Szántóföldi kultúráink trágyaigényét alapvetően a tervezett terméshozam, az egységnyi termés előállításához szükséges fajlagos tápanyagigény és a talajvizsgálatok alapján határozzuk meg. Bármilyen jól kalibráltak is a talajvizsgálati eredmények és precíz a tápanyagszükséglet-becslési módszer, mégsem tudjuk előre pontosan számszerûsíteni a talajok tápanyag-szolgáltatását, a növények tápelem felvételét, mert ezeket olyan tényezők – mint vízellátottság, tápelem kölcsönhatások, talaj-mikrobiológiai tevékenység, növénygenetikai sajátosságok stb. – befolyásolják, melyek hatása előzetesen nem mérhető. Így előfordulhat, hogy szakszerûen tervezett és kivitelezett trágyázás mellett is egyes tápelemekből abszolút vagy relatív tápelem túlsúly vagy -hiány alakulhat ki, melyek esetenként terméscsökkenést és minőségromlást okozhatnak. Mindezekből következik, hogy nem egyszerû a növények trágyaigényének becslése csak talajvizsgálatok alapján. A harmonikus növénytáplálás gyakorlatának így szerves része kell hogy legyen a diagnosztikai célú növényanalízis.

A diagnosztikai célú növényanalízis elvi alapját az adja, hogy valamely tápelem felvehető mennyiségének változása a talajban összefüggésben van a növény tápelem-tartalmának változásával. A növény növekedése, terméshozama és minősége az ásványi elemek koncentrációjának függvénye, melyet meghatározott növényi szervek a fejlődés egyes stádiumában tükröznek. Egy-egy növényi szerv ásványi összetétele kifejezi mindazon tényezők befolyását, amelyek a fejlődés adott fázisáig hatottak a növény tápelem-felvételére.

Fenti elméleti összefüggés alapján a kukorica-trágyázási szaktanácsadásába akkor építhető be a diagnosztikai célú növényanalízis, ha az agrokémiai kutatások eredményeként meghatározásra kerülnek azok a tápelem-tartalom optimumok, határértékek, melyek jellemzik a kukorica harmonikus tápláltságát a vizsgált fejlődési fázisban. Szarvason 1989-ben beállított mûtrágyázási tartamkísérletünkben, 2001–2008 között, 64 trágyázási kezelésben vizsgáltuk a kukorica tápláltsági állapota és terméshozama közötti összefüggéseket és határoztuk meg két fejlődési fázisra (5-6 leveles állapot, címerhányás kezdete) a tápelem-ellátottsági határértékeket (táblázat).

A diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazásával a kukorica gyakorlati növénytáplálása egzaktabbá, szakszerûbbé tehető, mert a növényanalízis lehetővé teszi:

• a tenyészidő alatt a kukorica tápláltsági állapotának megállapítását, a tápanyag-ellátottság ellenőrzését;

• a tápelemek közötti kölcsönhatások (antagonizmus, szinergizmus) kimutatását;

• a rejtett táplálkozási zavarok felderítését, látható tápelem hiány- vagy túlsúlytünet azonosítását;

• a fejlődési rendellenességek okának feltárását;

• a talajvizsgálatok és a trágyázási gyakorlat ellenőrzését.

Fenti célokra a kukorica növényanalízise két időpontban javasolható. Az első alkalom 5-6 leveles állapotban lehet, az intenzív tápelem-felvételt és növekedést megelőzően, amikor a diagnosztizált tápelem-hiányt még trágyázással pótolhatjuk. Ekkor a mintázandó növényi rész a középső zónában lévő levél. Másik fejlődési fázis a növényanalízisre a címerhányás kezdete lehet, amikor a csővel szembeni levelet mintázzuk és határozzuk meg tápelem-koncentrációját. A laboratóriumban megállapított levél tápelem-tartalom értékeket összevetve a táblázatban közölt „etalon” határértékekkel megítélhetjük a kukoricaállomány tápláltsági állapotát. Mivel a tápelemek között kölcsönhatások vannak, melyek a talajban és a növényben egyaránt fennállhatnak, ezért a tápelem-koncentráció mellett a tápelem-arányokat is szükségszerû vizsgálni és értelmezni.

A címerhányás kezdetén a kukorica kiegyensúlyozott tápláltságára jellemző fontosabb tápelem-arányok a következők: N/P 8-12, N/K 1.3-1.7, K/P 5-8, K/Ca 4-10, K/Mg 5-15, N/Cu 4000-7000, P/Fe 15-50, P/Mn 20-80, P/Zn 100-250, P/Cu 400-800, Mn/Zn 3-6, K/B 1000-3000.

Kétségtelen a növényanalízis eredményeinek széles körû használhatósága, de ismerve e módszer értelmezésének és alkalmazhatóságának korlátait – például nem alkalmas trágyaadag megállapítására–, így nem helyettesítheti a talajvizsgálatokat. A kukorica trágyázási szaktanácsadási rendszerében a talaj- és növényvizsgálatok csak együttesen, egymásra épülve és egymást kiegészítve adják a szakszerû tápanyagellátás alapját.



Prof. Dr. Izsáki Zoltán