Név: Peőcz László
Életkor: 47
Családi állapot: nős, 2 lány gyermek
Hobbi: vadászat, utazás, kajak-kenu
Beosztás: cégtulajdonos
Szakmai életút:
United Grain Group – gabonakereskedelem • ABA Astra Ltd. mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalmazás • Ukrajnában, ahol 200 munkatárssal képviseljük magunkat minden fontosabb mezőgazdasági régióban
Szakmai meggyőződés: Hiszünk abban, hogy a közel 20 éves ukrajnai tevékenységünkkel, felhasználva a Magyarországon szerzett tapasztalatainkat, jelentősen hozzájárulhatunk az ukrán mezőgazdaság fejlődéséhez.
Habár Ukrajna a szomszédunk, az átlag magyar ember nem tud túl sokat erről az országról. Régebben csak olyan híreket hallottunk, hogy kirabolják az úton lévő kamionokat, véres leszámolások vannak egyes maffiabandák között, vagyis az országimázs nem működött túl jól. Azóta azért sokat változtak az idők, Ukrajna megrendezte Lengyelországgal együtt a 2012-es Labdarúgó Európa Bajnokságot, ahol sok külföldi fedezte fel magának ezt az országot. Mostanában inkább csak a Majdánon tüntető ellenzékiekről és EU-barát polgárokról hallunk többet. Érdekesség, hogy az országba utazáshoz magyar állampolgároknak nem szükséges vízum, és fapados légitársasággal, gyakran szinte fillérekért eljuthatunk Kijevbe. Ukrajna fontos kereskedelmi útvonalak keresztezésében található. Területén keresztül haladnak át az Észak- és Dél-Európát, Oroszországot, Nyugat-Európát, a FÁK országokkat, valamint az Európai Uniót összekötő közlekedési utak, amelyek elősegítik az eurázsiai országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését, illetve a különböző politikai hatalmak közeledését is.
Az ország területének nagy része – kivéve a Krím-félsziget déli részét, ahol mediterrán szubtrópusi éghajlat uralkodik –, a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Éghajlatára a legnagyobb hatással az Atlanti-óceán, Szibéria és a Földközi-tenger felől érkező légtömegek vannak. A csapadék megoszlása az ország területén nem egyenletes. Mennyisége időszakonként váltakozik, függ a földrajzi fekvéstől és a domborzattól. A legnagyobb mennyiségű csapadékot a Kárpátokban mérik (ami helyenként meghaladhatja az 1500 mm-t is). Legkevesebb a Fekete-tengeri és Azovi-tengeri partvidéken esett – évente csaknem 300 mm. A csapadék átlagmennyisége csökken északról dél felé haladva: a vegyes erdők övezetében 600–700 mm; az erdős sztyeppén 550 mm, a sztyeppék északi részén 450–520 mm/év.
Ukrajna sík vidékén a legelterjedtebb talajtípusok között található a barna podzolos gyeptalaj, szürke-erdei, a fekete mezőségi talaj (csernozjomok), a gesztenyebarna talaj, a láptalaj, a mocsári talaj, a szolonyec, a szoloncsák, valamint a szolod. A hegyekben elterjedtek a barna podzolos, felszíni glej, barna erdei, gyeppodzol, hegyi-lápos, hegyi tőzeg, hegyi-feketeföldű, vörösesbarna és barna talajok. Ukrajnában összesen 634 talajtípust különböztetnek meg. Feketeföldű mezőségi talajok (csernozjomok) Ukrajnában a legtermékenyebb talajtípusok. A tipikus csernozjomok több mint 6 millió hektár területet foglalnak el Ukrajnában, és az erdős sztyeppék fő mezőgazdasági föld készletét alkotják. Ukrajnában található Európa szántóföldjeinek egyharmada.
Mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban
Ukrajnában a mezőgazdaságnak mindig fontos szerepe volt, a Szovjetunió idejében Ukrajnát az ország éléskamrájaként nevezték. A függetlenség kivívása óta ez a szerep nem csökkent, az ágazat adja a GDP 12,5%-át, valamint a foglalkoztatottak 17%-a is itt található. Ukrajna nem szorul élelmiszerimportra, sőt az utóbbi években a világ egyik legjelentősebb gabonaexportőrévé nőtte ki magát.
Főbb mezőgazdasági ágazatok
A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2013-ban 22,72 milliárd EUR értéket képviselt (250 milliárd HRV), ami 11,5–11,7% növekedést mutat a 2012-es évhez képest. A növénytermesztés 68%-ban járult hozzá az eredményhez, míg az állattenyésztés részesedése 32% volt. A növénytermesztésen belül meghatározó a gabonafélék és az ipari növények aránya, ezek termesztése az utóbbi 10 évben jelentősen növekedett a takarmánynövények kárára, mindeközben a burgonya és zöldségfélék termesztése ez idő alatt stagnálást mutatott. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazatok dominálnak. Általánosságban erről az országról is elmondható, hogy az állattartásban az állatlétszám folyamatosan csökken. Kivétel lehet ez alól a baromfi ágazat, ahol európai babérokra tör 1-2 ambiciózus ukrán agroholding.
