A másik oldalról jelentősen visszaszorultak a pillangósok, a cukorrépa, helyükre megint főleg a kukorica nyomult be. Ez az országos arányokon is meglátszik, a korábban 64% körüli gabonaarány ma már 70% felett van, a legfontosabb búzatermelő területeken még ennél is nagyobb. Vagyis nemcsak a kukorica elővetemény arány nőtt meg, de a kalászos gabona elővetemény arány is növekedett. Ezért a járványok fellépésének valószínûsége növekedett. Ma gazdasági okokból sokhelyütt kedvelt a minimális talajmûvelés, amelynek eredménye a talaj felszínén lévő jelentős tömegû szár-, ill. szalmamaradvány, amely kiváló fertőzőanyag forrás, és csapadékosabb tavasz, ill. virágzás utáni csapadékos idő a járványt óhatatlanul elindítja. Ez a járványveszély fokozásával a következő búza értékesíthetőségét csökkentheti, s lehet, hogy sokkal több pénzt visz el, mint amennyit a talajmûvelésnél megtakarítottunk. Vagyis a gazdaságosságot az adott táblán túl a teljes üzemi szerkezetben kell vizsgálni. Fontos feladat az, hogy a táblák ilyen irányú állapotát a szezon előtt mérjük fel. Minden gazdaság készítse el a maga kockázattérképét, és a növényvédelmi tervek is ennek megfelelően készüljenek. Bár ezt már tavaly is említettük, a 2010-es tapasztalatok ennek szükségességét sokszorosan alátámasztják.
Az biztos, hogy a sok kukorica szármaradványt mutató táblák védelmére kell leginkább odafigyelni, itt a lehető legjobb technológiát és a lehető leghatékonyabb fungicideket kell alkalmazni. Sőt, akár korai permetezéshez is célszerû olyan szert választani, amely fuzárium ellen is hatékony, így a talajfelszínről felfelé igyekvő fertőző spórákat is jelentős részben blokkolni tudja. Ilyen szer több is van, pl. a Bayer ajánlatából a Nativo a legjobb megoldás. Természetesen ez nemcsak szakmai, hanem kőkemény gazdasági kérdés is, hiszen most is csak valószínûsíthető, hogy az árak jobbak lesznek, mint tavaly, de a költségek sem maradtak a tavalyi szinten. Ezért szükséges a rangsorolás.
Kalászos gabona elővetemény után jobb a helyzet. A borsó előveteményhez képest a kukorica utáni 17-szeres DON kockázat itt 4–5-szörösre süllyed. Itt a korai kezelés, ha a levélfoltosságok és a lisztharmat igényli, olcsóbb szerrel is elvégezhető, ill. ha a fajta levélbetegségekkel szemben ellenálló, akár el is maradhat.
A kiváló elővetemények után a járványveszély lényegesen kisebb, a legtöbb ilyen esetben elegendőnek tûnik, ha a ténylegesen bekövetkező nagy esők után védekezünk. 2008-ban ilyen körülmények között Szegeden 100 mm-es eső után érzékeny fajtán sem találtunk négyzetméterenként 15–20-nál több fuzáriumos kalászt, míg ennél kevesebb eső 3–400 fertőzött kalászt eredményezett négyzetméterenként egy kukoricaszár maradvánnyal bőven fedett és védelmet nem kapott táblában (1. ábra).
Igaz, mint látni fogjuk, ez is eredményezhet már határérték feletti toxinszennyezést csapadékos évben. 2010-ben viszont május–június 240 mm esőt hozott, a kísérlet egyes részei hetekig vízben álltak, ill. csak gumicsizmával lehetett közlekedni.
