Agro Napló (A.N.): Milyen vetőmagellátásra számíthatnak ez év őszén a gazdálkodók?
Takács Géza: (T.G.): Ebben az évben az aszály és a kedvezőtlen időjárási tényezők ellenére is elegendő mennyiségû kalászos vetőmag áll a termelők rendelkezésére. A 34 335 hektár őszi búza, 4 851 hektár őszi árpa és 1 696 hektár tritikálé szaporító területről származó termés mintegy 50 százalékos felújítási lehetőséget jelent. A vetőmag feldolgozás jelenleg már folyamatban van, és az eddigi eredmények alapján jó minőség várható.
A.N.: Lesz-e esetleg hiány valamiből? Ha esetleg igen, miből és miért?
T.G.: Természetesen hiány előfordulhat, de csak a legújabb fajtákból, amelyeknek a szaporítása még nem kezdődött meg komolyabb mennyiségben. Térségi hiány is lehetséges, ez esetben a termelőknek messzebbről lehet beszerezni az általuk keresett, adott fajtát, amennyiben kizárólag azt igénylik. Ez esetben a fuvarköltség lehet magasabb, de ez nem jelent valós hiányt számukra.
A.N.: Milyen feltételek mellett kerülhetnének a magyar vetőmag-előállítók a jelenleginél jobb helyzetbe?
T.G.: A vetőmag szaporítók a vertikum egy részét képezik, amely alatt klasszikusan a nemesítők-szaporítók-kereskedők együttmûködését értjük. Fontos lenne mindenki számára, hogy a felújítási arány – azaz a fémzárolt, igazolt származású vetőmag használata – emelkedjen. Ez nemcsak a vetőmag szakma érdeke, hiszen a termék „eredet igazolása” innen kezdődik. Ez garantálja ugyanis, hogy a szóban forgó fajta biztosan az a fajta, amit termelni szeretnének a gazdálkodók, és a végtermék minőségére is döntő hatással van ez a tényező. Nyilvánvalóan, ha a vetőmag-forgalom emelkedik a nemesítők több licencdíj bevételhez jutnak, így megteremtődik a fedezet a jobb fajták létrehozásának költségeire. Ez utóbbi miatt is fontos lehet még a jó minőségû fémzárolt vetőmag használata.
AN.: A Pannon Búza bevezetése jelent-e új kihívást a vetőmag-előállítóknak?
T.G.: A vetőmag szaporítások követik a piaci igényeket, így nem kérdés, hogy a Pannon Búza Programhoz elegendő vetőmag áll rendelkezésre már most is. A nemesítők már régen dolgoztak azon, hogy ehhez a programhoz megfelelő fajták legyenek. Nagyobb feladata van azonban a termelőnek: igazolt származású vetőmagot kell használnia, a termesztéstechnológiát okszerûen kell végrehajtania. Nem felejthető el: a vetőmag csak hordozója annak a genetikának, annak a lehetőségnek, amit „beleépítettek”. De a vetőmag minősége és a technológia pontos betartása az együttes garanciája a fajtában rejlő tulajdonságok felszínre hozatalának, azaz a lehetséges jó termésnek, és az ebből származó jövedelemnek.
A.N.: A hibrid vetőmagnál általános, hogy a vetőmagot csávázottan kapják a termelők, hogy van ez a fajták esetében?
T.G.: A vetőmag használatánál alapvető fontosságának tartják a hozzáértők a szakszerû fungicides kezelést. Ez a kalászosok esetében termelői feladat. Természetesen a szaporítók felkészültek arra, hogy ezt a vetőmagot is így szállítsák. Fontos ez a munka, hiszen a betegségek egy része ellen hatékonyan csak jó minőségû csávázással lehet védekezni. A szakértők általában azt ajánlják, hogy legalább két hatóanyagot tartalmazó készítményt használjanak a csávázásra. A csúcstechnológiát az inszekticides kezelés jelenti már a kalászos vetőmagvaknál is, azonban ennek költségei magasak, így csak az intenzív, igazán jó minőségû búza előállítását tervező termelőknek ajánlható költséghatékony módon.
A.N.: Mekkora a magyar vetőmagpiac árbevétele éves szinten?
T.G.: Nincs értelme így feltenni a kérdést. Az adatvédelem ugyanis jelenleg olyan amilyen. Ezért erre vonatkozóan gyûjtés nincs. Ugyanígy nem tudható pontosan az sem, hogy mekkora összeget adnak ki a gazdálkodók Magyarországon vetőmagra. S a magyar vetőmag-termelők belföldi piaci részarányára sem rendelkezünk felméréssel.
– an –
