Vessünk egy pillantást a 2010-es vetésszezonra: sok helyen a csapadékos augusztus és szeptember okozott megcsúszott vetéseket, veszélyeztetve a tél beállta előtti növény megerősödést. A lenti grafikonok az 1970-től 2000-ig tartó csapadék és hőmérsékleti átlag valamint a 2010-ben havi bontásban mért értékeinek százalékos különbségeit és relatív különbségét mutatja.
A KWS repcék a tágas vetésintervallumuknak és az intenzív korai fejlődési erélyüknek köszönhetően ideális fejlettséggel mentek a télbe. A kifagyással, télállósággal szembeni elvárások az időjárási szélsőségek miatt a KWS repcenemesítői folyamatosan dolgoznak a legtökéletesebb hibridek megalkotásán. A korai fejlődés és a télállóság vizsgálatának eredményeként elmondható, hogy az újgenerációs KWS hibridek és a versenytársak között jelentős különbséget adott. Ez a kifagyás okozta növényveszteség akár 135-150 kg terméskiesést is okozhat egy 3,5 t/ha termésnél, ami az augusztusi tőzsdei árral számolva 62,5-67,5 € veszteséget jelent.
2. kép. A tél utáni állományban szemmel látható a fejlődési intenzitás
különbsége. Balra a versenytárs, jobbra a KWS repcéje
A KWS repcéi a jó télállóságuknak köszönhetően a keményebb telek átvészelése mellett a tavaszi aszályos időjárást is jól viselték, a jobb tápanyag-hasznosításuknak köszönhetően a Nyugat-Európát sújtó tavaszi aszályban a jelentős veszteségek ellenére jól szerepeltek.
3. kép. A mûholdfelvétel Nyugat-Európa 2010-es és 2011-es év áprilisának talajnedvességét ábrázolja
A vegetatív tulajdonságok megléte vagy éppen annak hiánya jelentős szerepet játszhat a sikeres fajtaválasztásban. A KWS repcék jó szártulajdonsága (4. kép), valamint a növény magasságának és a becőréteg vastagságának köszönhetően a termő tömeg az ideális zónában koncentrálódik megelőzve a magas súlypontból eredő esetleges dőléseket. A diagramok a szár-nővény magasság és a becőréteg vastagságának arányait mutatják.
4. kép.
A kórokozókkal szembeni ellenállóságnak és a magas szintû toleranciának köszönhetően, a KWS jelenlegi portfóliója és a következő generációi is nagy terméspotenciállal a legfontosabb minőségi tulajdonságokban (olajtartalom, fehérjetartalom, GLS) versenyképesek a versenytárs fajtákkal és hibridekkel szemben. Érdemes megjegyezni, hogy a KWS korszerû OGURA hibridek glükozinolát (GLS) tartalma szintén alacsony: 12-14 μmol/g körüli. Az elmúlt években jelentős szakmai viták (tartósan 18 μmol/g alatt kell maradnia) zajlottak a GLS tartalom jelentősége körül. Elmondható, hogy még a tervezett határérték szigorítások sem jelenthetnek komoly veszélyt a repcepiacra, mert:
- a korszerû fajták és OGURA-hibridek GLS tartalma fent említettek szerint alacsony,
- a felvásárlás során a különböző fajták a tárolókban keverednek (fajtarepce, MSL-hibrid, OGURA-hibrid) tehát a GLS-tartalom is „átlagolódik”,
- a jelentős repceolaj-felhasználás miatt az olajpogácsa jelentős része már nem takarmány, hanem energetikai felhasználásra kerül (égetés, biogáz) ahol a GLS-tartalomnak nincsen jelentősége.
A KWS nemesítési tevékenysége a növényi olajok területén a modern hibridek fejlesztésére fókuszál. A legfőbb nemesítési cél az új hibridek kiválasztásánál a magas termőképesség és olajtartalom, továbbá a jó betegség-ellenállóság – Phoma lingam, vagy Sclerotinia sclerotiorum – és állóképesség. Egy kiemelkedő portfólió segítségével megpróbálunk minden gazdálkodó számára az adott klimatikus viszonyoknak és talajadottságoknak megfelelő hibrideket ajánlani.
Pintér János, termékmenedzser
KWS Magyarország Kft.
