A károsító homokverés (defláció), a szélsőségesebb hőingadozás, a rossz víztartó képesség, a változó talajvízmélység, a csapadék eloszlásától függően a rosszabb tápanyagszolgáltató képesség külön-külön is, de együttesen még inkább nehezítik az egyes növények termesztését.

Gyengén humuszos homokon a felsoroltak közül az eredményesebb és biztonságosabb termésért a fő tennivalók a következők:

• biztosítani a homokvédelmet,

• elősegíteni a talajban a víz megmaradását,

• szervestrágyázásról is gondoskodni,

• talajmûvelés igazodjon a homok sajátosságaihoz.

Ez a négy tényező egymással kölcsönhatásban van, ami azt jelenti, hogy a homokvédelem határozza meg a talajmûvelések idejét, a tápanyagellátást és a vetésváltást függően a termőréteg nedvességtartalmától.

Homokon (főleg a gyengén humuszos „futó” homokon) elmarad az őszi szántás, ami meghatározza a nyári és a nyár végi gyommentesen tartó talajmûvelést.

Időrendben először a kalászos betakarítása utáni munkákról és a másodvetésekről:

• az aratást kövesse 1-2 napon belül a tarlóhántás (de legjobb lenne az aratás nyomában a szalma lehúzása is), hogy a beárnyékolási érettségét a termőrétegnek a sekély tarlóhántás és a henger a homok felszínt tömörítse.

Ez segíti elő:

• az elpergett magvak és a gyomok pár napon belüli kelését,

• a kizöldült talajon az árvakelés, a gyomok, a magkötés előtt hasznosak, mert élő zöld szerves anyag,

• ez a kizöldült hántott tarló gondosan talajba aláforgatva kultúrállapot fenntartó megoldás, ami lehetővé teszi homokon a másodvetést, annak kelését és biztonságát,

• következhet másodvetésû csalamádé, tarlóburgonya (amennyiben a feltételei megvannak és a kockázatok nem zárják ki), de köles, szudánifû, vagy egyéb takarmány is,

• következhet zöldtrágya növény, ami a következő év alapozó szerves trágyája a szántóföldi zöldségnek, vagy tavaszi ültetésû burgonyának,

• homokon újnak számító zöldtrágya növény az olajretek, amit napszak igénye miatt kell augusztus első felében Közép-Európában vetni.

A másodvetésû olajretek gyors fejlődése és zárt állománya szeptember végén kezd virágzani, s ezután kell alászántani és zárni a talajt. Virágzás kezdetétől az olajretek kiváló juhlegelő késő őszig. Állománya -13°C-ot is elvisel. Előnye továbbá nematicid hatása is, amiért elterjedt Nyugat-Európában az 1950-es években. Lelegelt tarlója maradjon felszántatlanul, mert télen és tavasszal jól védi a homokot.

A homoktalajok szervestrágyája az istállótrágya. A gazdaságok nagy része viszont az istállótrágyát szőlőben, gyümölcsösben és a zöldségtermesztéshez használja elsősorban. Ez is indokolja zöldtrágya növény vetését nyáron betakarított növény után.

Homokon a víz megőrzéséhez a talajmûvelés szorosan kapcsolódik. A szántást, a tarlóhántást, a magágykészítő, vagy egyéb talajfelszínt megmozgató beavatkozást – mintegy nyomában haladva – zárni kell a felszínen könnyû, vagy félnehéz hengerrel.

Sima felületû henger erre nem alkalmazható, mert a legkisebb levegő mozgás a homoktalaj felületét kikezdi. Hátrány az is, hogy a homok sima felületéről a levegőmozgás szárítja a termőréteget. Vetés után sem lehet a homok felszínét sima hengerrel zárni, veszélyezteti az egyöntetû kelést, a mûtrágya homogén hatását. Kora tavaszi munka után a böjti szél ún. homokvetést okoz. Megoldás a gyûrûs henger, körméretével csak lassított menetben tömörít a kívánt mértékig.

A felsorolt munkák és tennivalók homoktalajokon hátrányosabb helyzetben tartják az ott gazdálkodókat szemben a jobb termőhelyi adottságokon élőknél. Ideje lenne ezeket méltányolni és figyelembe venni az államigazgatás illetékeseinek is.



Dr. Antal József