből a TMK fogalma, és frissíteni kell azt a mai hatékonyság és szaktudás eszenciájával, hogy összeálljon a képlet, aminek farvizén eredményes gazdálkodás lesz a végeredmény! Ezek után már csak a „jó gazda” szemével elég a tábla mellett szemlélődve hajnaltól napestig elnézni a vetések színeiben megbújó monstrumokat, amint fáradhatatlanul ontják a platókra a gabonasugarakat, alapot szolgálva az „új” kenyér ünnepének.
Koszorus Gábor
Júniusi lapszámunkban kezdődő, július, augusztus hónapokban tovább folytatódó cikksorozatunkkal szeretnénk rávilágítani a szezon előtti, az üzemeltetéshez kapcsolódó hibák felmérésére és megelőzésére, illetve az ahhoz szükséges alkatrészek időbeni cseréjére.
Nagyításhoz katt a képre
A cikk szerzője: Koszorus Gábor