Az egyéni vállalkozók esetén

A július 1-től hatályos új szabályok szerint éves szinten 500 millió forint vállalkozói adóalapig 10 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke, az 500 millió forint feletti részre pedig továbbra is 19 százalék.

A két adókulcs alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegû (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

A 2010. évre megállapított vállalkozói adóalapot az első és a második félévre meg kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti és 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napok arányában. 

- A 2010. második félévre arányosított vállalkozói adóalap adója: a 250 millió forintot meg nem haladó rész után a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, további rész után pedig az adó mértéke 19 százalék. 

- A 2010. első félévre arányosított vállalkozói adóalap adója: a teljes összeg után – amennyiben az egyéni vállalkozó nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására, illetve, amennyiben jogosultsága ellenére sem választja azt – a vállalkozói személyi jövedelemadó 19 százalék.

Az 50 millió forintot meg nem haladó összeg után – az egyéni vállalkozó választása alapján – 10 százalék, feltéve, hogy a törvény által előírt, az ezen időszakra előírt öt feltételt egyidejûleg teljesítse.

Amennyiben az egyéni vállalkozó a 2010-ben az első félévre megállapított vállalkozói adóalapra a 10 százalékos adókulcsot alkalmazza, akkor a 10 százalék és a 19 százalék adó különbözetének megfelelő összeget az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minősíteni kell, továbbá az egyéni vállalkozó köteles a bevallásában tájékoztató adatként feltüntetni és – a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve – nyilvántartásba venni; és azt a törvényben előírt célokra felhasználni, vagy 30 napon belül megfizeti a kivezetett résszel azonos összegû adót.

A társasági adóalanyok esetén

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2010. augusztus 16-tól hatályos módosítása alapján 2010. július 1-től megváltozott a társasági adó mértéke.

A módosított szabályok lényege a kedvezményes adókulcshoz rendelt adóalap értékhatárának felemelése, melynek következtében a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére – a korábbi 50 millió forint tízszereséig – 10 százalék, ez e feletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke.

Az új szabályok év közbeni hatálybalépésére a külön előírások alapján a 2010. adóévi adóalapot az adóév 2010. július 1-je előtti és 2010. június 30-a utáni időszakára, azaz az első és a második félévi időszakra eső naptári napok alapján arányosan meg kell osztani.

Az éves adóalap megosztását és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt álló adózó kivételével – kell a 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor alkalmaznia. 

Az adóalap-megosztást a naptári év szerint mûködő adózók esetén az adóév naptári napjai alapján kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a bevallásban a 2010. adóévi teljes adóalapot kell az év első és második félévére eső naptári napok arányában megosztani.

Más módszer nem alkalmazható.

A 2010. adóévi adókötelezettséget a két időszak szerint megosztott adóalapra a következők szerint kell megállapítani: 

- Az első félévre meghatározott adóalap után választható a sávos adómegállapítás oly módon, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintjáig (nincs felezés) – az ezen időszakra előírt öt feltétel egyidejû teljesítése esetén – 10 százalékos, az e feletti részre a 19 százalékos mértékkel számol, s a második félévre meghatározott adóalap után – bármely feltétel nélkül – megilleti az adózót a sávos adómegállapítás, mely szerint az adóalap 250 millió forintjáig (az 500 millió forint felezésével) 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell a számított adót meghatározni; vagy 

- Az első félévre meghatározott adóalap egésze után választható – az általános tételû – 19 százalékkal számított adó, s a második félévre meghatározott adóalapnak – függetlenül attól, hogy az adózó az első félévre meghatározott adóalapra alkalmazta-e a sávos adómértéket vagy sem – a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót meghatározni.

A választás lehetősége tehát csak az első félévi adóalap utáni adó-megállapításra áll fenn, a második félévi adóalapra „jár” a sávos adómérték szerinti számítás.

Krenovszkyné Lovász Andrea

Okl. adószakértő

A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea