Wirth László, a Sumi Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója bevezető előadásában elmondta, hogy minden évben nagy örömmel és izgalommal szervezik a rendezvényt, mert ösztönző a számukra a jelentős gazdálkodói érdeklődés. Idén néhány olyan témát választottak, amely a kalászos gabona, de általában a mezőgazdasági termelőket érinti – segítve őket, miként tudnának eredményesebben gazdálkodni.
A Sumi Agro nagy örömmel áll a tanácskozás lebonyolításában a rendezvény mögé. Jó néhány olyan termék és megoldás került cégük palettájára, amely magas technikai színvonalat reprezentál. A cég tulajdonosi köre japán, de termékei nem csak Japánból, hanem más fejlett európai országból is érkeznek. Termékpalettájuk minden egyes eleme kínál valami újat, ami miatt érdemes megpróbálni, és a termelésbe beilleszteni. A Sumi Agro rövid távú stratégiája, hogy a közepes méretû gyártó cégek szintjére emelkedjen, és forgalmukat az elkövetkező években megduplázzák.
Wirth László
Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója a gabonapiac ez évi helyzetéről tartott előadást. Márciusban a búza ára 80 ezer forintig is felment, de ennek sokkal inkább a kereskedők látták a hasznát, mint a gazdák. A 2010-es búzatermés a világ valaha mért harmadik legnagyobb termése volt, amikor is 648 millió tonna búza termett. Ezzel együtt egy keresleti piac formálódott, és nagyon magas ár alakult ki. Soha nem látott spekuláció jellemezte az elmúlt évet, amikor a pénztőke egy része átvándorolt a pénzpiacról az árupiacra. Több mint százmillió tonna búza volt a pénzalapoknak lekötve, minden mást (arany, ásvány...) megelőzve. A 2011-es szezonra 672 millió tonna búzát jósol a világ az augusztusi becslés szerint. S bár az idei jóslat a tavalyi termést mintegy 24 millió tonnával meghaladja, inkább kínálati piacról beszélhetünk jelenleg – ez érződik a piacon és az árakon is.
A hazai termelők 48–52 ezer forintos áron nem szeretnék eladni gabonájukat, azt remélve, hogy talán úgy alakul az ár, ahogy tavaly. Az egész világban mindenki kivár. Nagymértékben Oroszország mozdul csak – a 2010–11-es exportkorlát miatti hatmillió tonna bennmaradt gabonát júliusban nagyon olcsón vitték a piacra. A búza minősége világszerte jobb az előző évekénél, amikor a fuzárium-toxin rendkívüli, korábban nem tapasztalt mértékû volt. Az idei spekuláció kisebbnek tûnik a tavalyinál, az ármozgás is enyhébb – kicsit pangó a piac. A kereskedőnek ez az ár magas, az eladók várakoznak. Búzából 190 millió tonna körüli világkészlet van, kukoricából mintegy 110 millió tonna.
Az unió búzatermése a tavalyi mennyiséggel egyező, 136–137 millió tonna, a hazai termésünk 4 millió tonna. Jelenleg gyenge az exportunk – idén mindössze 968 ezer hektárnyi vetésterületünk volt, amelynek oka a belvíz illetve a napraforgó térnyerése. Viszont alig van fuzáriumos, őrlésre alkalmatlan tétel.
Az elmúlt évi kereskedelemről elmondható, hogy a malomiparnak illetve takarmányiparnak nagyon kevés forrása volt (csekély saját pénz, rendkívül óvatos bankok) – így nem tudták megvásárolni az éves szükségleteiket. Tehát a kereskedők kezében volt a búza, akik megvásárolták azt.
Az elmúlt évinél jobb minőségû búza termett. 65–70% malmi 1-es és 2-es jó minőségû, egészséges, sütőipari értékét tekintve kiváló. Mind a 950–960 hektáron sikerült időben betakarítani a termést. Ez az év nem volt rossz, kis haszonnal meg lehetett rajta keresni a befektetést. Az árak most 48–50 ezer forint körül vannak Kelet-Magyarországon, és 50–52 ezer forint körül a dunántúli régióban. De az ár bármelyik irányban elmozdulhat, és ilyen nagyságrendû búzatermés mellett valószínûleg inkább lefelé tart majd. Inkább kínálati, mint keresleti piac van.
A kereskedők idén inkább közvetlen vásárlásokat bonyolítanak. Az elmúlt évben kialakult egy új gyakorlat, a kereskedőházaktól való vásárlás, a világpiaccal való versenyeztetés. Kissé változott a közraktári finanszírozás, valamelyest könnyebb hozzájutni a hitelhez is.
