A mai őszi káposztarepce fajtáknál és hibrideknél, amelyeket dupla gabona sortávra, kis vetőmagmennyiséggel (4-5 kg/ha) vetnek, a fejlődés kezdeti időszakában, amikor még nem rendelkezik a kultúrnövény megfelelő gyomelnyomó képességgel, elengedhetetlen (lenne) ősszel herbicidekkel megvédeni!
Mely gyomnövények jelenthetnek problémát és kihívást a repcetermesztőknek?
A területi adottságoktól függően már ősszel is megjelenhet a tyúkhúr, a pásztortáska, az árvacsalán, a veronika fajok, a ragadós galaj, a nagy széltippan, a pipacs, az árvácska fajok, a pipitér fajok, a sebforrasztó zsombor, a parlagi ecsetpázsit, az ebszikfû, a vadrepce, a repcsényretek, a libatop fajok, a disznóparéj-félék, a parlagfû, az egynyári szélfû, a tarackbúza, a mezei acat, az apró szulák és nem utolsó sorban az árvakelésû gabonafélék.
A gyommentes, vagy alacsony gyomborítottságú repceállomány természetesen nem létezhet, ha csak abban az adott évben végzünk megfelelő gyomirtást, amikor repcét termesztünk! Ezt a munkát (agrotechnika, vegyszeres gyomirtás) a megelőző években is folyamatosan magas szinten kell folytatnunk!
Hogyan is tudjuk az őszi káposztarepcében megoldani a gyomnövények irtását, szabályozását?
A vetést megelőző minden talajmûvelési eljárás célja a gyomirtás, illetve a talaj nedvességtartalmának megőrzése! Ennek érdekében az elővetemény betakarítása után, amint lehet, a tarlóhántást és a tarló lezárását el kell végezni, annak érdekében, hogy a talajban lévő gyommagok mielőbb csírázásnak induljanak, illetve minél több nedvességet megőrizzünk a talajban.
A vetés előtti bedolgozásos technológia (PPI) alkalmazása a 2009-es évtől nem létező lehetőség a repcetermesztőknél sem, mivel az Európai Uniós harmonizáció következtében, hazánkban is betiltásra került a trifluralin hatóanyagcsoport alkalmazása.
A vetés után, kelés előtt (preemergensen) mind az egyszikû, mind a kétszikû magról kelő gyomnövények ellen hatékonyan lehet védekezni vegyszeresen. Jellemzője ennek a technológiának a rövid (néhány nap) felhasználási időszak, mivel a vetést követő néhány napon belül el kell végezni a permetezést, a repcén jelentkező fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében. A hatékony gyomirtáshoz, a permetezést követő 1-2 hétben legalább 10–15 mm csapadéknak is hullani kell, mégpedig alkalmanként legalább 5 mm-nek ahhoz, hogy a herbicidek megfelelő mértékben ki tudják fejteni hatásukat! A csapadékon kívül, a megfelelő gyomirtó hatás elérése érdekében, a tökéletesen elmunkált aprómorzsás talajfelszín is előírás, amit sajnos a hazai talajok egy részén nem tudunk biztosítani, ezért ez a gyomirtási lehetőség, hazánk legtöbb repcetermesztő területén, magas kockázattal jár. További kockázatot jelent a preemergens technológia azokon a területeken, ahol viszonylag alacsony a talaj szervesanyag-tartalma, a talaj kötöttsége, mivel egy nagy mennyiségû (30–50 mm) csapadék rövid időn belüli hullásával, olyan intenzív lehet a gyomirtó szer hatóanyagok bemosódása a repce csírázási zónájába, hogy a kelő repce-állományunk károsodást fog szenvedni! Ezek a károsodások, múló fitotoxikus tüneteket, de akár a repce hiányos kelését is eredményezhetik!
Őszi állománykezelések (korai poszt, poszt) az egy- és kétszikû gyomnövények ellen: a kezelések időzítésénél a kultúrnövény és a gyomok fenológiáján kívül fontos a hőmérsékleti értékek figyelemmel kísérése is, mivel ez is nagyban befolyásolja a gyomirtásunk hatékonyságát!
A megjelenő gyomnövények függvényében kell tudnunk kiválasztani a legoptimálisabb herbicidet az engedélyezett készítményekből!
Tavaszi állománykezelés: tavasszal, a nyugalmi időszak után, ha szükséges, védekeznünk kell az egy- és kétszikû gyomnövények ellen. Természetesen mindig szem előtt kell tartani az engedélyokiratban foglaltakat, különös tekintettel a kultúrnövény és a gyomnövények fenológiai korlátait, a készítmény(ek) gyomirtó spektrumát, illetve a vegyszerelsodródás veszélyeit!
Összefoglalva elmondható, hogy az őszi káposztarepcénél is, a teljes termesztési technológia (a bevált agrotechnikai-, mechanikai elemek, a megfelelő fajták, hibridek, a hatékony növényvédő szerek) rendelkezésére állnak a gazdáknak, „csak” ki kell tudni választani, és helyesen kell alkalmazni, a saját lehetőségeikhez mérten a legoptimálisabb technológiákat! Ha a termelő körültekintően kiválasztja a területet, ha a megfelelő agrotechnikát alkalmazza, ismeri a terület gyomflóráját, tudja mely gyomnövények ellen kell majd mechanikailag és/vagy vegyszeresen védekezni, akkor minden adott ahhoz, hogy kiváló minőségû és a várt mennyiségû repcemagot takarítsa be a termelő az adott területről!
Hornyák Attila, herbológus
Nógrád Megyei MgSzH NTI.
A cikk szerzője: Hornyák Attila
