Köszönöm, hogy elvállalta a beszélgetést és azt, hogy rugalmasan kezelte az időpont egyeztetést!

Nálunk az esti órák alkalmasak a beszélgetésre. Azt pedig nagyon fontosnak tartjuk, hogy megfelelő információközlés legyen folyamatosan. Ezen sokat dolgozunk.

Ahogy a honlapjukból látszik, azon is, hogy a közgondolkodást befolyásolják a szakmájukban, és tanítsanak.

Mindig közösségben gondolkodó voltam, ahogy édesapám is. Ő harminc éve dolgozik a termálvizes kertészet területen. Én 2004-ben végeztem Szarvason, majd rögtön elkezdtem a vállalkozást, és bár akkor csatlakoztunk az EU-hoz és kinyíltak a lehetőségek, a hazai politika nem látta a termálkertészetben és hajtatásban rejlő lehetőségeket, csak sodródott az ágazat. Egyértelmű volt, hogy szakmai összefogásra van szükség, majd a jogszabályi és kommunikációs anomáliákat kell ágazati szinten orvosolni. Az alföldi szakma összefogott, én

2007-ben kerültem kapcsolatba az Agryával. Akkor kezdődött a lobbi illetve a párbeszéd a politikai és szakágazati szereplőkkel. Egyébként az AGRYA már korosztályos összetétele miatt is figyelemre méltó szervezet. Fiatalos, sokszor szókimondó és a vállalt célkitűzésekért a végső eredmény eléréséig küzdeni tudó közösséget ismertem meg tagjai által.

A jogszabályi feltételek jelenleg mennyire támogatják a termálvizes gazdálkodást?

Az elmúlt év végén jelenős változások érték a termálvízhasználatot. Egyrészről paragrafus szinten íródtak le azok a jogszabályok, amik már kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szinten rögzítik a gyakorlati feltételrendszerét annak, hogy hogyan végezhető a termálvíz felhasználás fenntartható módon úgy, hogy a lefűtött termálvizet létesített vizes élőhelyeken helyezzük el. Ezenkívül a felhasználókat terhelő bírság és járulék szintek is mérséklődtek, továbbá a hatósági jogkörök áthelyeződtek, új hatóság jött létre. A változások úgy hiszem, megalapozzák és növekedési pályára állítják a hosszútávon fenn tartható termál üzemgazdálkodást.

A környezet- és egészségvédelem mellett milyen érvek szólnak a termálvíz mellett?

Ha a termálvízre épülő hő hasznosítást vesszük alapul, ki kell emelnünk a növényházi hajtatást. Fontos azért, mert az itt megtermelt zöldségek elérhető áron kerülhetnek a teljes lakosság számára fogyaszthatóvá, ezzel biztosítva a garantáltan vegyszermentes, friss természetes vitaminforrást. Fontos azért is, mert ez az ágazat, munka intenzív jellege miatt jelentős foglalkoztatást tud lekötni a vidéki térségekben. 2-3000 hektár hajtatott terület van. Néhány hektár pedig termálvízre alapozott. Az ebből élők tízezres nagyságrendben vannak, hiszen nem lehet gépesíteni, mindent kézzel kell csinálni. Dél-Alföldön sok elnéptelenedett falu van, ahol korábban termesztéssel foglalkoztak, de a növényházi hajtatásos termesztés alapvetően megmaradt. Szerencsére az idősebbek mellett sok fiatal is foglalkozik ezzel a területtel.

Hogy alakul a versenypiac? A mércéket a hazai vagy a nemzetközi színtér definiálja?

Az Európai Unióban a zöldség-gyümölcsre nincs kvótarendszer, úgynevezett kereslet-kínálati piac van. Az áru szabadon mozoghat EU-n belül. Hogy a rendszer mennyire nem jól működik, azt misem bizonyítja jobban, hogy a termelői árak a 90-es évek óta nem tudtak növekedni pl. paprika, paradicsom vagy akár az uborka esetében sem.

