Gráf József nyomatékosan felhívta arra a figyelmet, hogy az ágazati támogatás összegének csökkentése egyetlenegy mezőgazdasági termelőt sem érint hátrányosan, mivel nem kap kevesebb támogatást 2009-ben, mint tavaly.

Az agrártárca vezetője mindennek alátámasztására közölte: 2008-ban a SAPS és a Top-up együttes forrásösszege 233 milliárd forint volt. Ebből 155 milliárd forint származott uniós forrásból, azaz ennyi volt a SAPS részesedése, míg 78 milliárd forintot a nemzeti kiegészítésből, azaz a top-upból fedeztek. Ebben az évben a két támogatási forrás együttes összege 258 milliárd forintra emelkedett, amelyből 213 milliárd forintot tesz ki a SAPS támogatási hányad, 45 milliárd forintot pedig a nemzeti kiegészítés fedez.

A miniszter tájékoztatott arról is, hogy a nemzeti kiegészítés tavaly 25,1 százalékos volt, a teljes top-up hányadot figyelembe véve. Ez a mérték 2009-ben a nemzeti kiegészítésként adható 30 százalékos aránynak mintegy a fele lesz, azaz 13–15 százalékot tesz majd ki.

A múlt évben az 1 hektárra jutó támogatás mértéke 42 106 forint volt. Ebből 31 450 forint a SAPS, 10 656 forint pedig a top-up részaránya. Az idén az 1 hektárra jutó támogatás összege 43 000 forintra emelkedik összességében.

A 33 milliárd forint elvonása az úgynevezett GOFR-növények – azaz gabona-, olajosmagvak, fehérje- és rostnövények – termesztőit érinti, mivel a szaktárca úgy döntött, hogy azon gazdálkodók támogatását nem csökkenti, akik speciális termékeket állítanak elő, vagy az állattenyésztés területén tevékenykednek.

A GOFR-növények termesztőinek viszont le kell mondaniuk az idén a nemzeti kiegészítésről.

Gráf József példaként említette, hogy míg tavaly a tejtermelők literenként 8,03 forintot kaptak támogatásként, addig az idén ez az összeg 8,6 forintra emelkedik literenként. Az anyatehén-támogatás mértéke a tavalyi 39 472 forintról 50 243 forintra emelkedik egyedenként. A hízómarhát tartók a múlt évi 45 000 forintos támogatás helyett ebben az évben több, mint 58 000 forintot kapnak. Az anyajuh esetében szintén emelkedik a támogatás mértéke a múlt évi csaknem 1600 forintról, az idén több, mint 1800 forint lesz.

A miniszter beszélt arról is, hogy 2009-ban a tervekkel ellentétben nem vezetik be az új agrártámogatási rendszert, az SPS-t, mivel az Alkotmánybíróság február végéig előreláthatólag nem hoz döntést az SPS-törvénnyel kapcsolatban. Ezért továbbra is a tavalyi agrártámogatási szisztéma marad érvényben annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók továbbra is hozzájuthassanak az unióból érkező forrásokhoz. Ez mintegy 800 millió eurós támogatási összeget jelent.

A miniszter utalt arra is, hogy az utóbbi hónapok tapasztalatai egyértelmûen azt mutatják, hogy a gazdasági válság okozta keresletcsökkenés legkevésbé az agráriumot és az élelmiszergazdaság termékeit érinti. Az élelmiszerek iránti kereslet sem belföldön, sem külföldön nem csökkent. Ezért a szaktárcánál úgy döntöttek, hogy a magyar gazdálkodók helyzetét megkönnyítendő több hitelprogramot is kezdeményeznek azért, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is pénzhez juthassanak az agrárvállalkozások, és finanszírozni tudják tevékenységüket.

Így a Magyar Fejlesztési Bankkal együttmûködve négy mezőgazdasági hitelprogramot dolgoztak ki és hirdetnek meg, amelyeket az MFB Zrt. a kereskedelmi bankokon keresztül finanszíroz. Ezen ügyletek finanszírozására összesen mintegy 60 milliárd forint áll rendelkezésre.

A kölcsönügyletek az Agrárfejlesztési Hitelprogram, az Agrár-forgóeszköz Hitelprogram, továbbá Gabona Hitelprogram valamint a TÉSZ-hitelprogram finanszírozását szolgálják. Emellett a tárcánál különösen fontosnak tartják a magyar élelmiszerek piacra jutásának segítését.

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával.

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa