A gabona belpiacunk árszintjét a nemzetközi piac határozza meg. A jelenlegi helyzet az új búzatermés esetén nem is meglepő, mert 1999 óta nem volt ilyen alacsony a vetésterület. 800–900 ezer ha területről fogjuk tudni betakarítani a kenyérnek valót idén nyáron 3–3,5 millió tonna mennyiségben.







Jelenleg a tőzsdei jegyzések új malmi búzára 52–53 ezer Ft/t körül alakulnak. Ebből következően 2011 tavasza a „nagy” termésbecslőink nyilatkozataival fog telni, de mi biztos eddig:

- kicsi a vetésterület (már említettük),

- sok a közepes vetésállapot, közel 50%,

- alacsony export árú alapunk lesz, maximum 1 millió tonna.





A nyilatkozatháborúk között, hogy ne vesszünk el és tisztán láthassunk, 2 éves előkészítő munka után elkészült az új búzaszabványra a szövegszerû és táblázatos javaslatunk.















Időszerû és kedvezőbb szempontokat építettünk bele a javaslatba:

- egyszerûsítettük az összesítő táblázatot, 6-ról 4 oszlopra a minőségi típusok vonatkozásában,

- EU-s (intervenciós) kedvezőbb tisztasági paramétereket építettünk be a Malmi II-nél,

- csak a gyakorlatban is használatos minőségi és tisztasági paramétereket hagytuk benne,

- egyes paramétereknél a minősítés jövőjét jelentő roncsolás mentes technológiák engedése.





A kukoricavetés javában folyik, várhatóan az átlagos 1,2 millió ha területtől többet fogunk elvetni, akár 150 ezer hektárral is. A magasabb vetésterület mellett az árak jelenleg még elfogadható, 48–49 ezer Ft/t áron vannak novemberi–decemberi jegyzésekre a tőzsde gabonapiacán. Termésbecslést korai lenne még csinálni, a nemzetközi árak is magasan vannak, amit csak remélni lehet, hogy ilyen szinten is maradnak.



Olajos növényeink közül a repcét augusztusi szállításra közel 120 ezer Ft/t áron jegyzik a tőzsdén. Napraforgó új termése 110 ezer Ft/t áron alakul a határidős piacokon.









Hogyan változhat a búzaszabvány?




A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete (Martonvásár) és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi és Technológiai Tanszék szakemberei elkészítettek egy új búzaszabvány tervezetet és azt áprilisban szakmai vitára bocsájtották.





A tervezet készítőinek célja, hogy az új szabvány olyan minőségi paramétereket tartalmazzon, mely a külpiacokon általánosan használt, az eddigieknél jobban koncentráljon az élelmiszerbiztonsági követelményekre, orientálja a termelőket és legyen egyszerûbb.



A külpiachoz igazodás szükségességét mutatja, hogy a hazai búzatermés több mint 50%-a exportra kerül, a malmi búza itthoni felhasználása a termésnek csupán 20–25%-a.





Az előterjesztett főbb változtatások:

- az eddigi 4 malmi és 2 durum búza kategória helyett 3 malmi (prémium, malmi I és II) és egy durum búza kategóriára tesznek javaslatot;

- a csak hazánkban használatos (85 éves hagyományra visszatekintő) sikérterülés és sütőipari érték paraméterek megszüntetését javasolják;

- a reológiai (tésztaképző) tulajdonságok jellemzésére bevezetnék a farinográfos, alveográfos és extenzográfos vizsgálatokat;

- a tisztasági, beltartalmi paramétereknél kisebb változtatásokra kerülne sor.





A tervezet első vitájára 2011. április 14-én került sor Martonvásáron, ahol részt vettek a termelők, feldolgozók, kereskedők, laboratóriumok és az oktatási intézmények szakmai képviselői.





A résztvevők egyetértettek abban, hogy:

- szükséges a sütőipari értékszám és a sikérterülés megtartása valorigráffal vagy farinográffal vizsgálva. Ezt kívánják a hazai vevők, ehhez van meg a gyakorlat és a felszereltség;

- a reológiai tulajdonságok jellemzésére egyidejûleg nem kell több vizsgálat. Az alveográfos és extenzográfos vizsgálatokat szabadon választhatóként be lehetne emelni a szabványba, de többek szerint csak a prémium kategóriánál. A prémium/javító kategória lehetne egy olyan minőségi osztály, mely orientál a minőség irányába;

- azzal mindenki egyetértett, hogy fontos a sikér minőségére koncentrálni;

- a nedvességgel és a tisztasággal kapcsolatos változtatásoknak gazdasági/ár kihatása van, ezért viták várhatóak.




Sajnálatos, hogy a hazai búzák minőségéről 2007 óta nincs országos adatbázis, nem készült minőségi térkép, ezért a szabványosításhoz nincsen elegendő adat.



A szabványosítási munka folytatódik, melyben felkérésre a Szegedi Gabona Kutató Intézet és a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetsége is részt vesz. Mivel nincs rendkívüli sürgető körülmény, ezért lesz idő az új szabvány alapos átgondolására.