Hogy zajlik az értékesítés?

Több generációs családi gazdálkodás a miénk. Áruinkat kizárólag a szentesi DÉL-KERTÉSZ TÉSZ-en keresztül értékesítjük. A TÉSZ-en keresztül termékeink egyaránt eljutnak a belföldi áruházak polcaira, mint ahogyan exportra is. A TÉSZ paprika félékből 7-10 ezer tonnát értékesít, ennek kb. 20%-a kerül export piacra, főleg Németországba. Az áru így megtalálja a helyét, csak az ár nem jó.

Hogy alakul az ár-érték arány a hajtatott paprika esetében?

Rosszul. Sajnos nem minősítik bio-nak a terméket a fűtés és a trágyázás miatt. Így nincs megkülönböztető jelölés az árun, tehát nem jelenik meg az árban semmilyen különbség az egyéb paprikákhoz képest. A fogyasztó nem is tudja, mit fogyaszt, számára nem jelenik meg a különbség. Ráadásul a paprika azonos vámtarifa alá tartozik, ez pedig csak a kereskedők számára jelent hasznot.

Mik a fenntarthatóság biztosításának feltételei a kertészet területén?

A már lefektetett koncepciók mentén, mihamarabb el kell kezdeni a fejlesztéseket, beruházásokat, meg kell teremteni a kutatás-fejlesztési lehetőségeket és ezek alapján határozott termelési és piaci célokat kell kitűzni. A központi célnak a termelés hatékonyságnak és gazdaságosságnak kell lennie, de mindezt olyan optimalizált természeti erőforrás használattal és alacsony környezeti kihatás szinttel kell tudni megvalósítani, ami a környezeti fenntarthatóságot is magával hozza.

A fenntarthatóságról, mint paradigma-váltásról beszélnek. Volt-e igazi reform – gondolati reform az Önök területén e tekintetben?

Vagyunk-e annyira bölcsek, hogy előre tudjuk mi fog történni, ezt nem tudom. Sokkal megbízhatóbbnak és egyszerűbbnek tartom, ha a megfigyeléseinkre a megéléseinkre hagyatkozunk, mondhatnám csak könnyen és természetesen. Így tettünk akkor is, amikor többekkel amellett a termálvíz hasznosítási rendszer mellett kardoskodtunk, ami már 40 éve működik szentesi térségünkben, ez kellő bizonyítékot ad ahhoz, hogy meggyőződéssel álljunk az ügy mellé. A reform 40 évvel ezelőtt volt, amikor ezt a rendszert megalkották, és mint azt az idő bizonyította, mind ezt fenntartható módon tették. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik megalkották és fenntartották ezt.

Milyen a támogatási és finanszírozási rendszer jelenleg e területen?

Sajnos elég csak megnéznünk, hogy milyen és mekkora egy átlag magyar kertészet és levonhatjuk a következtetéseket, ágazatunk a 24. órában van. Ennek oka, hogy a mindezidáig hatályos jogszabályok, bizonytalanságot ez pedig befektetői passzivitást eredményezett. Pályázatok még csak-csak lettek volna, de az önerőt annyira nem tudták a kertészek előteremteni, hogy a 2007-2013-as tervezési időszakban kb. 80ha növényház épült. Látva a 2014-2020-as fejlesztési terveket, valamint a már hatályos jogszabályokat, szerintem okunk lehet bizakodni a növekedésben. Napjainkban az uniós trend, a holland és lengyel minta lenne követendő. Azonos termelési színvonal és homogén áru szükséges. A fejlődéshez pedig fegyelem és együttműködés kell. Egymást kell erősíteni az ágazatért, és így lesz több jövedelem is. Tehát az egyéni és közösségi érdek ugyanaz. Ami biztos, mi ehhez értünk, ezt szeretjük csinálni, és nem is akarunk mást csinálni.