Nemrég fejeztünk be egy hároméves pályázati kísérletsorozatot, amelyet a permetezés technológia javítása érdekében végeztünk el. Ennek eredményeit tavaly már bemutattuk. Megjegyzendő, hogy 2007–2009-ben a természetes fertőződés a kísérletben alacsony volt, a kezeletlen parcellákon 15–30 kalász volt kisebb-nagyobb mértékben fertőzött négyzetméterenként. Már ez a kis mennyiség is okozott a kombájnos mintában határértéket elérő DON szennyeződést. Ezért 2009-től már kukorica előveteményt alkalmaztunk a természetes járvány hatékonyabb támogatására, ugyanis érdekelt bennünket, hogy a szántóföldi súlyos járványokat hogyan és mennyiben lehet visszaszorítani. A kisparcellás kísérleteknél ugyan a súlyos mesterséges fertőzéssel előállított járványt igen jól sikerült csökkenteni, amivel a jó hatásfok üzemi méretekben is valószínûsíthető volt, a konkrét bizonyítékot ez azonban még nem helyettesíti. 2009 igen száraz időjárása miatt a nagyüzemi kísérletet nem lehetett igazán értékelni. 2010-ben azonban már igen súlyos járvány indult a kukoricatarlóba vetett búzakísérletben (2. ábra).
Az ábrából három nagyon fontos következtetés adódik. Az első szerint a fungicidválasztás igen fontos, kevéssé hatékony fungiciddel a kiváló hatásfok nem garantálható, különösen nem kiélezett járványhelyzetben. A második szerint az oldalról permetező QJ 90, TT F, XR B fúvókakombináció adta a legjobb hatást. Míg alacsony betegségszintnél a Turbo FloodJet adta a legjobb eredményt, addig a nagyon magas fertőzöttségnél már ez is hasonló munkát végzett, mint a többi, és igazán az új fúvókakombináció tûnt ki. Ezért erre az új típusra fogunk áttérni. A harmadik szerint az XR fúvóka korántsem annyira rossz, mint feltételeztük, és a legjobb fungicideknél a 80% körüli fertőződés csökkenést ezzel is el lehetett érni. Vagyis ha a permetezés szabályait betartjuk, akkor a hagyományos fúvókákkal is jó eredményt lehet elérni.
A korábbi három éves átlageredmények közül a DON a legfontosabb (3. ábra). A nagyüzemi eredmények a Prosaro 0,29 ppm és a kezeletlen kontroll 1,25 ppm értéke között helyezkedtek el. Ezek a szórófejek átlagában mutatják a DON tartalmat. A DON csökkenése a Prosaro-nál 77%-os volt, a legkevésbé hatékonynál viszont 33%, amit a gyakorlatban gyakran a sokkal hatékonyabb szerekkel sem tudnak elérni.
A kisparcellás kísérleteknél ugyanezek a kezelések 3,40, ill. 31,10 ppm között szórtak, a toxintartalom csökkenés a Prosaro-nál 89% volt, míg a legkevésbé hatékony fungicidnél csak 25%-ot mértünk. A két kísérletben a fungicidek igen hasonló módon viselkedtek, az összefüggés r = 0,9573, P = 0,1%-on szignifikáns. Ez azt jelenti, hogy a két kísérleti rendszer igen hasonló eredményt adott, azaz a kisparcellás kísérletek alapján a szántóföldi hatás igen jól előre jelezhető. (7. ábra)
7. ábra: fungicidvédelem Prosaro-val kisparcellás kísérletben
bal oldal: fungicidmentes kezeletlen kontroll (csak Fusarium-fertőzést kapott)
jobb oldal: Prosaro + Fusarium-fertőzés
A 2010-es kísérletben a szemfertőzöttség a három genotípus átlagában a legjobb teljesítményt a Prosaro adta, 75% fertőződés csökkenés mellett. Az X1-5 kontroll fungicidek voltak. Ez megfelelt a kisparcellás kísérlet adatainak. Az ellenállóbb Fény fajta a kontrollban alig 7% szemfertőzöttséget mutatott, a legjobb kezelésben pedig 1% alatti szemfertőzöttséget adott, ami minden igényt kielégít. A fogékonyaknál ez nem mindig mondható el. (4. ábra)
A termésadatok szerint a kontroll 101,4 kg-os termése a Prosaro esetében 147,7 kg-ra nőtt, ami 45% feletti termésnövekedést eredményezett.
