Az aktuális projektjükről megtudtuk, hogy most fejlesztettek ki angol–magyar koprodukcióban – nagy múltú, önjáró gépet gyártó angol céggel – egy olyan kétméteres hasmagasságú gépet, amely a közúti közlekedésben is részt vehet: nem túl magas, nem túl széles, és nem kell hozzá útvonal engedély sem, viszont nagyon jól használható.

Korábbi, olasz alapra épült gépük is fejleszthető lett volna a Farmgép szakemberei szerint, mivel azonban az olasz partnerrel nem találtak közös hangot a további fejlesztést illetően, energiáikat az angol partnerrel való együttmûködésbe fektetik – s már kereskedelmi kapcsolatba is kerültek egymással. A Farmgép szállít nekik szántóföldi vontatott permetezőket, amelyek az ő palettájukba még beleférnek, s az angoloktól viszont hozzák a hagyományos önjáróikat. Közös fejlesztésükkel pedig nagyon sokat várnak, mert bár a magyar önjáró piac lassan telítetté válik, a kukoricabogár terjedésével számolni kell Ukrajnában és Romániában is. Már pedig a romániai 70(!) százalékos gépvásárlási támogatás jelentősen segíti a mezőgazdasági vállalkozókat, ami viszont óriási piacot jelent rövid időn belül.

De új fejlesztéseik vannak a csávázópiac tekintetében is, s túl azon, hogy mikroprocesszor számolja és adagolja a permetlevet, mára eljutottak oda, hogy nagy pontosságú és folyamatos üzemû csávázógépet tudnak a termelőknek adni. Ebből a gépből Romániában mintegy 70 db van már, és ha ott mûködik, akkor bizony itthon is megállja a helyét.

A Mezőgazdasági Gépészeti Intézettel közös fejlesztéseik a szélérzékenységgel kapcsolatosak, – a szélerősség függvényében változtatható cseppméretet illetve kijuttatott mennyiséget optimalizáló megoldásokat keresve. A Mezőtúri Főiskolával pedig a szántóföldi szórókeretek lengésével kapcsolatos számítógépes modellezéses vizsgálatuk indult el a közelmúltban. S bár a Farmgépnél most is jó kereteket csinálnak, még jobbakat fognak – mondta zárszóként jogos optimizmussal az igazgató.



– Keresztes –

A cikk szerzője: Keresztes