A családi gazdaság tagjai rossz talajadottságok mellett dolgoznak 450 hektáros területen a dombos, agyagos, erdőtalajos vidéken. Tamás végzi a szakmai munkát és a vetésforgó megtervezését, nővére pedig az adminisztrációs és növényorvosi feladatokat látja el. A családi cégben való munkálkodást még a szülők kezdték másfél évtizeddel ezelőtt, tradíció nélkül vágva bele a mezőgazdaságba. Tamás alig öt éve vette át a gazdaság vezetését.
Schmidt Tamás a tesztelés után döntött e kultivátor mellett
Ma 300 ha-on foglalkoznak kukorica, napraforgó illetve kalászos növények termesztésével, 100 ha-on pedig biogazdálkodnak, többek között tönkölybúzát, pohánkát, kölest, szóját termesztenek. A cégfejlesztést szolgáló minőségi gépesítést 4–5 éve kezdték el abból a megfontolásból, hogy aki nem invesztál a fejlődésbe, nem követi a kor technikai vívmányainak és újdonságainak megjelenését, az lemarad a piaci versenyben. A Schmidt család úgy látta, hogy a terméseredmények a legkörültekintőbb vetőmag- és növényvédőszer-használattal, illetve tápanyag-utánpótlással tovább már nem emelhetők reálisan, így az új technológiák bevezetése felé fordultak. Tudatosan készülve a váltásra tanulmányozták, melyek azok a trendek, amelyek manapság Európában és a világban újdonságnak számítanak. Következtetésük szerint ez a mulcsmûvelés felé fordulást mutatja, ennek pedig egyik legjobb eszköze a kultivátoros technológia.
S bár rendelkeztek egy korábbi típusú kultivátorral, az elvárt eredményeket azzal nem tudták biztosítani. Tavaly aztán úgy döntöttek, hogy ideje kipróbálni a komolyabb termékeket is. Tamás több céggel is felvette a kapcsolatot, és tesztelte a próbára kapott gépeket. Az Axiál Horsch Terrano 3FX típusú kultivátorát a kipróbálását követően már nem is adta vissza, olyan meggyőző eredményeket tapasztalt a használata során. Olyannyira bevált az új kultivátor, hogy a korábban vásárolt vetőgépét is lecserélte. A mulcs-vetőgép kiválasztásánál ugyancsak nagy gonddal járta végig a kínálati paletta kereskedőit, két hónapig keresgélte a megfelelőt, amíg megtalálta a Pronto 4 DC mûtrágyaszórós típusát, ugyancsak az Axiál kínálatában.
A gondosan megválasztott technológia ősszel bizonyított, mert vidékükön három hónapig egy csepp eső sem esett, így komoly problémát jelentett a búza magágy-előkészítése. A környéken elterjedt hagyományos, bevált technológiák: mûtrágyaszórás, szántás, gyûrûzés, magágykészítés, vetés, gyûrûzés. Másik technológia a mûtrágyaszórást, kétszeri tárcsázást, gyûrûzést, vetést, gyûrûzést foglalja magában. Ez azonban a rendkívüli szárazságnak köszönhetően nem mûködött. Aki szántott, az legalább kétszer gyûrûzött és tárcsázott, aki pedig tárcsázott, az háromszor-négyszer tette azt meg és még két-háromszor gyûrûzött is. Ezzel egyrészt óriási mértékû volt az üzemanyag-pazarlás, a taposás, másrészt a földet „nullára” kiszárították. Ezzel szemben a Terrano-val meghúzott földben a szármaradvány-bedolgozás, magágy-előkészítés és a föld visszazárása egy menetben megtörtént.
Ezzel a technológiával rengeteg idő és pénz spórolható meg. A Terrano előnye abban rejlik leginkább, hogy nem szárítja ki a földet mégis tökéletes magágyat készít és elég mélyen tud lazítani. Ráadásul a korábbi évek szántásos technológiából visszamaradt talajfelszín egyenlőtlenségeket is helyreállította. A Horsch vetéstechnológia lényege, hogy először van egy rövid tárcsasor, utána egy mûtrágya egység, amely kijuttatja a mûtrágyát a sorok közé (így nem a gyomnövényeket etetjük), majd letömöríti, vet, és ismét tömörít.
A vetés a Pronto-val tökéletesen sikerült, a nedvesség megmaradt a földben és egyenletes, robbanásszerû volt a kelés. Így elmondható, hogy a Terrano és Pronto együttes használatával (mindössze 25–30 l gázolajjal) két menetből lehet elvégezni azt, amit más megoldásokkal csak 6–8 menetben lehet megtenni.
Tamás egyébként informatikusból vált mezőgazdásszá, és mint a korszerû megoldásokban járatos fiatal gazda, úgy érzi, hogy a mulcstechnológiának van létjogosultsága, főleg a szárazabb időjárási körülmények között. További céljai között a precíziós gazdálkodás felé való elmozdulás szerepel, az ehhez kötődő technológiák azonban rendkívül magas áron érhetők csak el. A megtérülési időt még nehéz kiszámolni, de valamerre mindenképpen el kell indulni a fejlesztésben, ahol a költségmegtakarítás a kiindulási pont – erre próbál meg törekedni az elért termésszint növelésével. Vagyis az input anyag kijuttatást kellene optimalizálni, mert az input anyagok ára folyamatosan emelkedik, nem is szólva a gázolaj áráról. Minél kevesebb menetben és minél egyszerûbben kell megoldani a technológiákat, a lehető legkevesebbszer rámenni a földre és taposni azt. „A talajkíméléssel a pénztárca is kímélhető.”
A hagyományos technológiával gazdálkodók ragaszkodnak a régi gépekhez, pedig érdemes befektetni a modernebb, drágább technológiába, hisz az megtérül. A megbízhatóság sokat számít: könnyebben mozgatott traktor kevesebb gázolajat igényel és kíméli a gépet. Ezt mind tudják az olyan komoly gépek, mint például a Horsch család tagjai, s ha egyszer egy ilyen technológiát kipróbál az ember, akkor már nagyon nehezen lép visszafelé. A Schmidt család gazdaságában ezzel a technológiával valósulhatott meg, hogy időben tudtak vetni, a 160 ha gabona vetéssel hagyományos technológiával ilyen időjárási körülmények között talán decemberig sem végeztek volna. A Horsch technológiával egy 180 Le-s erőgéppel tizenöt nap alatt komplett elvégezték a vetést, minőségi munkával.
A mûtrágyaszóró is az elit kategóriát képviseli
Aki nem fejlődik, aki nem mer az újba belekezdeni, az lemarad. Aki nem megy el a szakmai előadásokra, és a szakkiállításokra, hogy kövesse az új irányokat, az sem tud előbb-utóbb részt venni a versenyben – állítja Tamás, aki a Horsch további termékeinek vásárlását is fontolgatja, miután megtapasztalta, hogy a gépekben minden a forgalmazó által ígért benne van technológiában, innovációban és anyagminőségben egyaránt, joggal képviselve az elit kategóriát.
-Keresztes-