A Fény esetében a növekedés 127 kg-ról 152-re emelkedett, a fogékony genotípusoknál viszont 89.8 kg-ról 157-re való növekedést kaptunk. Ebben különösebb meglepetés nincs, az ugyanis természetes, hogy a fertőzöttebb állomány nagyobb veszteséget szenved el védelem nélkül. Ez túlnyomórészt a kalászfuzárium hatás miatt következett be, mert a levélrozsda legfeljebb közepes fertőződést okozott. A fungicidekkel kezelt parcellákon érzékelhető fertőzés nem volt. Legfeljebb a különbség mértéke váratlan. (5. ábra)
A fúvókatípusokra is kiszámoltuk az átlagterméseket. Az új kombináció adta a legnagyobb termést, csaknem 15%-kal meghaladva a legelterjedtebb TeeJet XR szórófej teljesítményét. Ez lényegében minimális beruházással jött létre, egy szórófej ára kb. egy csomag cigaretta ára körül van, az ikerszórófejé valamivel drágább. (6. ábra)
Annak ellenére, hogy az új szórófej-kombináció lényegesen jobb eredményt adott minden tekintetben, mint az eddigi legjobb Turbo FloodJet szórófej, a fedettség a kalász hátoldalán még itt sem volt elegendő. Azaz további fejlesztést igényel, még az eddigieknél jobb kalászfedettség biztosítása. A biztos, hogy az eddigi legjobb szórófejkombináció továbbfejlesztése fog közelebb vinni a célhoz (8. ábra).
Természetesen az sem mindegy, hogy milyen fajtát akarunk megvédeni. A jó ellenállóságú Fény kontrollja is alig fertőződött. A 2010-es kísérlet DON eredményei később lesznek ismertek, ezért azok értékelése már egy következő elemzés tárgya lesz.
Az adatokból egyértelmûen látszik, hogy a korábbinál jobb nagyüzemi technológia a legjobb fungicidekkel akár 70%-nál nagyobb toxintartalom-csökkenést is képes elérni több év átlagában. Az eddigi adatok szerint a Bayer fungicidek adták a vizsgált fungicidek között a legjobb eredményt. Mivel az EU toxinlimitjei növekvő piacot teremtenek a búza kalászvédelmének, a fungicid fronton a verseny élesedése várható. Több, eltérő hatásmechanizmusú jó szer előnyös lenne, mert a fungicid-rezisztencia kialakulása ellen hatna, ami lényegesen meg tudná hosszabbítani a fungicidek élettartamát. A rossz gazdasági helyzet azonban azt is okozhatja, hogy a kényszertakarékosság miatt ott sem használnak gombaölő szert, ahol létfontosságú volna.
Azt gondoljuk, hogy a kalászvédelem igen fontos feladat. 2010 után valószínûleg még inkább így van. A feltétlenül védendő területre a szükséges fungicid mennyiséget célszerû előre lekötni, egy kisebb részt a feltételesen védendők számára, és a kevésbé kockázatos tábláknál ugyan kockázattal, de a kivárást is meg lehet kísérelni. Sajnos, bármely döntésünk helyességét csak utólag lehet értékelni.
Dr. Mesterházy Ákos • Lechoczki Krsjak Szabolcs • Kótai Csaba – Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged
Az biztos, hogy a sok kukorica szármaradványt mutató táblák védelmére kell leginkább odafigyelni, itt a lehető legjobb technológiát és a lehető leghatékonyabb fungicideket kell alkalmazni. Sőt, akár korai permetezéshez is célszerû olyan szert választani, amely fuzárium ellen is hatékony, így a talajfelszínről felfelé igyekvő fertőző spórákat is jelentős részben blokkolni tudja. Ilyen szer több is van, pl. a Bayer ajánlatából a Nativo a legjobb megoldás. Természetesen ez nemcsak szakmai, hanem kőkemény gazdasági kérdés is, hiszen most is csak valószínûsíthető, hogy az árak jobbak lesznek, mint tavaly, de a költségek sem maradtak a tavalyi szinten. Ezért szükséges a rangsorolás.
Kalászos gabona elővetemény után jobb a helyzet. A borsó előveteményhez képest a kukorica utáni 17-szeres DON kockázat itt 4–5-szörösre süllyed. Itt a korai kezelés, ha a levélfoltosságok és a lisztharmat igényli, olcsóbb szerrel is elvégezhető, ill. ha a fajta levélbetegségekkel szemben ellenálló, akár el is maradhat.