A kereskedőházak szerepe Magyarországon azért erősödik, mert komoly pénztőkével rendelkeznek, azonnal tudnak fizetni, így ott vannak a piacon és jó árat kínálnak. A malmoknak és a takarmánykeverő üzemeknek meg kell próbálniuk versenyezni ezzel, különben a kereskedőháztól kell vásárolniuk.
Lakatos Zoltán
Kulcsár Ildikó, a Mezőmag-Agrárház Kft. agronómiai kereskedelmi igazgatója az őszi kalászos vetőmag idei helyzetéről tartott előadást. Elmondta, hogy az őszi búza vetőmag szaporítások és fémzárolások 8 év alatt (2004–2011 között) 50 ezer hektárról 25 ezer hektárra csökkentek, az őszi árpáé hasonló volumenben csökkent. A búzánál átlagosan 37%-ra esett az átlagos felújítás, őszi árpánál 39%-ra. Nagy probléma a saját visszavetett vetőmag ilyen aránya a fémzárolthoz képest. Vita a tekintetben nincs, hogy a fémzárolt vetőmag megadja azt a pluszt, amit a visszavetett mag nem képes.
A búza vetőmag szaporító terület csökkent. Voltak évek, amikor hatalmas maradékok halmozódtak fel a magtárakban, jelentős készletezési költségek mellett. Sokan kihullottak a vetőmag-szaporító társaságok közül.
Az árpánál inkább kiegyenlítettebb a vetőmagvásárlás. Számítások szerint az 1,1 millió hektárnál a vetőmagszaporítás tükrében a felújítási lehetőség a búzánál 30,1%. Az idei évre vetőmagmaradék nem volt, mert tavaly az előző két év maradéka elfogyott. Vetőmag kereskedőként azonban felteszik a kérdést, hogy meglesz-e idén a 30% körüli felújítás. A tapasztalatok szerint, ugyanis amikor közepesen jó ára van az étkezési búzának, és el tudja azt adni a termelő, akkor szívesebben nyúl a fémzárolt vetőmaghoz. Vagyis van pénze fémzárolt vetőmagra. Idén az már biztosan látszik, hogy fajtahiányok lesznek.
Az őszi árpánál 23%-os felújítási lehetőség van a 170 ezer hektáros vetési szándéknál – és már látszik, hogy lesz vetőmaghiány. A tritikálé felújítási lehetősége nagyon kevés, 11,4%, és vetőmaghiány lesz még 70–80 ezer hektáros vetési szándék esetén is. Csíra- és fuzáriumprobléma szerencsére nincs, nagyon egészséges az idei termésû vetőmag. Az étkezési búza fajtákból az első öt helyen magyar termék áll – érdemes először a hazai választékot megismerni.
Az alacsony számú magfelújítás nemcsak azért probléma, mert a tudományos és kísérleti statisztika jobb terméshozamot igazol, de a termés- és minőségbiztonság is sokkal nagyobb. Mivel az anyagi lehetőségek korlátozottak, a legtöbb termelő nem tud minden évben teljesen felújítani, de fontos lenne a szántóterületének nagy részén fémzárolt vetőmagot használni.
Kulcsár Ildikó
Dr. Birkás Márta professzor asszony a talajokat is sújtó károk utáni kalászos gabona talajmûveléséről szólt. Az idei gondok a tavalyi bajokból következnek, mert a csapadékstresszt a talaj erősen megszenvedi. A természeti csapás viszont sajnos az emberi mulasztással is összeadódik. A korábbi, a talajjal szemben elkövetett bûnök a bajok esetén megmutatkoznak: a csupasz talajt teljesen szét tudta verni a jég. Nem mindegy, hogy mennyit ülepedett a talaj, van-e hordképessége, és van-e benne szerves anyag – mert ha egyre kevesebb, akkor a talaj is egyre érzékenyebb. A kijuttatott nitrogént a csapadék túlságosan hamar a mélyebb rétegekbe mosta. A 2010-es őszi tárcsás mûvelések alatt 10-20 (25!) cm vastag gyúrt talpakat találtunk. Az esők a port és kolloidokat a felszínhez közeli talpakig mosták le, emiatt a talaj még tömörebbé vált. Az őszi-tavaszi szántás éppen ezt az agyagos-poros réteget fordította a felszínre, és sokan csodálkoztak is, miért szárad másként a talaj, mint egyébként.