Agrárexport/import
Míg az ország export–import mérlege már több éve negatív képet mutat, a mezőgazdasági mérleg pozitív eredményt hoz az országnak. 2013 első 10 hónapjában a mezőgazdasági termékek külkereskedelmi forgalma elérte a 20,3 milliárd USD összeget, ebből az import 6,8 milliárd USD-t tett ki, míg az export 13,5 milliárd USD-t, így a szaldó: 6,7 milliárd USD. Az export 33,8%-ot a gabonafélék exportja adja, 21%-ot a napraforgóolaj exportja jelenti, míg az export 12%-át az olajos növények magjainak kivitele adja. Ukrajna a világ legjelentősebb napraforgóolaj előállítója (a világ termelésének 29,38%-át adja), és a világ legnagyobb napraforgóolaj exportőre, a világexport 56,66%-ával, ami mennyiségben kifejezve 3,9 millió tonna olajat jelent. Ukrajna a világ 6. legnagyobb búza exportőre, és ha az árpát (4. hely a világrangsorban) és a kukoricát (3. hely a világrangsorban) is hozzáadjuk a búzához, akkor Ukrajna a világ 5. gabona exportőr országává lépett elő. 2013/14. évben Ukrajna közel 30 millió tonna gabonát szeretne értékesíteni a külföldi piacokon. 2020-ig pedig 40 millió tonna gabonaexporttal a világranglista 2. helyét szeretné elfoglalni. A legfontosabb exportpiacai: Európai Unió, Közel-Kelet, Észak-Afrika, Kelet-Ázsia (2013-ban betörtek a kínai, iráni és iraki piacokra is). 2013-ban a mezőgazdasági termékek exportja az exporttorta legvastagabb szeletévé vált, ezek a bevételek teszik lehetővé, hogy az ország még mindig talpon van és nem jelentett csődöt!
Mezőgazdasági területek
Az ország területének kétharmada mezőgazdasági terület, a bevetett területek nagysága 27,8 millió hektárt tesz ki. 15,5 millió hektáron termesztenek gabonaféléket, ebből kukoricát 4,7 millió hektáron, búzát (tavaszi és őszi búzát együtt) 5,77 millió ha-on, árpát (tavaszi és őszi árpa együtt) 3,43 millió ha-on. Ipari növényeket 7,85 millió ha-on, amiből cukorrépát 0,46 millió ha-on, napraforgót 5,2 millió ha-on, repcét 0,57 millió ha-on, szóját 1,48 millió ha-on. Burgonyát és zöldségféléket 2,02 millió ha-on, míg takarmánynövényeket 2,48 millió ha-on. Az utóbbi évek sikernövényei: kukorica, amit 1990-ben még 1,2 millió hektáron termeltek, és ami 2013-ban már 4,7 millió hektár volt (ez idő alatt a terület négyszeresére növekedett, a hozam viszont kilencszeresére emelkedett. Napraforgó: 1,6/5,2 millió ha, repce: 90 ezer ha/570 ezer ha (szinte az egész megtermelt mennyiséget exportálják Nyugat-Európába), szója 93 ezer ha/1,48 millió ha. 2167 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület öntözhető az országban.
Termésátlagok
Ukrajna 2013-ban rekordtermést takarított be. 63 millió tonna gabonát. Még soha ennyi termést nem takarítottak be a függetlenné válásuk óta. Ez annyira kiemelkedő eredmény, hogy az előző évek termései meg sem közelítik a 2013-as eredményeket. 2008-ban 53 millió tonna volt a termés, 2011-ben 56,7 millió tonna, és ezek voltak a rekordévek. A többi években a termés 24 (2000-ben) és 46,2 millió tonna (2009 és 2012) között mozgott. A 2013-as átlagtermések a következők: őszi búza 35,4 q/ha, tavaszi árpa 22,5 q/ha, kukorica 62,7 q/ha, repce 23,2 q/ha, napraforgó 21,8 q/ha és cukorrépa 447 q/ha. A gabonafélék összesített termésátlaga 40,4 q/ha volt.
