Bélsár- és vizelettartalmából kifolyólag számos növényi tápelemet tartalmaz, melyek közül mind mennyiségében, mind pedig minőségében kiemelkedik a nitrogén. Egyrészt ezt a tápelemet tartalmazza legnagyobb mennyiségben, másrészt e tekintetében a hígtrágya ásványi trágyának is tekinthető, hiszen az eredetileg szerves formában, karbamid vegyületekben jelenlévő nitrogén a tárolás folyamán lejátszódó mikrobiológiai folyamatok következtében ammóniává alakul. Az ammóniát ionos formában, ammóniumként közvetlenül is képes felvenni a növény, ill. a talajban viszonylag gyorsan nitráttá tud alakulni. Ez jelentős előnye a hígtrágyának a többi szervestrágyával szemben, hiszen azokban a nitrogén meghatározó része, akárcsak a többi tápelem szerves formában van a talajba juttatáskor és csak fokozatosan ásványosodik, nem tartalmaznak tehát kellően nagy mennyiségben a növény számára közvetlenül hasznosítható tápelemeket. A hígtrágya tápelemtartalma ezzel szemben rögtön felvehető, de emellett rendelkezik a szervestrágyák klasszikusan legfontosabb tulajdonságával is, nevezetesen szerves anyagot tartalmaz, mely közvetett formában jelentékeny mértékben növeli a talajtermékenységet. A nitrogén mellett foszfor, kálium, magnézium és mikroelemek is előfordulnak benne, de akár nagyságrendekkel kisebb mennyiségben. Az alábbi táblázat a nitrogén, foszfor, káliumtartalomra vonatkozó magyarországi szakirodalmi adatokat közli, melyek irányadóak ugyan, de nem helyettesítik a laboratóriumi vizsgálatokat, hiszen a pontos összetétel a takarmányozás és a kezelés függvényében jelentős mértékben változhat.
A hígtrágyázás tervezését és a kijuttatást számos környezetvédelmi szempont is befolyásolja. A kijuttatás időpontját és mennyiségét meghatározza a hazai jogalkotásban. A vizek mezőgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 59/2008 évi kormányrendeletben érvényre juttatott Európai Uniós Nitrát Direktíva. Maga a kijuttatás pedig „A termőföld védelméről” szóló törvény értelmében megköveteli a hígtrágyázást megalapozó talajvédelmi terv alapján készült jóváhagyását. Azzal, hogy a gyakorlatban mit jelent az ezeknek történő megfelelés, a cikk második része foglalkozik. Ezen szigorú előírások hátterét az adja, hogy problémát jelenthet a hígtrágya helytelen tárolása során a nitrát talajba, majd talajvízbe jutása, valamint a kijuttatás során fellépő ammóniaveszteségek. Az ammónia klíma-releváns gáz, noha közvetlenül nem járul hozzá az üvegházhatáshoz, összetett, az üvegházhatást erősítő vegyületek alkotója lehet. Másrészről az eltávozó ammónia jelentős tápelemveszteséget is jelent. Ügyelni kell továbbá a hígtrágya sótartalma és az elhelyező terület sóterhelésének kölcsönhatására. Fontos leszögezni azonban, hogy a hígtrágya megfelelő technológiával történő felhasználása kivédi a környezetvédelmi rizikófaktorokat, sőt legbiztonságosabb elhelyezését jelenti. Hasznosítása pedig komoly előnyöket is jelent a növénytermesztés számára. A helyes technológia legfontosabb eleme a hígtrágya minél inkább a talajfelszín alá történő bedolgozása, így csökkentve a légkörbe távozó ammónium mennyiségét.
A hígtrágya-kijuttatás során szerzett gyakorlati tapasztalatokról Uzonyi András, a Bóly Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője számolt be. Bólyon 2010 óta Holmer Terra Variant típusú eszközzel történik a hígtrágya kijuttatása. Ez a hígtrágya kijuttató egyszerre képes tápanyag-utánpótlásra és talajmûvelésre, hiszen kijuttatja a tarlóra, vagy vetésre a hígtrágyát, majd bedolgozza azt a hozzákapcsolt mûvelőeszközzel. A cég állattenyésztési ágazatában nagy mennyiségû, éves szinten 70-80 000 m3 hígtrágya keletkezik, hiszen a sertésállomány teljes egésze, de részben a szarvasmarha állomány tartástechnológiája is hígtrágyás rendszerû.
Uzonyi András növénytermesztési ágazatvezető, Bóly Zrt.
A részvénytársaság 2500 hektárnyi területen rendelkezik hígtrágyázáshoz szükséges szakhatósági engedéllyel, így adottak a táblák, a növények pedig a vetésforgó ütemében követik egymást. A keletkező hígtrágya mennyiség ekkora területen 20-40 m3 közötti hektáronkénti dózist tesz lehetővé, mely a növény igénye és a környezetvédelmi előírások szerint kerül pontosan megtervezésre. A hatósági engedély talajvédelmi beavatkozásként melioratív beavatkozásokat, így lazítást és meszezést is előír. Utóbbi, mint lúgos anyag a hígtrágya savanyító hatásának közömbösítésére szolgál. Az Agrár-környezetgazdálkodási programban való részvétel megkívánja az ötévente végzett zöldtrágyázást is, így a mûtrágyázás mellett ezek a talajjavító beavatkozások egészítik ki a tápanyag-gazdálkodást. A nitrogén, foszfor és kálium mûtrágyázás alapja az Agrofil Kft. által, ötévente végzett talajvizsgálat alapján készített éves lebontású mûtrágyázási terv.