A kiváló elővetemények után a járványveszély lényegesen kisebb, a legtöbb ilyen esetben elegendőnek tûnik, ha a ténylegesen bekövetkező nagy esők után védekezünk. 2008-ban ilyen körülmények között Szegeden 100 mm-es eső után érzékeny fajtán sem találtunk négyzetméterenként 15–20-nál több fuzáriumos kalászt, míg ennél kevesebb eső 3–400 fertőzött kalászt eredményezett négyzetméterenként egy kukoricaszár maradvánnyal bőven fedett és védelmet nem kapott táblában (1. ábra).
Igaz, mint látni fogjuk, ez is eredményezhet már határérték feletti toxinszennyezést csapadékos évben. 2010-ben viszont május–június 240 mm esőt hozott, a kísérlet egyes részei hetekig vízben álltak, ill. csak gumicsizmával lehetett közlekedni.
Nemrég fejeztünk be egy hároméves pályázati kísérletsorozatot, amelyet a permetezés technológia javítása érdekében végeztünk el. Ennek eredményeit tavaly már bemutattuk. Megjegyzendő, hogy 2007–2009-ben a természetes fertőződés a kísérletben alacsony volt, a kezeletlen parcellákon 15–30 kalász volt kisebb-nagyobb mértékben fertőzött négyzetméterenként. Már ez a kis mennyiség is okozott a kombájnos mintában határértéket elérő DON szennyeződést. Ezért 2009-től már kukorica előveteményt alkalmaztunk a természetes járvány hatékonyabb támogatására, ugyanis érdekelt bennünket, hogy a szántóföldi súlyos járványokat hogyan és mennyiben lehet visszaszorítani. A kisparcellás kísérleteknél ugyan a súlyos mesterséges fertőzéssel előállított járványt igen jól sikerült csökkenteni, amivel a jó hatásfok üzemi méretekben is valószínûsíthető volt, a konkrét bizonyítékot ez azonban még nem helyettesíti. 2009 igen száraz időjárása miatt a nagyüzemi kísérletet nem lehetett igazán értékelni. 2010-ben azonban már igen súlyos járvány indult a kukoricatarlóba vetett búzakísérletben (2. ábra).
Az ábrából három nagyon fontos következtetés adódik. Az első szerint a fungicidválasztás igen fontos, kevéssé hatékony fungiciddel a kiváló hatásfok nem garantálható, különösen nem kiélezett járványhelyzetben. A második szerint az oldalról permetező QJ 90, TT F, XR B fúvókakombináció adta a legjobb hatást. Míg alacsony betegségszintnél a Turbo FloodJet adta a legjobb eredményt, addig a nagyon magas fertőzöttségnél már ez is hasonló munkát végzett, mint a többi, és igazán az új fúvókakombináció tûnt ki. Ezért erre az új típusra fogunk áttérni. A harmadik szerint az XR fúvóka korántsem annyira rossz, mint feltételeztük, és a legjobb fungicideknél a 80% körüli fertőződés csökkenést ezzel is el lehetett érni. Vagyis ha a permetezés szabályait betartjuk, akkor a hagyományos fúvókákkal is jó eredményt lehet elérni.
A korábbi három éves átlageredmények közül a DON a legfontosabb (3. ábra). A nagyüzemi eredmények a Prosaro 0,29 ppm és a kezeletlen kontroll 1,25 ppm értéke között helyezkedtek el. Ezek a szórófejek átlagában mutatják a DON tartalmat. A DON csökkenése a Prosaro-nál 77%-os volt, a legkevésbé hatékonynál viszont 33%, amit a gyakorlatban gyakran a sokkal hatékonyabb szerekkel sem tudnak elérni.