Földtulajdon, földhasználat
A mezőgazdasági területek 65%-a, a szántóföldek 85%-a magántulajdonban van, kb. 6,9 millió ukrán állampolgár rendelkezik magántulajdonban lévő földterülettel. 2016 januárjáig moratórium van a föld adásvételére, addig csak bérelhető a földtulajdon. 1 ha szántó bérleti díja kb. 81 USD (650 HRV), amit a tulajdonosok pénzben, terményben vagy vegyesen kapnak meg. 2012-ben 44 808 farm, cég gazdálkodott, melyek közül 24 162 (53%) rendelkezik 50 ha alatti földterülettel. 1419 (3,2%) cég rendelkezik 3000 ha fölötti földterülettel. És itt jön a csattanó: több mint száz olyan cég (agroholding) van, amik 10 000 ha fölötti földterületen gazdálkodnak, 17 cég pedig 100 000 ha fölötti földterület felett rendelkezik. A csúcstartó UkrLandFarming 670 000 ha-on gazdálkodik, és a közeljövőben terveik között szerepel a földterület növelése 800 000 ha-ra. Az ilyen gazdaságokban nem ritka az, hogy szezonban több mint 5000 ha kukoricát kell elvetni naponta! A TOP 100-ba tartózó cégek 82%-a ukrán tulajdonosok kezében van, és csak 18%-a van külföldiek tulajdonában.
Támogatási rendszer
Ha nagyon le szeretném egyszerűsíteni a kérdést, akkor azt válaszolnám erre a kérdésre, hogy Ukrajnában nincs támogatási rendszer a mezőgazdaságban. Az ukrán miniszterelnök 2014 január közepén nyilatkozta azt, hogy Európában a farmerek tízszer akkora támogatásban részesülnek, mint ukrán társaik. Az elmúlt években volt rá példa, hogy támogatták a tej- és a húsipart, kamattámogatásban részesítették az Ukrajnában gyártott mg.-i gépeket vásárlókat, adókedvezményben részesülnek a mg.-i vállalatok, vagy fix adót fizetnek stb. Ezekhez a támogatásokhoz gyakran nagyon nehezen lehet hozzájutni, nem ritka, hogy csak azok részesülnek benne, akik visszaosztanak belőle az illetékes „elvtársnak”. Tehát nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az ukrán cégeknek, akik nem kapnak támogatást, vagy akik csak minimális támogatáshoz jutnak, gyakran kell a piacon olyan nyugati cégekkel versenyezniük, akik esetleg több helyről (több címen) is élveznek ilyen előnyöket. 2014-ben az állattenyesztés állami támogatása, minisztériumi információk szerint, elérheti a 900 milliós HRV-s összeget (73,77 millió EUR).
Gépesítettség
Ahhoz képest, hogy ilyen nagy ország, és hogy a mezőgazdaság jelentős szerepet tölt be az ország életében, versenyképes mezőgépgyártással nem rendelkeznek. A Szovjetunió felbomlását követően az MTZ traktorok gyártása Fehéroroszországban maradt, a kombájngyár (Rostselmash, DON kombájnok) pedig Oroszország területére került. Ukrajnában a Kharkovi traktorgyár, a Kherszoni kombájngyár, a Kirivográdi Chervona Zirka vetőgépgyár és a JUMZ traktorgyár maradt. A Kharkovi traktorgyár 150 LE-s traktorokat gyárt, főleg orosz és FÁK-országi exportra. A Kherszoni kombájngyár sokáig a csőd szélén állt, komoly termelés a gyárban nem folyt. Úgy néz ki, hogy a közeljövőben Claas Tucano-440 kombájnokat fognak itt összeszerelni, 2017-ig kb. 8000 db a terv. Az ukrán gyárak által legyártott gépekre a kicsi és közepes, nem túl tőkeerős cégek a vevők. A nagy agroholdingok nyugati, nagy munkaszélességű, hatékony import gépekkel dolgoznak. Minden jelentős márka képviseli magát Ukrajnában, jelenleg már több cég is itt teszteli az új gépeit, mielőtt piacra dobná őket. A géppark ennek ellenére is elöregedett, és a statisztika alapján Ukrajnában 9 traktor jut 1000 ha szántóra, míg ez a szám Magyarországon 23, Szlovákiában 15, Lengyelországban pedig 91. Egyes becslések szerint a géppark 70%-a kiöregedett gépekből áll, aminek nagy részét le kell majd cserélni, hogy elérjék a 80 millió tonnás gabonatermelési célt. Mivel a gépimport miatt sok gabonakereskedelemből származó valutát kell kiutalni az országból, az ország politikusai időről időre hevesen szorgalmazzák az ukrán mezőgépgyártás be- és újraindítását, vagy legalábbis a nyugati gyártók által összeszerelő üzemek létesítését. Ezek munkát adnának az ukrán munkavállalóknak, és lehetőséget biztosítanának ukrán bedolgozóknak, hogy alkatrész-beszállítással foglalkozhassanak. Ez ugye az éremnek csupán az egyik oldala, míg a másik oldala az, hogy az elavult géppark miatt nem tudják a mezőgazdasági munkákat optimális időben elvégezni, illetve a betakarításkor veszteségek keletkeznek. A gépimport 34%-a traktor, 23%-a kombájn, 10%-a vetőgép, 6%-a permetezőgép és 28%-a az egyéb gépimport. A traktoroknál a legnépszerűbb szegmens a 260–360 LE-s kategória, de szépen fogynak a 450 LE körüli lánctalpas gigántok is.