Holmer Terra Variant hígtrágya kijuttató
A hígtrágya magas ásványi nitrogén tartalma miatt nitrogén trágyaként kerül beszámításra. Az egy termelési évben, szeptember 1. és augusztus 31. között kijuttatható nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg-ot hektáronként. November 15. és február 15. között tilos a hígtrágyázás. A kijuttatandó hígtrágya laboratóriumi vizsgálat által pontosan meghatározott nitrogéntartalma levonásra kerül a 170 kg/ha adagból, a különbözet pedig adott esetben mûtrágya formájában pótolható. A vizsgálatok szerint a sertés hígtrágya 2,5-3,5 kg/t, a szarvasmarha pedig 0,8-1 kg/t nitrogéntartalommal rendelkezik. A hígtrágyában lévő további tápelemek ilyenkor mintegy plusz adagként kerülnek a talajba, a későbbi talajvizsgálatok azonban feltételezhetően ki fogják mutatni hatásukat, így akkor ezek is csökkentik a mûtrágyaadagot.
Kukorica és repce esetében rendszerint sor kerül a hígtrágya öntözés mellett nitrogén mûtrágya kijuttatására is, búza és árpa esetében azonban a nitrogénellátás teljes egésze (150-160 kg/ha) megoldható az őszi és tavaszi hígtrágyázással. A kijuttatásnak a következő három módja különböztethető meg: őszi búza, ill. őszi árpa állományba tavaszi fejtrágyaként, felületi kijuttatással történik a hígtrágyázás. Ezt a kijuttatási módot függönyös technológiának nevezik, melynek során a hígtrágya a talajfelszínre jut. Tápelem-hasznosulás tekintetében ez kevésbé hatékony, mintha a talajfelszín alá lenne bedolgozva, ugyanakkor a technológia egészét szem előtt tartva jelentősebb az az előny, hogy így fejtrágyázásra is használható a hígtrágya. A talajfelszínt borító növényállomány pedig részben felfogja és a talajfelszín közelében visszatartja az ammónia gázokat. Második lehetőség a lucerna állomány trágyázása, amikor kaszálást követően síktárcsával hasított csíkba öntözik a hígtrágyát. Ezáltal a talajfelszín alá kerül a hígtrágya és jobban hasznosul, hiszen kisebb a gáz formájában eltávozó ammónium jelentette nitrogénveszteség. Ebben az esetben minimálisan 30 nap várakozási időt kell tartani a következő kaszálásig. Harmadik változat a tarlóhántással egy menetben történő kijuttatás, amikor szintén a tárcsa csíkjába kerül a hígtrágya. Ez az őszi hígtrágyázás technológiája őszi búza, őszi árpa, ill. repce esetében. Utóbbi kapcsán érdemes kitérni a Bólyon alkalmazott talajmûvelési gyakorlatra is. 2010-ben 50-50 százalékban oszlott meg a forgatásos, ill. forgatás nélküli talajmûvelés, 2011-ben már viszont kizárólag forgatás nélküli talajmûvelést terveznek folytatni. A forgatás nélküli talajmûvelés lényege, hogy az alapmûvelést kultivátoros és lazítós kombinált gépsorokkal végzik. Ennek talajvédő hatása mellett komoly üzemgazdasági előnyei is jelentkeznek, hiszen kevesebb mûveleti sorból áll a talajmûvelés, így számottevő megtakarítás érhető el az üzemanyag-felhasználásban és a munkaórákban. Minthogy ezek összetett mûveleti elemek, úgy kell megválasztani az egyes talajmûvelési és talaj tápanyag-utánpótlási eljárásokat, hogy azok ebbe a rendszerbe illeszkedjenek. A hígtrágyás esetében ez a tarlóhántással egyszerre történő kijuttatást jelenti, melyet a Holmer típusú kijuttató berendezés tesz lehetővé.
Az első év tapasztalatai egyértelmûen pozitívok, a hígtrágyázott területek az ilyen szempontból kezeletlenekhez képest több mint 30 százalékos termésnövekedést mutattak. Ebben az összefüggésben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hígtrágya magas víztartalma – különösen csapadékmentes időjárás esetén – jelentős mértékben növeli a tápanyag-hasznosulást, hiszen vízben oldott formában vannak benne a tápelemek, a növény pedig a talajoldatból szintén vízben oldott formában veszi fel a tápelemeket, továbbá a hígtrágya víztartalma plusz nedvesség bevitelét is jelenti. Ezek tükrében bizakodva várja a Bóly Zrt. növénytermesztési ágazata a hígtrágyázás következő évi eredményeit is.
Benedek Szilveszter
A cikk szerzője: Benedek Szilveszter