A kisparcellás kísérleteknél ugyanezek a kezelések 3,40, ill. 31,10 ppm között szórtak, a toxintartalom csökkenés a Prosaro-nál 89% volt, míg a legkevésbé hatékony fungicidnél csak 25%-ot mértünk. A két kísérletben a fungicidek igen hasonló módon viselkedtek, az összefüggés r = 0,9573, P = 0,1%-on szignifikáns. Ez azt jelenti, hogy a két kísérleti rendszer igen hasonló eredményt adott, azaz a kisparcellás kísérletek alapján a szántóföldi hatás igen jól előre jelezhető. (7. ábra)
7. ábra: fungicidvédelem Prosaro-val kisparcellás kísérletben
bal oldal: fungicidmentes kezeletlen kontroll (csak Fusarium-fertőzést kapott)
jobb oldal: Prosaro + Fusarium-fertőzés
A 2010-es kísérletben a szemfertőzöttség a három genotípus átlagában a legjobb teljesítményt a Prosaro adta, 75% fertőződés csökkenés mellett. Az X1-5 kontroll fungicidek voltak. Ez megfelelt a kisparcellás kísérlet adatainak. Az ellenállóbb Fény fajta a kontrollban alig 7% szemfertőzöttséget mutatott, a legjobb kezelésben pedig 1% alatti szemfertőzöttséget adott, ami minden igényt kielégít. A fogékonyaknál ez nem mindig mondható el. (4. ábra)
A termésadatok szerint a kontroll 101,4 kg-os termése a Prosaro esetében 147,7 kg-ra nőtt, ami 45% feletti termésnövekedést eredményezett.
A Fény esetében a növekedés 127 kg-ról 152-re emelkedett, a fogékony genotípusoknál viszont 89.8 kg-ról 157-re való növekedést kaptunk. Ebben különösebb meglepetés nincs, az ugyanis természetes, hogy a fertőzöttebb állomány nagyobb veszteséget szenved el védelem nélkül. Ez túlnyomórészt a kalászfuzárium hatás miatt következett be, mert a levélrozsda legfeljebb közepes fertőződést okozott. A fungicidekkel kezelt parcellákon érzékelhető fertőzés nem volt. Legfeljebb a különbség mértéke váratlan. (5. ábra)
A fúvókatípusokra is kiszámoltuk az átlagterméseket. Az új kombináció adta a legnagyobb termést, csaknem 15%-kal meghaladva a legelterjedtebb TeeJet XR szórófej teljesítményét. Ez lényegében minimális beruházással jött létre, egy szórófej ára kb. egy csomag cigaretta ára körül van, az ikerszórófejé valamivel drágább. (6. ábra)
Annak ellenére, hogy az új szórófej-kombináció lényegesen jobb eredményt adott minden tekintetben, mint az eddigi legjobb Turbo FloodJet szórófej, a fedettség a kalász hátoldalán még itt sem volt elegendő. Azaz további fejlesztést igényel, még az eddigieknél jobb kalászfedettség biztosítása. A biztos, hogy az eddigi legjobb szórófejkombináció továbbfejlesztése fog közelebb vinni a célhoz (8. ábra).
Természetesen az sem mindegy, hogy milyen fajtát akarunk megvédeni. A jó ellenállóságú Fény kontrollja is alig fertőződött. A 2010-es kísérlet DON eredményei később lesznek ismertek, ezért azok értékelése már egy következő elemzés tárgya lesz.
Az adatokból egyértelmûen látszik, hogy a korábbinál jobb nagyüzemi technológia a legjobb fungicidekkel akár 70%-nál nagyobb toxintartalom-csökkenést is képes elérni több év átlagában. Az eddigi adatok szerint a Bayer fungicidek adták a vizsgált fungicidek között a legjobb eredményt. Mivel az EU toxinlimitjei növekvő piacot teremtenek a búza kalászvédelmének, a fungicid fronton a verseny élesedése várható. Több, eltérő hatásmechanizmusú jó szer előnyös lenne, mert a fungicid-rezisztencia kialakulása ellen hatna, ami lényegesen meg tudná hosszabbítani a fungicidek élettartamát. A rossz gazdasági helyzet azonban azt is okozhatja, hogy a kényszertakarékosság miatt ott sem használnak gombaölő szert, ahol létfontosságú volna.
Azt gondoljuk, hogy a kalászvédelem igen fontos feladat. 2010 után valószínûleg még inkább így van. A feltétlenül védendő területre a szükséges fungicid mennyiséget célszerû előre lekötni, egy kisebb részt a feltételesen védendők számára, és a kevésbé kockázatos tábláknál ugyan kockázattal, de a kivárást is meg lehet kísérelni. Sajnos, bármely döntésünk helyességét csak utólag lehet értékelni.
Dr. Mesterházy Ákos • Lechoczki Krsjak Szabolcs • Kótai Csaba – Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged
Címlapkép: Getty Images