Hitelek, lízing
Hitelhez jutni Ukrajnában nem számít egyszerű feladatnak, főleg nem 2008 óta. Bár a mezőgazdaság viszonylag jól tartja magát, főleg ha a többi gazdasági ágazathoz viszonyítjuk. Mégis rövid azon bankok listája, melyek finanszírozzák az ágazatot. Ukrán hrivnyában 20–24%-os éves kamattal lehet pénzhez jutni, természetesen a nagy, bankjukhoz hűséges, jól fizető cégek olcsóbban is kapnak hitelt pénzintézetüktől. Valutában csak azok a cégek juthatnak hitelhez, akiknek exportbevételeik vannak, habár a kamat mértéke itt se alacsony – éves 8–12%. A nagy argoholdingok nem ukrajnai pénzintézeteknél találják meg a működésükhöz és fejlődésükhöz szükséges tőkét, ők (jelenleg 16 ilyen cég van) külföldi tőzsdéken regisztráltatták a cégüket. Legnépszerűbb a Varsói Tőzsde, de találunk ukrán céget Londoni és a Frankfurti Tőzsdén is. Így aztán jelentősen olcsóbban juthatnak európai és amerikai hitelekhez. Vevőik a mezőgazdasági gépeket általában nem hitelre vásárolják, hanem lízingcégeken keresztül. Egy-egy ilyen ügylet lebonyolítása sem egyszerű, a vevő sokszor a rengeteg igazolás beszerzése helyett a kézpénzes fizetést választja. Egyszerűbb lesz a helyzet akkor, ha feloldják a föld adásvételre vonatkozó moratóriumot. Akkor a termőföld is szolgálhat majd zálogul a felvett hitelre.
Perspektívák, problémák, feladatok
Az Ukrán Mezőgazdasági Minisztérium és a Tudományos Akadémia mezőgazdasági szekciója által összeállított „Grain Ukraine – 2015 program szerint 2017-ben 16,2 millió hektáron, 49,4 q/ha termésátlagot elérve, Ukrajna 80 millió tonna gabona betakarítását tűzte ki céljául. Ahhoz, hogy e célt elérjék, a következő dolgokat kell többek között megoldaniuk:
- Kiszámíthatóbbnak kell lennie az ukrán politikának, törvényhozásnak, hogy a külföldi befektetők számára vonzóbbá váljon Ukrajna és ezen belül az ágazat;
- El kell törölni, vagy korszerűsíteni egy sor törvényt, jogszabályt és határozatot, amelyek elavultak, és vagy drágítják a termelést, vagy hátráltatják azt;
- Csökkenteni kell a korrupciót, egyszerűsíteni a számviteli, adózási rendszert. Ma egy céget akár 20 alkalommal is ellenőrizhetnek egy évben, hozhatnak visszamenő határral törvényeket és se szeri, se száma a tűzoltósági, környezetvédelmi, munkavédelmi stb. ellenőrzéseknek;
- Megoldást kell találni a gabonaexportőrök áfa-visszatérítésének problémájára (jelenleg ugyanis az export után nem térítik vissza az áfát az exportőrnek);
- Lehetővé kell tenni, hogy a termőföldet elfogadják a bankok zálogként;
- Fel kell újítani a gépparkot, újabb, hatékonyabb technológiákat kell bevezetni, melyek segítségével növelni lehet a hatékonyságot, csökkenteni lehet az időjárási hatását a termelésre, és elérni azt, hogy a már megtermelt termést minimális veszteséggel lehessen betakarítani és tárolni;
- Növelni kell a magtári kapacitásokat, ezzel lehetőséget adva a termelőknek, hogy ne kelljen a termést rögtön a betakarítást követően értékesíteniük, hanem tárolhassák egy olyan időpontig, amikor esetleg jobb árakat kaphatnak árujukért;
- Növelni kell a gabonaszállító vasúti kocsik számát, mélyíteni a Dnyeper folyó medrét, hogy ne csak vasúton, hanem uszályokkal is szállítani lehessen az árukat a tengeri kikötőkbe.
És ha mindezeket a kérdéseket megoldottuk, és sikerül megtermelni a 80 millió tonna gabonát, akkor már „csak” az a feladat marad, hogy növeljék a feldolgozó kapacitásaikat, és a megtermelt áru jó részét ne nyersanyagként, hanem feldolgozott áruként értékesíthessék a világpiacon, ahogy ezt most teszik a napraforgóolaj és a baromfifeldolgozó iparukkal.
Drukkoljunk nekik!
Peőcz László
A cikk szerzője: Peőcz László
