Dr. Jakab Gábor ügyvezető igazgató megnyitójában elmondta, a BIOMIN nyitni akar a szarvasmarha irányába Magyarországon. A cég elkötelezett az innovációban, a folyamatos fejlesztésben, melynek nyomán az elmúlt években kialakult az a termék portfólió, amire most – holland szakember segítségével – ráépülhet egy komplett szarvasmarha takarmányozási koncepció. Jan Hitzger regionális igazgató mutatta be a BIOMIN cégcsoportot. A vállalkozást 1983-ban alapította Erich Erber Ausztriában, s ma is az ERBER Group részeként mûködik, „egy vevőorientált, premixeket és additíveket gyártó és forgalmazó cég, ahol a szaktanácsadás az értékesítési csomag része”. Az alapító szándéka, már a 80-as évek elején az volt, hogy a BIOMIN a „természetes úton” járva olyan megoldásokat kínáljon az állattartóknak, amelyekkel csökkenthetők vagy kiválthatók a gyógyszerek és antibiotikumok az állattenyésztésben. Látható, hogy ez a bölcs vízió mindennapjaink részévé vált, s ez dinamikus és töretlen gazdasági növekedést eredményezett a cég számára. Több mint 1000 alkalmazottnak ad munkát a vállalat, árbevételük 150 millió euró. A BIOMIN R&D központja az ausztriai Tullnban mûködik, s a fejlesztés iránti elkötelezettséget bizonyítja az erre fordított költség, ami 2005-től 300%-kal emelkedett. Kutatásokat folytatnak mikrobiológia, molekuláris-biológia és sejtbiológia témakörben, kísérleteket végeznek toxinkötőkkel, savanyítókkal, fitogenerikumokkal, pro- és prebiotikumokkal.
A rendezvény alapvető célja az új, nagy tejtermelésû tehenekre kidolgozott takarmányozási koncepció ismertetése volt. Azonban először rá kellett világítani azokra az állategészségügyi és menedzsment problémákra, amik a legnagyobb gazdasági károkat, elmaradt profitot okozzák a mindennapok gyakorlatában. Magyarországon az ellenőrzött tehénállomány átlagosan 2,3 laktációt teljesít, 440 nap két ellés közti idővel. Javítani kell a selejtezési okokon, a szaporodási mutatókon és a takarmányozás hatékonyságán. Neves előadók mutatták be a normális bendőmûködést, ami a hosszú életteljesítményhez elengedhetetlen, valamint a szaporodás-biológiai protokollokban elkövetett leggyakoribb hibákat. Napjainkban minden gazdasági tevékenység alapja a profittermelő képesség. Nincs ez másként a tej-előállításban sem. A tejtermelő farmer azonban a tej árára csak korlátozott befolyással bír. Így a költség oldalon lehet, és kell okos döntéseket hozni. Ezek a döntések 4 fő témakör köré csoportosíthatóak: menedzsment, genetika, tartástechnológia és takarmányozás. A tejelő szarvasmarha esetében a takarmányozási költségek az önköltség majd 2/3-át teszik ki. Ugyancsak jelentős kiesést okozhatnak az állategészségügyi problémák. A selejtezések leggyakoribb okai a szaporodási képesség elvesztése, anyagcsere-zavarok, tőgygyulladások és lábvég-megbetegedések. A fenntartható, gazdaságos tejtermelés érdekében ezekre kell fókuszálni.
A takarmányozás alapja a jó minőségû tömegtakarmány. A legnehezebben erjeszthető növények egyike a lucerna. A gyakorlatban is hatékonyan használható tanácsokat kapott a hallgatóság a BIOMIN szlovákiai ügyvezető igazgatójától, Jaroslav Langertől. A szaktanácsadók gyakran kapják a kérdést, kell e egyáltalán oltóanyagot használni? A BIOMIN válasza: „Az oltóanyag feladata, hogy a jó minőségû szilázsból még jobbat, még stabilabbat csináljon”. Cél megőrizni a takarmányok táplálóanyag tartalmát, emészthetőségét és minőségét, a hosszú tárolási idő alatt. A BIOMIN BioStabil termékcsaládjával elérhetőek az említett elvárások.
Onno Breitsma holland szarvasmarha specialista ismertette a BIOMIN szarvasmarha koncepcióját. Évekig az USA-ban dolgozott, így példái, kísérleti eredményeinek egy része is innen származott. Újra kihangsúlyozta, az egész világon a fő cél a gazdaságosság növelése. Ezt a programot azért alakították ki, hogy segítsenek a tejtermelő gazdáknak megérteni, hol vannak a veszteségek forrásai és milyen módon lehet orvosolni a különböző hibákat. Az első lépés az információgyûjtés. Telep-, állomány- és takarmányanalízissel tárják fel a javítandó mutatókat, majd javaslatot tesznek a módosításokra, folyamatosan hangsúlyozva a változtatások gazdasági hozadékát. A takarmányozás hatékonyságát az IOFC (incom over feed cost – a takarmányozási költség feletti bevétel) mutatóval mérik. Nem lehet cél a takarmány költség csökkentése, ha a hozam így az árbevétel, majd a profit is csökken. „A takarmány mindig olcsóbb, mint a tej, ha többet esznek, többet is termelnek”. Kulcs, a folyamatos következetesség! Kiemelte, az üszők kora az első elléskor 22-24 hónap legyen, s az amerikai tapasztalatok alapján, testtömegük a 650 kg-ot, marmagasságuk a 140 cm-et érje el. Minden nap késés – a 24 hónapon felül – kb. 2 euró/nap (580-600 Ft/nap) kiesést okoz a holland szakember szerint.
A mikotoxinok kártételét és ellenük való védekezést a BIOMIN már hosszú évek óta kutatja. Miután megismerték a veszélyes anyagok természetét, biológiai kártételüket, hatékony toxinkötő családot fejlesztettek ki, Mycofix néven. A termékben szinergista ásványok keveréke (aflatoxinok, fumonizinek és ochratoxinok inaktiválására), bioproteinek „biológiai összetevők” (a zearalenon észterkötéseit hasítja) az „inaktivált biológiai összetevők”(a trichotecén-molekulájú toxinok ellen) szinte valamennyi jelentős toxin ellen védenek. Fitogén összetevőjük (Mária tövis kivonat) a máj védelmét, a speciális alga kivonat az immunrendszer erősítését szolgálja.
Földes Tamás mutatta be a BIOMIN egy új termékét, amely egy holt élesztő, s az előadás címe nagyon szellemesen az „Élve vagy halva: Levabon Rumen E” volt. A cím arra utal, hogy élő vagy holt élesztőt használjunk. A különleges eljárással gyártott Levabon a prebiotikus hatásmechanizmuson alapul, megőrzi az élesztő hasznos metabolitjait, amik serkentik a bendőben szaporodó hasznos mikroorganizmusok szaporodását és megkötik, inaktiválják a káros Gram-negatív baktériumokat (E. coli és szalmonella).