Amikor a gazda nem fordít figyelmet a talaj szervesanyag-tartalmára, az ülepedés is erőteljes lesz. Ugyanakkor tapasztalatokat szerezhettek a gazdák a nedves talajok kímélő, kis vagy nagy kárt okozó mûvelésében, és ez óriási jelentőségû. A talajra figyelő gazdálkodó mérlegel, hogy mikor okozza a kisebb kárt. A dilemma a kultivátor, mert a nedves talajt minél kevésbé megnyomó eszközök használata a cél. A rövidtárcsák pedig visszaadták a tárcsa becsületét.
Régebben nem csak a növénynek, de a vetőgépnek is kellett finom, úgynevezett aprómorzsás magágy. A mostani vetőgépeknek nem kell túlmûvelni a talajokat, az a fontos, milyen a szerkezet a mag körül! Jó lenne megtanulni, sekély mûvelésben csak akkor lehet termeszteni búzát, ha nincs alatta tömör talp. Száraz idényben ez a talp vízzáró rétegként viselkedik! Azt is megtapasztaltuk tavaly, hogy egy menetben a hagyományos tárcsa kevesebb kárt (vékonyabb talpat) csinál, mint három. A talaj a gondozást hálálja meg, a káros többletmunkát nem.
A következő idényekben arra is kell figyelni, mit nem szabad megtenni! Nem lehet jobbnak hinni a talajállapotot, mint amilyen (meg kell nézni!), és nem szabad vízvesztő tarlómûvelést alkalmazni (hagyományos tárcsa, henger nélkül). Nagy tanulság, az augusztus eleji esők után felszántott talajokba nem lehet vetni. A talajról, bizony, folyamatosan kell gondoskodni, a nyáron „szalmalappal és esőkabáttal” takarni, ősszel pedig kímélően mûvelni. Az idei újabb extra időjárást csak a talajra figyelő gazdák élik túl kisebb kárral!
A talaj vizsgálata igen egyszerû pálcaszondával, vagy ásópróbával és a kézben porhanyíthatóság módszerével is – látnunk és tudnunk kell az állapotát, és meg kell tenni a javulás érdekében mindent. A kármentes talajmunkához hozzájárul a hatásos gyomirtás – perzselés kémiai szerrel, és a jól időzített lazítás. Száraz talajokon ősszel meg kell várni, míg a zúzott szár alatt felnyirkosodik a talaj, s csak akkor szabad mûvelni, de az elmunkáló eszközt sem szabad otthon hagyni. Alakítsuk át a gondolatainkat a növényért, a jövőért – az legyen a szép, ami a jó! A klíma sajnálatosan szélsőséges lesz, hatásos kárcsökkentést elérni jó gépekkel könnyebb, de szakértelem, a tudás a gépnél is fontosabb.
Dr. Birkás Márta professzor asszony
Jáger Ferenc engedélyezési és fejlesztési menedzser „Őszikék – Sumi Agro szemmel” címmel mutatta be az őszre ajánlott termékeket. A már jól ismert BIOSILD TOP minden maggal terjedő és talajból fertőző kórokozó ellen hatékonyan védi a kalászosok vetőmagjait, illetve a korai lisztharmatfertőzés ellen is hosszan tartó védelmet biztosít. A SAVVY-t átlagos gyomfertőzöttség esetén ajánlják, hagyományos őszi technológiában a legolcsóbb gyomirtási megoldást jelenti. Az ERGON egy teljesen új hatóanyag-kombinációjú készítmény, tifenszulfuron-metil és metszulfuron-metil tartalmú gyári gyomirtó szer kombináció. E posztemergens készítmény kiválóan egyesíti magában a két szulfonil karbamid típusú hatóanyag kedvező tulajdonságait. A más kultúrákban már bizonyított kiváló herbicid a PLEDGE engedélyt kapott őszi búzában is, ősszel és tavasszal is alkalmas a búza korai posztemergens gyomirtására. A SAVVY, az ERGON, a PLEDGE és kombinációik segítségével a nagy széltippan mellett a kétszikû gyomnövények már ősszel is eredményesen irthatók a kalászosokból.
A szakmai előadás az őszi káposztarepcében ősszel is felhasználható MOSPILAN rovarölő szer és az új, a Magyarországon legnagyobb tebukonazol hatóanyag tartalmú TOLEDO repce regulátor és gombaölő szer ismertetésével zárult.
Az előadásokat követően több előzetesen beküldött és a helyszínen megfogalmazódott hallgatói kérdés is terítékre került.
