A VSZT tagságát 800 vállalkozás képezi, amely magában foglalja a világ szinte minden országában dolgozó nemzetközi cégeket, mezőgazdasági nagyüzemeiket, az agrárkutatás, növénynemesítés intézményeit és jelentős számú kis és közepes magángazdaságot valamint egyéni vállalkozót. Tagjaik évi 190 milliárd forint értékben állítanak elő és forgalmaznak vetőmagot, ezzel több ezer embernek adva munkát és megélhetést. A belső igények kielégítése mellett a megtermelt vetőmag jelentős része külpiacokon talál vevőre.

A bel- és külpiacokra termelt vetőmag ma már részben nemzetközi cégek fajtái közül kerül ki, azonban számos hazai szaporító gazdaságnak, vetőmag-feldolgozó üzemnek, valamint disztribútornak ad megélhetést. Az ágazatnak komoly szerepe van a kisebb gazdaságok jövedelmezőségének fenntartásában, ezáltal nagymértékben hozzájárul a vidéki lakosság foglalkoztatásához. A vetőmagágazat nagy hozzáadott értékkel rendelkező terméket állít elő hazai munkaerő ráfordítással.

Az innovatív ágazat cégeinek prosperitását, versenyképességét kizárólag a folyamatos megújulásra való képesség biztosítja. A vetőmagipar az árbevételének 15 százalékát K+F tevékenységre fordítja, és rendkívül nagy a fejlesztésben dolgozó magasan képzett, tudományos fokozattal is rendelkező szakemberek aránya.

Magyar vetőmagnak tekinthető, ha a vetőmag-forgalmazás százalékban Magyarországon bejegyzett cégeken keresztül történik. Ezek a vállalkozások hazai munkaerőt foglalkoztatnak, és természetesen itthon is adóznak. A forgalmazott vetőmagokat döntően Magyarországon állítják elő a cégek. A hazai ökológiai viszonyokra adaptált, magyar cégek által forgalmazott fajták vetőmagja a magyar vetőmagipar produktuma, és ez főként igaz abban az esetben, ha a nemesítésük, állami fajtaelismerésük, vetőmag-előállításuk és -minősítésük is Magyarországon történt, függetlenül a nemesítő cég tulajdonosi szerkezetétől. A magyar vetőmag szektor számára a „magyar földbe magyar vetőmagot” cél teljes evidencia.

A magyarországi vetőmagágazat célja, hogy a hazai ökológiai és termesztési igényeknek megfelelő, legjobb genetikai tulajdonsággal rendelkező fajtákkal és legjobb minőségû vetőmagokkal lássa el a termelőket, biztosítva versenyképességüket, fenntartva a növénytermesztés nemzetgazdasági szempontból is jelentős jövedelemtermelő és export képességét. A szövetség a Gabonatermesztők Országos Szövetségével közösen már 7 éve mûködteti a fajták állami elismerését követő, ún. posztregisztrációs fajtakísérleti rendszert.

„Az európai és a világ vetőmagiparában betöltött jelentősnek mondható szerepünket a kedvező termőhelyi és klimatikus adottságaink, földrajzi elhelyezkedésünk és infrastruktúránk, szakképzettségünk mellett elsősorban a megfelelő jogszabályi környezeten alapuló hatósági munkának köszönhetjük” – hangzott el a rendezvényen.

A közelmúltban lezajlott, decentralizált, és megyei szintre koncentrált közigazgatási reformok, elsősorban költségvetési takarékossági szemlélettel történtek, a fajtaelismeréssel és vetőmag-minősítéssel kapcsolatos munkavégzés alapvető feltételeinek, ezáltal a minősítés színvonalának romlását okozták. Amennyiben ezen a területen nem történik változás, az jelentős mértékben ronthatja Magyarország vetőmag-előállításának nemzetközi megítélését.

A vetőmag szakma kész és képes aktívan részt vállalni a korábbi ellenőrzési és minősítési rendszer színvonalának újrateremtésében – a leépítések helyett, a szakma bevonásával a rendszer megújítására van szükség a 21. század elvárásainak megfelelően. Hazánk vetőmagtermesztésének volumene tovább fokozható, ehhez elkerülhetetlen a régóta ígérgetett öntözésfejlesztés, valamint a vetőmagtermesztés számára prioritást biztosító izoláció és zártkörzet jogszabályi hátterének rendezése.

–an–